Megoldódhatott a kínai nagy fal elfeledett részének rejtélye

Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport Dzsingisz kán rejtélyes falára bukkant, amit általában a kínai nagy fal részének tekintenek. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt.

A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen tudósa úgy véli, hogy valójában korábban épült, és az építmény elemei arra utalnak, hogy nem is védelmi célokból.

Nem lehetett védfal

- A kínai nagy falként ismert elnevezés a valóságban sok falat magába foglal. A szóban forgó építmény több okból is különleges. Ez jóval északabbra, nomádok lakta vidéken volt, és nincs kapcsolatban az ismert nagy fallal. A történelmi források alig említették, egyetlen dinasztia sem hangoztatta felépítését - nyilatkozta a tudós a The Jerusalem Post című lapnak.

A kutatásban az izraeliek mellett amerikai és mongol szakemberek is részt vettek, és műholdas és légi felvételek elemzésével is megpróbáltak többet megtudni arról, hogy ki, mikor és miért építhette ezt a falat. Az ásatások és az adatok kiértékelése után arra jutottak, hogy az építményt egy különösen bizonytalan korszakban, a 10. és a 12. század között uralkodó nomád Khitan-Liao-dinasztia idején emelték, tehát Dzsingisz kán előtt.

A fal valószínűleg körülbelül két méter magas volt, és tucatnyi alacsonyabb, hozzátoldott építményt fedeztek fel mellette, ezért nem igazán lehetett alkalmas védelmi célokra. Ehelyett valószínűleg az emberek és a szarvasmarhák mozgását korlátozta.

A térség éghajlati szempontból különösen komoly kihívást jelent, mert szélsőségesek a telek, és az évszakok változása is nagy terhet ró az ott élőkre. Mindez arra késztethette a nomád csoportokat, hogy dél felé menjenek élelmet keresni, és ezt próbálhatták megakadályozni a fallal. Mivel nagyon kevés használati tárgyat találtak a közelében, a régészek úgy gondolják, hogy csak mintegy húsz évig állhatott fenn az építmény, amit kettő-öt év alatt hozhattak létre csaknem kétszázezer ember foglalkoztatásával.

Fotók: Getty Images

Európában is van nagy fal

A Kotort körülölelő, középkori szerb dinasztia által épített kőfal jó állapotban maradt fenn, és Európa kínai nagy falának is szokták nevezni.

• kínai nagy fal
• mongólia
• régészeti leletek
• kutatások
• történelem
• érdekességek a világból
• Terasz