Ehetetlen kenyerek a polcokon?!

Magyarországon legtöbben a fehér, a félbarna és a házi jellegű kenyereket teszik nap mint nap a kosarukba - fehéret a hagyományos táplálkozás hívei, félbarnát azok, akik korszerű étkezésre törekednek.

A szerencsés kevesek közelében pedig van egy kisebb pékség, amelyik illatos, házi jellegű kenyérrel kápráztatja el a környék lakóit.

Az egészségtudatos fogyasztó barnakenyeret vesz, mert tudja, hogy a teljes kiőrlésű lisztben több a héjrész, ami a szénhidráton és fehérjén kívül vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz. Nos, elméletben így van. Ugyanakkor érdemes tisztázni, mit is jelent az, hogy barnakenyér? Sok esetben nem mást, mint színezékkel sötétített fehér kenyeret, hiszen ha a fehér liszthez malátát adnak, megsötétedik a végtermék. Hogy miről ismerhető fel a valódi barnakenyér? Nem nagy kunszt, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek tömörebbek, és nem is olyan magasak, mint a fehérek.

Elvileg

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint kenyérnek "a döntő részben gabonaőrleményekből, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, majd sütéssel előállított élelmiszert nevezzük, amelynek tömege legalább 500 gramm. Ettől eltérő kiszerelésűek a csomagolt, szeletelt kenyerek lehetnek." A kenyerek tömege 500 gramm fölé is mehet, de mindig oszthatónak kell lennie 250 grammal. A gyártóknak kötelező a kenyéren árucímkét elhelyezni, amin szerepelnie kell az élelmiszer megnevezésének, a nettó tömegnek, a minőség-megőrzési időnek - ami többnyire a lejárati nap, például szerda -, valamint a gyártó nevének.

Ha a kenyéren nincs dátum, az azt jelenti, hogy egynapos, vagyis csak a gyártás napján hozható forgalomba, ezért nem kötelező a minőség-megőrzési idő feltüntetése. Ami az érzékszervi jellemzőket illeti, a kenyérnek külsőre szabályosnak és arányosan domborúnak kell lennie, torz nem lehet. A héja a típusra jellemző színű, fényes, sima vagy cserepes, esetleg szórt vagy vágott, viszont nem lehet szennyezett, égett, ázott, átnedvesedett vagy feltűnően sérült. Ami a kenyér belét, szakszóval bélzetét illeti, így szól az előírás: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, a felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes, nem szalonnás, nem ragacsos, nem rugalmatlan, nem morzsálódó, széteső, nem tartalmazhat idegen anyagokat, csomókat, nem lehet nyúlós. Íze és szaga a kenyértípusra jellemző, nem lehet idegen ízű vagy szagú.

Élesztős és savanyú íz, koszos alj, repedt héj

16-fajta kenyeret teszteltünk - 12 veknit és négy szeletelt/csomagoltat -, mind fehér, félbarna vagy házi jellegű volt. A veknik külső bírálata kevés kivétellel a következő megjegyzések leírására sarkallta a szigorú ítészeket: egyenlőtlen a felülete, matt, repedt, árkos, nyomott, nem szép a formája, koszos vagy égett az alja, apró fekete pöttyökkel van tele, kemény és száraz.

Nem bizonyultak jobbaknak a csomagoltak sem: ami a bélzet minőségét illeti, akadt olyan kenyér, amelyikben óriási lyukak tátongtak, de volt keletlen, élesztős ízű, leginkább nyersnek mondható, repedt-morzsás, és olyan is, amelyiknek a bele elvált a héjától.
Ami a kóstolás során kapott eredményeket illeti: a tesztbe válogatott kenyerek zöme rosszul szerepelt. Íztelen, jellegtelen éppen úgy volt köztük, mint picit, illetve erősen élesztős, savanyú, sőt, dohos.

Egyetlen lett ehető?

A veknis kenyerek 12-es mezőnyében csupán egyetlen kiváló akadt, mégpedig a Nonstop sütöde félbarna kenyere. Ötfajta kenyér kapott jó minősítést, hat pedig közepesre vizsgázott. A szeletelt/csomagolt csapatban egyetlen kiváló lett, nevezetesen a Delta Pékség Forma félbarna kenyere, egy kapott közepes minősítést, és kettő került a még megfelelt kategóriába. Vagyis hét termék szerepelt jól, és kilenc nem éppen jól.
És ez még nem minden! Érdemes vetni egy pillantást az árakra is: a Lipóti pékség közepes minősítést elért félbarna kenyerének kilója 580 forint, miközben a kategória győztes termékének kilója mindössze 280 forintba kerül. Hasonlóan kiáltó az árkülönbség a szeletelt/csomagolt termékeknél, ahol a még megfelelt félbarna kenyér, a Ceres Sütöde terméke kilónként 478 forintba kerül, ezzel szemben a Delta Pékség félbarnája csak 245 forint.

A felfújt meg a napokig jó

Gyakran tapasztalni, hogy a szemre remek, friss és meleg kenyér másnapra fonnyadt, nem éppen kívánatos. Hogy miért? Mert a klasszikus technikával készült kenyérben lévő kovász megerjed, az így keletkező savak és aromák pedig jó ízt és kellemes illatot biztosítanak.

Ezzel szemben a bevásárló-központok pékségei gyorsított technológiával dolgoznak, ezért adalékanyagot kevernek a kenyérbe. Felfújják azokat, amelyek így a vásárlás napján gusztusosak, nagyok, ám már egy nap után elvesztik élvezeti értéküket, nincs tartásuk, morzsálódnak. A jó kenyér nem ilyen nagy, de napokig szeletelhető, és megmarad az íze is. Aki tehát tudja, hogy aznap elfogy a kenyér, amit vásárolt, vagy nagyszámú vendéget vár zsíroskenyér-partira, bátran vegyen a bevásárló-központokban egynapos kenyeret, akkor jön ki ugyanis a legolcsóbban.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

Ám azok a családok, ahol minden forint számít, és nem akarnak mindennap a boltba szaladni, voksoljanak jó minőségű vagy csomagolt tartós kenyerekre.

• egészséges
• kenyér
• teszt
• élelmiszer
• vásárlás
• káros
• Terasz