Az 5 legnagyobb vétek, amire biztosan lecsap az APEH
Akár a gatyája is rámehet a bírságokra annak, akit az APEH rajtakap a csaláson.

Ez is érdekelhet

Letti története megmutatja, hogy a reménytelen helyzetből is van kiút (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Színésznők, akiket az egész ország imád (x)

Egyedülálló szolgáltatásokat kínáló, újépítésű lakások a XIII. kerületben: Idén extra kedvezménnyel! (x)

Tudod már, hol egyél október 8. és 13. között?

beauty and style

10 tipp a tiszta arcbőrért: egyszerű lépések az instant szépségért »

Az öt legjobb esküvős film, amiktől még jobban várod majd a lagzid »

10 évet leradíroz a bőrről ez a házi arcmaszk, ha hetente használod: a japán nők esküsznek rá »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az adóhatóság 61 ezer adózótól 2005-ben átlagosan 52 500, 2006-ban 61 700, tavaly pedig 77 ezer forintot szedett be bírságként.

Január óta a korábbi duplájára, vagy akár az ötszörösére is büntetheti a mulasztó adózókat az APEH. Nem árt tudni, mi számít véteknek, ezért összegyűjtöttük a leggyakoriabbakat!

Nyugták és fiktív számlák

Az APEH szóvivője szerint a nyugtaadás elmulasztása mellett a fiktív számlák elkönyvelése a leggyakoribb adózói visszaélés.
A nyugtaadással kapcsolatos kötelezettségek megsértése három módon követhető el:

  • az eladó nem állítja ki a bizonylatot
  • kiállítja, de nem adja át a vevőnek
  • nem a tényleges ellenértékről szól a bizonylat.

A vállalkozást az adóhivatal a nulla tolerancia program jegyében már első ízben is a maximális, 200 ezer forintos bírság kifizetésére kötelezi. Ha egy éven belül másodszor is számla, illetve nyugta nélkül árusít, akkor a maximális mulasztási bírság mellett elsőként 12 napra bezárják az üzletet. Harmadik alkalommal az üzletbezárás időtartama harminc nap, majd a továbbiakban hatvan nap. A felelősség akkor is a vállalkozót terheli, ha nem ő, hanem valamelyik alkalmazottja, családtagja vagy ismerőse mulasztotta el a nyugtaadási kötelezettséget.

Jó, ha tudod!
Fiktív ügyletek esetén szintén az adótörvényekben meghatározott szankciók maximális mértékére számíthat az ellenőrzött adóalany, és büntetőeljárás is indul ellene. Ha felmerül a gyanú, hogy egy számla mögött nincs valós gazdasági esemény, akkor az adóhivatal a vizsgálatot a számlát kibocsátó és a számlát befogadó adózóra egyaránt kiterjeszti.

Be nem jelentett munkaviszony

Az utóbbi években számottevően nőtt az üzletlezárások száma: 2005-ben ezer, 2006-ban 1500, tavaly pedig több mint 2 ezer ilyen eset volt, és ezek közel kétharmada be nem jelentett alkalmazottak miatt történt.

Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély-adózóknál 100 ezer forintról 200 ezerre, más adózók esetén pedig 200 ezer forintról 500 ezerre emelkedett. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása a számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértéséhez és az igazolatlan eredetű áru forgalmazásához hasonlóan maximum 1 millió forintos bírsággal sújtható.

Tudtad?
A törvénysértő alkalmazottra minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni. Az APEH legutóbbi nagy akciója, a nyári Kánikula Kommandó egyébként arra világított rá, hogy csökkent a nyugtát nem adók aránya, ugyanakkor romlott a foglalkoztatási szabályok betartásának fegyelme. Az akcióban ellenőrzött munkáltatók 79%-a ugyanis feketén foglalkoztatta dolgozóit.

Színlelt munkaszerződések

Színlelt munkaszerződésnek nevezik azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa. Az adóhivatal keményen bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhatnak a korábban meg nem fizetett járulékok után, a vállalkozót pedig akár nyolc év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Az illegalitásért a munkavállaló is megfizet, az adóhatóság ugyanis a színlelt szerződéssel összefüggésben adóhátralékot tárhat fel. Ilyenkor nemcsak arra kötelezheti az alkalmazottat, hogy befizesse a tartozásait, hanem őt is kötelezheti késedelmi pótlék megfizetésére.

Közüzemi díjak

Figyelni kell a közüzemi díj elszámolására ingatlan-bérbeadás esetén. Az APEH portálján 2008. október 18-án megjelent állásfoglalás szerint mégsem számlázhatók önálló szolgáltatásként a közüzemi díjak a bérlemény után, még akkor sem, ha a bérlő saját maga olvassa le a mérőeszközről a fogyasztást. Az áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek. Amennyiben bérbeadáshoz kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az járulékos költségnek számít, hiszen ez a szolgáltatás szorosan kapcsolódik a bérbeadáshoz.

Jó, ha tudod!
A közüzemi díjakkal könnyen lebuktathatók lesznek az adócsalók is. Olaszországban például már jó ideje a közüzemi számlák alapján becsüli meg az adóhatóság, hogy egy vállalkozás bevétele összhangban van-e annak fogyasztásával.

Személyi jövedelemadó

Az adóbevallásra is érvényesek az idei évtől megemelt mulasztási bírságok: magánszemélyek 200 ezer forintig, más adózók 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.

Az APEH szóvivője szerint ugyanakkor elenyésző esetben büntetnek, mivel a legtöbben megindokolják a késedelmet, mulasztást.
Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemélyekre 20 ezer forintig, más adózókra 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság.

Az APEH adatai szerint egyébként a különböző vizsgálatok során megállapított adókülönbözetet, bírságokat az adózók 30-35%-a szó nélkül kifizeti. Ez az arány a vagyonosodási vizsgálatok számának növekedésével várhatóan magasabb lesz.

Ezt is szeretjük