Kegyetlenül bántak a gyerekükkel: tragédia kell ahhoz, hogy felfigyeljünk a hibákra?

Legutóbb a kislétai gyermekbántalmazás esete okozott komoly botrányt. Mint ismert, a szülők legalább egy éven át egy két négyzetméteres, bútorozatlan és fűtetlen helyiségbe zárták lányukat éjszakára, és gyakran napközben is. A kislány helyzetére végül egy szomszéd figyelt fel, aki értesítette a hatóságokat. De mi lett volna, ha nincs ez a véletlen? Az egyik szervezet, ahol segítséget lehet kérni a bajba került gyerekeknek, a Kék Vonal.

A szervezet szakmai vezetőjét, Reményiné Csekeő Borbálát kérdeztük a kislétai esetről, a hazai gyermekvédelem általános helyzetéről, valamint arról, hogy milyen veszélyek leselkednek ma a fiatalokra.

Csak a tragédia hívja fel a figyelmet a visszásságokra?

A szakmai vezető szerint a kislétai eset fontos kérdéseket vet fel, de nem lehet egyértelműen felelőst megnevezni az esettel kapcsolatban.

"Kérdés, hogy a gyerekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek, a gyermekvédelmi jelzőrendszer nevesített tagjai elég alacsony ingerküszöbbel, elég gyorsan, elég hangosan jeleznek-e a gyermekjóléti szolgálat felé, ha egy gyerek veszélyeztetésének a legkisebb gyanúja is felmerül. Ebből rögtön következik az a kérdés, hogy ha jelzés, kérés érkezik a gyermekjóléti szolgálat felé, van-e ott elég emberi erőforrás, hogy valóban meg tudjanak ismerni egy családot, vagy örülhetnek, ha jut idő egyetlen látogatásra, ahol valóban csak nagyon felületes információk szerezhetők" - ecsetelte az esetleges problémákat Csekeő Borbála.

"Sajnos néha úgy tűnik, ilyen tragédiáknak kell történnie ahhoz, hogy azt is újra meg lehessen vizsgálni, milyen előnyei-hátrányai és veszélyei vannak a magántanulói státusznak. A rendezett nappali és a jó tanulmányi eredmény elég ahhoz, hogy egy 11 éves kislány kikerüljön az iskolából és ezzel a kortárs közösségből, továbbá a biztonságát szolgáló gyermekvédelmi jelzőrendszer hálójából?" - utalt arra, hogy a kislány tavaly óta magántanuló volt, így még nehezebb lehetett felfedezni az árulkodó jeleket.

"Az is egy fontos kérdés az eset kapcsán, hogy ha egy Kislétán élő család segítséget kér, vagy a családgondozó úgy ítéli, hogy egy szülőnek segítségre van szüksége, mire számíthat Nyíregyházától egyórás buszútra, ahonnan közvetlen járat naponta négyszer indul." Tehát egy vidéki kisvárosban élő gyerek halmozottan el van zárva a segítségtől.

Rossz helyzetben a gyermekvédelem

Általánosságban is rossz helyzetben van a magyarországi gyermekvédelem - összegezte kérdésünkre a Kék Vonal szakmai vezetője.

Elsősorban forráshiánnyal, és szakemberhiánnyal küzd ez az ágazat. Így aztán hiába vannak egyébként jó, gyerekeket védő szabályok, ezek betartása, betartatása már más kérdés.

"Nagyon sok anomáliát fel lehetne sorolni, rengeteg ellentmondás van a rendszerben. Talán az egyik legalapvetőbb, hogy papíron mindenki elismeri, hogy a gyerekeknek jó lenne a saját családjukban felnőni, hacsak abban a családban nem egyértelműen és megváltoztathatatlanul rosszul bánnak a gyerekekkel - szándékosan elhanyagolják, kínozzák, bántalmazzák, visszaélnek velük -, közben a rendszernek nincs elég pénze és szakembere a családokat olyan módon megsegíteni, hogy képesek legyenek felnevelni a gyerekeiket" - meséli Csekeő Borbála.

Új terepet találtak a zaklatók

De milyen egyéb esetekkel találkozik a Kék Vonal? Nagyon sokat halljuk, hogy az internetre tevődött át a gyerekeket érő bántalmazások, zaklatások komoly hányada, amiket ráadásul sok esetben kortársaik követnek el. Ebben Borbála is egyetért, ám azt is megjegyzi, hogy az internet csak egy új felület, a problémák gyökere az internettől független.

"Ha a gyerekek kapnának elég segítséget a helyes önértékelés fejlesztésében, a konfliktusaik erőszakmentes rendezésében, az előítélet és kirekesztés mentes gondolkodás kialakításában, ha lenne elég biztonságos fórumok ismerkedni, szórakozni, és ha a felnőttek internet használata jó példa lehetne számukra, sokkal kevésbé lenne veszélyes a világháló."

Az alapítvány meghallgat, de ha kell, cselekszik is

A Kék Vonal a legtöbb hívást a 12-16 éves korosztálytól kapja, ők azok, akik számára ez az anonim segítségkérő vonal ismert és népszerű. És hogy mit csinál az alapítvány, ha megkeresik őket? Elsősorban meghallgatja a gyerekek problémáit, hiszen ez az alapítvány 22 éves missziójának lényege - tudtuk meg. "Ehhez a segítéshez az ügyelőink felhasználják a segítő beszélgetés teljes eszköztárát: az értő figyelmet, a jó kérdezést, az érzelmi támogatást, a lehetőségek közös végiggondolását" - árulta el Csekeő Borbála.

Természetesen a meghallgatáson kívül konkrét segítséget is nyújtanak. Első körben megpróbálják feltérképezni, hogy a gyerek környezetében kik azok a felnőttek, akiktől személyesen is segítséget kérhet a gyerek. Amennyiben elérik, hogy bízzon bennük a segítséget kérő, úgy a személyes adatok ismeretében már az alapítvány is tud lépéseket tenni.

A Kék Vonal munkatársait a 116-111 és a 116-000 budapesti telefonszámokon lehet elérni.

• belföld
• bántalmazás
• kék vonal
• zaklatás
• szülő
• nevelőszülő
• segítség
• gyermekvédelem
• Terasz