Tudtán kívül segített elterjeszteni a fertőző ráktípust az ember: a kagylók isszák meg a levét

Az emberi tevékenység is közrejátszhat egy kagylókat érintő fertőző ráktípus terjedésében.

Kagylók betegsége
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az óceánokat átszelő hajókon megtelepedő kagylók révén az emberi tevékenységek akaratlanul is közrejátszhatnak a kagylókat érintő fertőző ráktípus világszerte való terjedésében - derült ki egy új tanulmányból, amelyet az eLife című tudományos lap közölt.

A legtöbb esetben a rákos megbetegedés az élő szervezet sejtjeiben bekövetkező DNS-mutációkból ered, amelyek szabályozatlan sejtszaporulatot eredményeznek. Normális esetben ez nem terjed át egyik szervezetről a másikra, azonban vannak kivételek - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Meglepő eredményt hozott a kutatás

- Az erszényes ördögöknél, a kutyáknál és a kagylóknál olyan ráktípusok fejlődtek ki, amelyek egyedről egyedre terjednek egy kórokozóhoz vagy parazitához hasonlóan - mondta Marisa Yonemitsu, a seattle-i Pacific Northwest Kutatóintézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Yonemitsu szerint egy ilyen ráktípust, kagylókat támadó fertőző neopláziát mutattak ki korábban a Mytilus trossulus fajnál a nyugat-kanadai Brit Columbia tartományban.

A kutatók hasonló ráktípusokat azonosítottak a Mytilus trossulusszal rokon kagylófajoknál szerte a világon. Annak kiderítése érdekében, hogy ezek a ráktípusok is fertőzőek-e, illetve ugyanazon vagy - a Kanadában észlelttől - eltérő típusokról van-e szó, a szakemberek DNS-szekvenálást végeztek Franciaországból és Hollandiából begyűjtött Mytilus edulis - ehető kékkagyló - és Chiléből, valamint Argentínából származó Mytilus chilensis rákos sejtjein.

- Ennek megállapítása segít felmérnünk a fertőző ráktípusok gyakoriságát, hogy milyen messzire tudnak eljutni a természetben, és képesek-e új populációkat, új fajokat megfertőzni - jegyezte meg Yonemitsu. A csoport megdöbbenéssel fogadta, hogy az európai és a dél-amerikai kagylókból vett rákos sejtek szinte azonosak voltak genetikailag, ami közös eredetre utal, vagyis a megbetegedések valószínűleg egyetlen fertőzött Mytilus trossulusra vezethetőek vissza.

Bejárták a világot a rákos sejtek

A vizsgálatból ugyanakkor az is kiderült, hogy ez a ráktípus nem pontosan ugyanaz, mint amit Kanadában azonosítottak, ami azt jelenti, hogy egynél többször fejlődtek ki fertőző rákos sejtek a Mytilus trossulus fajnál, és egy ponton ezek a sejtek átutaztak az Atlanti-óceánon, világszerte számos fajt megfertőzve.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

- Mytilus kagylók nem élnek az Egyenlítő körüli területeken, vagyis szinte lehetetlen, hogy saját maguktól terjesztették el ezt a ráktípust Dél-Amerika és az északi félteke között - mutatott rá Michael Metzger, a kutatás másik résztvevője, aki szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a fertőzött kagylók a nemzetközi teherhajók potyautasaiként jutottak el ezekre a területekre.

Fotók: Getty Images

Képeken a bálnák ismeretlen oldala

A fotósok reményei szerint a képekkel olyan különleges, személyes élményeket nyújtanak az embereknek, amik megváltoztatják a gondolkodásukat a tengeri élőlényekkel kapcsolatban, és ha az emberek tudnak változni, a bolygó is változni fog.

Lélegzetelállító képeken a bálnák ismeretlen oldala: velük együtt merült alá a fotós

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük