Nagy bajt hozhatnak a Földre a kagylók: elképesztő dolog derült ki róluk
A kutatók szerint a kagylótenyésztés tovább ront a helyzeten.

- A ’90-es években minden szupermodell ilyen sminket viselt: könnyű elkészíteni, ha követed a lépéseket »
- Nincs nőiesebb a kis fekete ruhánál, nehéz hibázni vele: nem kelt komor hatást, ha így viseled »
- Az ősz haj festése macerás, de könnyen elkerülhető a kudarc: 6 tipp, hogy fodrász nélkül is szép legyen az eredmény »

- Gesztesi Károly 3 gyereke a címlapon: Panka, Dávid és Márkó sosem volt látható így együtt
- Mi Kanada fővárosa? 10 kérdéses kvíz a világ országairól, amit illik tudni
- Lecseréltek két zsűritagot is a Dancing with the Starsban: mutatjuk az új ítészeket
- 4 étel, ami 50 felett különösen javasolt: felturbózzák a lelassult anyagcserét a dietetikus szerint
- 5 kérdés, ami megmutatja, mennyire intelligens valaki - Hány igen válaszod lett?
Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.
A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán 28-szor több hőt termel a napsugárzás révén, és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A tenger tehenei
A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált - a soksertéjűek - Polychaeta - osztályába tartozó - férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán- és kéjgáztermeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10%-áért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek.
- Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt - mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából húszezer tejelő tehén teljesítményével lehet egyenlő.
Gond lehet a tenyésztés
Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk - például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció - ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánban.
- Ami igazán meglepő, az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1%-át alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan, kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül - jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
OLVASD EL EZT IS!

- ellenőrzés
- légszennyezés
Milliókat sodorhat életveszélybe az új kéménytörvény: tiltakozik ellene a zöldombudsman

- energia
- környezetvédelem