Az egészségre is veszélyes növények jelentek meg Magyarországon - Nem csak ezért károsak
Inváziós növényfajok elterjedését térképezik föl az SZTE kutatói.
- Feltöltik a kitikkadt bőrt, ragyogóvá varázsolnak és hűsítenek: nyári szépségápolási kedvenceink árakkal »
- Úgy szexi, hogy nem mutat túl sokat: divatos szettek, amiket a pánt nélküli felső tesz igazán nőiessé »
- Ezen a testrészen hamarabb mutatkoznak meg az öregedés jelei, mint az arcon: minden, amit a kézbőr ápolásáról tudnod kell »
- Soma lányának esküvői fotója: a 29 éves Hanna különleges menyasszony volt
- Kvíz! Emlékszel az általánosban tanult versekre? 8 idézet szerzőjére kérdezünk rá
- Kvíz! Átmennél most az elsősegélyvizsgán? 8 kérdés, amire nem csak a jogsi miatt kell tudni a választ
- Az 5 legrosszabb élelmiszer, ami rontja a vérkeringést: szűkítik az ereket, emelik a koleszterinszintet
- 22 évesen vesztették életüket a magyar sziámi ikrek: kegyetlenül kihasználták, vásárban mutogatták őket
Az inváziós növényfajok elterjedéséről készít webtérképet természetjárók, természetvédelmi civil szervezetek bevonásával a Szegedi Tudományegyetem - SZTE - és az Agrártudományi Kutatóközpont - tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
A közlemény szerint a magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása.
Egyre több az inváziós növényfaj hazánkban
A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, és ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.
A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. E rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait.
Az ezt szolgáló Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázis kialakítása az egyik célja a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével szeptemberben létrejött kutatócsoportnak. A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek egy webtérképen közzétett adatokkal segítenék az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, felhívva ezzel a figyelmet a probléma fontosságára.
A projekt egyik szakmai előzménye az SZTE kutatóinak a Plants nevű tudományos folyóiratban megjelent cikke, melyben a selyemkóró terjedését a Dél-Alföldön meghatározó földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát mutatták be.
A kutatócsoport tagjai megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj - a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác - térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását. A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Emellett a természetjárókkal és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi - mobil applikációval - gyűjtött terepi adatokra is számítanak.
Fotók: Getty Images
Melyik fa levelét látod a képen? 3 perces őszi kvíz
Ősszel, amikor a fák lehullajtják a lombjukat, gyakran gázolunk az avarban a járdán, vagy egy erdei séta alkalmával. Egy-egy szép, jó állapotban leesett levelet sokan szívesen el is tesznek, hogy otthon lepréseljék. De vajon hányan tudnák elmondani, hogy milyen fához tartozik a levél, ami a lábuk előtt landolt?
OLVASD EL EZT IS!
