Feltárták a szélsőséges európai esőzések okát - Egyre gyakoribbak lehetnek a pusztító árvizek

Tudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta. A Németországban, Belgiumban és a környező régiókban bekövetkezett áradások legalább 220 ember halálát okozták, mivel városokat és falvakat öntött el a víz. A kutatók szerint a globális felmelegedés miatt az ilyen esőzések akár kilencszer valószínűbbé váltak Nyugat-Európában - írta a BBC News.

Július közepén a Németországot, Belgiumot és a környező országokat sújtó, halálos áldozatokat követelő áradások a meteorológusokat és a helyi hatóságokat is sokkolták. A World Weather Attribution - WWA - csoport kutatói azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozásnak mennyire volt hatása ezekre a szélsőséges esőzésekre és árvizekre.

Így zajlott a kutatás

Ahhoz, hogy valóban meg lehessen állapítani a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérséklet hatását, a kutatóknak Nyugat-Európa egy nagyobb részét kellett megvizsgálniuk, beleértve Kelet-Franciaországot, Németország nyugati részét, Belgium keleti részét, Hollandiát, Luxemburgot és Svájc északi részét. A kutatócsoport megállapította, hogy az említett térségben az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 3-19 százalék között növelte a nyáron egy nap alatt lehullott eső intenzitását. A hőmérséklet emelkedése emellett 1,2-9-szer valószínűbbé tette az árvizeket kiváltó esőzéseket.

- Több tudományterület szakembereinek tudását egyesítettük, hogy megértsük az éghajlatváltozás hatását a múlt havi szörnyű áradásra, és hogy tisztázzuk, mit lehet, és mit nem lehet elemezni ebben az eseményben - mondta Sjoukje Philip, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet - KNMI - éghajlatkutatója, a WWA kutatócsoportjának tagja.

- Helyi szinten nehéz elemezni az éghajlatváltozásnak a heves esőzésekre gyakorolt hatását, de azt már ki tudtuk mutatni, hogy Nyugat-Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt az ilyen események valószínűbbé váltak - tette hozzá. A kutatók szerint a jelenlegi éghajlat mellett Nyugat-Európa bármely adott pontján 400 évente egyszer számíthatnának a júliusihoz hasonló esőzésre.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt és a felmelegedés folytatódása esetén azonban a heves esőzések gyakoribbá válnak Európában. - A legmodernebb éghajlati modelljeink azt jelzik, hogy az elkövetkező melegebb világban a lassan mozgó, szélsőséges esőzések száma növekszik - figyelmeztetett Hayley Fowler, a Newcastle-i Egyetem professzora.

Hozzátette: a júliusi természeti katasztrófák rámutattak, hogy nem vagyunk felkészülve az ilyen időjárási szélsőségekre. - A lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, javítanunk kell a riasztó- és irányítási rendszereket, valamint éghajlatállóvá kell tennünk infrastruktúránkat, hogy csökkentsük az áldozatok számát és a károkat, és hogy védekezni tudjunk a szélsőséges árvizek ellen - mondta.

Kiemelt kép: Getty Images

9 felkavaró fotó Európa idei nyaráról

Képeken az idei európai nyár, ami példátlan pusztítással járt.

• eső
• szélsőséges időjárás
• emberi tevékenység
• klímaváltozás
• kutatások
• áradás
• Terasz