Kirúgás lehet a vége, mégis sok magyar megteszi a munkahelyén - Mi vezethet a lebukáshoz?
Kínos vagy éppen bonyolult munkakörük miatt is állítottak már valótlant a magyarok, de nem csak másoknak füllentünk a munkánkról.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A magyarok többsége - tízből hatan - szokott a barátaival, ismerőseivel a munkájáról beszélgetni, és bizony előfordul, hogy ilyenkor nem vagyunk őszinték. Saját bevallásuk szerint az emberek 14%-ával fordult már elő, hogy letagadta a munkáját vagy munkakörét mások előtt.
A jelenségre a Profession.hu ezerfős, reprezentatív mintán végzett, online felmérésének adatai mutattak rá. Az is kiderült, hogy a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzők körében a munkáját letagadók aránya a fentinél jóval magasabb, 21%.
Bonyolult lett volna elmagyarázni…
A válaszadók 18%-a ugyan még soha nem tagadta le mivel foglalkoznak, de nem is fedte teljesen a valóságot az, amit meséltek a munkájukról másoknak. Ez az arány a férfiak esetében magasabb - 25% -, de a 30-39 év közöttiekre, valamint a szakmunkás, szakiskolai végzettségűekre is jellemző.
A legtöbben - 45% - a pontos munkakörükkel kapcsolatban lódítottak, 38% pedig a fizetéséről nem mondott igazat. A munkahelyéről - 27% -, a konkrét pozíciójáról - 21% - vagy éppen a főnökéről - 11% - sem mindenki mond igazat egy-egy baráti beszélgetés során. Érdekesség, hogy a pályakezdők nagy része arról vallott, hogy a munkahelyével kapcsolatban állított már valótlant.
De miért nem mondanak a munkavállalók igazat a munkahelyükről? 24%-uk azért, mert kínosnak érezte a valódi munkakörét, 22%-uk pedig a céget szégyellte, ahol dolgozik. 30%-uk számára bonyolult lett volna elmagyarázni, pontosan mivel foglalkoznak. A válaszadók 16%-a azzal indokolta füllentését, hogy fel akart vágni valaki előtt, 10%-uk viccesnek tartotta a szituációt, 6%-uk valamilyen konkrét előnyt remélt tőle, 5%-uk pedig rá akart ijeszteni valakire.
Hazugság a munkahelyen
Nemcsak a magánéletünkben hazudunk a munkánkról, hanem a munkahelyünkön is előfordulhat, hogy nem mondunk igazat, 100-ból 17-en vallották be, hogy előfordult már velük, hogy valótlanságot állítottak a munkahelyükön. A férfiaknak ennél jóval nagyobb arányban vallották ugyanezt: minden negyedik férfi válaszoló füllentett már a munkahelyén.
Akikkel előfordult már, hogy nem mondtak igazat a munkahelyükön, azoknak a negyede le is bukott. Ennek az esetek kétharmadában következménye is lett: a kollégák neheztelésével, a főnökkel való összetűzéssel, de több esetben volt, ahol a munka elvesztésével járt az eset.
Milyen dolgokkal kapcsolatban hazudunk leginkább főnökünknek és kollégáinknak? 100-ból 20 emberrel fordult már elő, hogy nem volt kedve dolgozni, ezért beteget jelentett, 100-ból 12 elfoglaltságra hivatkozott, amikor a főnök megkérte valamire, pedig csak nem akarta elvégezni a feladatot. 100-ból 16 a forgalomra fogta a dolgot, amikor elaludt, és késve esett be a munkahelyére, 100-ból 9 pedig technikai problémára hivatkozott, amikor elfelejtett egy feladatot határidőre elkészíteni.
A válaszadóknak csupán 3%-a vallotta be, hogy előfordult már vele, hogy azt ígérte, home office-ban fog dolgozni, de helyette teljesen mást csinált otthon. 9%-uk pedig mondta már azt a munkahelyén, hogy orvoshoz megy, de nem volt ilyen, csupán szüksége volt néhány szabad órára.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Hazudni nehéz, lebukni könnyű
Van, aki már álláskeresés közben sem mond igazat: a válaszadók 4%-a állított már valótlant az önéletrajzában, 3%-a pedig az állásinterjún lódított. - Adott pozícióra nem véletlenül keresnek adott profilú jelöltet. Ha valahol tárgyalóképes nyelvtudást várnak el, és azt, hogy jól tudjon csapatban dolgozni az új kolléga, annak oka van. Aki ezekről valótlant állít, a saját dolgát nehezíti meg. Hiszen ha még esetleg sikerül is elnyernie a pozíciót, valószínűleg rosszul fogja magát érezni az új munkakörében – magyarázza Göröcs Lili, a Profession.hu HR-vezetője.
Már ha nem bukik le azonnal. - Jól hazudni nagyon nehéz. Gyerekkorunk óta belénk nevelik, hogy ne tegyük, így az emberek többsége természetellenesen viselkedik ilyenkor. Verbális és non-verbális jelek sora árulkodik arról, ha valaki egy interjún nem mond igazat. Egy tapasztalt, képzett interjúztatónak ezek azonnal feltűnnek, nagyon könnyű lebukni, és azonnal csorbul a jelölt hitelessége - teszi hozzá a szakértő.
Gyakran előfordul az is, hogy az önismeret, reális önkép hiánya miatt nem mond valaki magáról igazat az önéletrajzában vagy egy állásinterjún. - Pályakezdőkre jellemző, hogy olyan dolgokra bólintanak rá - például, hogy jól bírják-e a terhelést - amiről igazából nincsen valós tapasztalatuk - mondja a HR vezető.
Akadnak azonban olyan állások is, ahol nem hátrány, ha valaki hajlamos nagyot mondani: értékesítői állások esetén például megbocsájtóbbak az interjúztatók, hiszen az is a feladat része, hogy az illető jól el tudja magát adni.
Fotók: Getty Images
Jelek, hogy a másik hazudik
Az emberek akárhogyan igyekeznek is leplezni a hazudozást, a mozdulataik könnyen elárulják őket. Az alábbi apróságokra érdemes odafigyelni, ha úgy sejted, valaki nem mond igazat: gyorsan lebuktathatják az illetőt.
OLVASD EL EZT IS!
