Süllyedő szigetek, borzalmas csatornarendszer - Ilyen valójában Dubaj, a világ leggazdagabb városa

„Nem minden arany, ami fénylik” - szokták mondani. Ez a mondás pedig hatványozottan igaz a világ egyik leggazdagabb városára, Dubajra. 

A rabszolgaságtól a környezetszennyezésen át a meggondolatlan beruházásokig minden fellelhető az Egyesült Arab Emírségek mesebeli városában. 

Ilyen valójában Dubaj

Ha Dubaj, akkor csillogás, luxus, fény és tömérdek grandiózus épület. Itt található a világ legmagasabb felhőkarcolója, a Burdzs Kalifa, a világ legnagyobb óriáskereke, a Dubaj szeme, az egyik legnagyobb fedett síkomplexum, a Ski Dubai és még a világ egyik legnagyobb show-jaként beharangozott eseménysorozat, az EXPO - dubaji világkiállítás - is itt került megrendezésre. De vajon ebben a városban valóban minden játék és mese? 

Utánanéztünk, milyen sötét bugyrai vannak a leggazdagabb városnak, és mélyebbre ástunk, mint gondoltuk. 

Világ-szigetek

Kezdjük is az egyedülálló világtérképet ábrázoló mesterséges szigetekkel, a Világ-szigetekkel. A szigetcsoport összesen háromszáz különböző méretű földterületből áll, melyek összessége a világ kontinenseit hivatott ábrázolni. Méretüket tekintve 14 ezer és 42 ezer négyzetméterig terjednek, áruk pedig 15 millió dollártól egészen 50 millióig tart.

Ám van néhány nem is olyan apró probléma velük. A megépítésükhöz számos korallzátonyt semmisítettek meg, emellett az alkotások a tenger élővilágát is veszélyeztetik, nem beszélve arról, hogy a szigetcsoport folyamatosan süllyed. Elsőként 2010-ben érkeztek hírek arról, hogy valami nincs rendben a területtel. A NASA műholdképei alapján ugyanis több sziget formája megváltozott, néhány összeolvadt, mások pedig elsüllyedni látszanak. A szigetek nagy része egyébként máig üresen áll, sok építkezést még a 2008-as válság idején felfüggesztettek. 

A Burdzs Kalifa nincs csatornázva?

A Burdzs Kalifa a világ legmagasabb felhőkarcolója, amely a maga 828 méterével távolról is hirdeti az emirátus mérhetetlen gazdagságát. Viszont még 2014-ben röppent fel a hír, hogy a monumentális épület nem csatlakozik a város csatornahálózatára, mert az egyszerűen nem tudná kiszolgálni. Az akkori pletykák szerint a torony vécéin lehúzott, becslések szerint napi 15 tonna anyagot szippantós kocsik szállítják a szennyvízfeldolgozó telepre.

Bár az igaz, hogy a város sokáig küzdött a szennyvízelvezetéssel, mára ez a probléma szinte teljesen megoldódott. A tartályos kocsik sora pedig csak legendaként terjed az utazni vágyók körében.

Dubaj és a modern rabszolgaság 

A BBC elsőként adott hangot annak, milyen Dubajban a vendégmunkások élete. A bevándorlók szinte szüntelenül, csaknem huszonnégy órában dolgoznak a hatalmas építkezéseken. A javarészt indiai vagy ázsiai külföldiek megérkezésük után egy menedékszállóra hasonlító helyen rendezkedhetnek be, ahol nem ritka, hogy a nyolcfős alvóhelyeken tizenketten vannak, a szekrényekbe szorított tusolókat pedig huszonöten használják. 

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a pórul járt emberek ennek tudatában miért nem mennek inkább haza vagy egy másik országba. A válasz egyszerű: a cégek, hogy maguknál tartsák az olcsó munkaerőt, a szerződéskötésnél elveszik a munkások útlevelét, így képtelenek elhagyni az országot. 

Olvass tovább! Ilyen volt rabszolgának lenni az ókori Rómában

Az ókori Rómában a társadalmi berendezkedés alapvető részét és a gazdaság alappillérét képezték a rabszolgák. Ők jelentették ugyanis a munkaerő nagy részét, szinte minden fizikai munkát ők végeztek.

(A képek forrása: Getty Images Hungary)

• dubai
• gazdagság
• sziget
• környezetszennyezés
• Terasz