Ilyen volt rabszolgának lenni az ókori Rómában - Sok nőt szexre kényszerítettek, gyermekeiket pedig eladták

Az ókori Rómában a társadalmi berendezkedés alapvető részét és a gazdaság alappillérét képezték a rabszolgák. Ők jelentették ugyanis a munkaerő nagy részét, szinte minden fizikai munkát ők végeztek. Az i. e. 1. századra Itália lakosságának harminc-negyven százalékát tették ki. Egy tehetősebb római polgár ötszáz, egy római császár akár húszezer rabszolga felett is rendelkezhetett.

A rómaiak általában háborúk során ejtettek rabszolgákat, de a jogfosztottság szülőről gyermekre is öröklődött, és büntetésként is szolgasorba taszíthatták az embereket. Teljesen uruk tulajdonát képezték, így gyakorlatilag azt tehettek velük, amit csak akartak. Ilyen volt valójában az életük.

A rabszolgák élete az ókori Rómában

Milyen feladatokat láttak el?

A rabszolgák sok különböző feladatot elláthattak, de leginkább olyanokat bíztak rájuk, amiket a teljes jogú, szabad polgárok nem szívesen végeztek, vagy amiket megalázónak tartottak. Sokakat dolgoztattak közülük a bányákban, a földeken, vagy épp takarítottak, főztek gazdáikra, de a képzettebb rabszolgákból például tanár is lehetett. A férfiak számára talán az volt a legrosszabb, ha gladiátornak adták őket, hiszen ők az életükért küzdöttek a nép szórakoztatására. 

A nők gyakran úrnőik szolgálatában álltak, az ő ügyeiket intézték, kísérték őket, fodrászként, ruhakészítőként tevékenykedtek, de sokukat prostituáltnak adták el, és szexuálisan, fizikailag is kihasználták, bántalmazták őket. A rabszolgákat gyakran szexre kényszerítették, és azt tehettek velük uraik, amiket csak akartak. A prostituáltnak adott lányokat már tinédzserkorukban dolgoztatták, sokan közülük embertelen körülmények között éltek, és rendszeres verbális, fizikai erőszak áldozatai voltak. Egyetlen reményük csupán az volt, hogy egyszer beléjük szeret egy szabad férfi, és felszabadítja őket.

Hol és hogyan éltek?

Az, hogy milyen sors jutott nekik, leginkább tulajdonosaiktól és értéküktől függött. Voltak olyan rabszolgák, akiket helyzetükhöz képest megbecsültek uraik és úrnőik, néhányan egészen bizalmas, baráti viszonyba is kerültek velük. Főleg a szaktudással rendelkező, nagyvárosban élő szolgák élete fordulhatott jobbra, ők a gazdájuk otthonában, elkülönített lakrészekben éltek, míg a kevesebbet érők gyakran földbe mélyesztett tömegszállásokon laktak, összebilincselt lábbal dolgoztak, ételüket és italukat pedig szigorúan kimérték.

Megbüntethették, megkínozhatták, megölhették őket

Tulajdonosaiknak joguk volt megbüntetni, megkínozni és megölni az engedetlen rabszolgákat, tehát azokat, akik bármiben is ellentmondtak, vagy akik nem teljesítették gazdáik minden parancsát úgy, ahogyan azt kérték tőlük. Sokszor teljes felszereléssel rendelkeztek a különböző kínzásokhoz, gyakran megkorbácsolták, megégették, keresztre feszítették vagy az oroszlánokkal marcangoltatták szét őket. A szökevény rabszolgák megkeresésével profi fejvadászokat bíztak meg, az elfogottak homlokára pedig a FUG szót, a fugitivus, azaz szökevény rövidítéseként szolgáló betűket égették.

Nem házasodhattak, eladhatták a gyermekeiket

Mivel nem voltak teljes jogú személyek, hivatalosan nem is házasodhattak, de alapíthattak családot. Gyermekeik ugyanúgy rabszolgák lettek, és ugyanúgy uruk tulajdonát képezték, az anyák nem tarthatták meg őket. Az urak dönthették el, hogy milyen sorsot szánnak a kicsiknek: neveltethették, de el is adhatták őket. A rabszolgatartóknak joguk volt szétszakítani a rabszolgacsaládokat, bármelyik tagot eladhatták - és ezt gyakran meg is tették. A szexuális visszaélések miatt egyébként a szolgasorban élő nők gyermekei gyakran biológiailag is az uraké voltak.

Meztelenül adták-vették őket

A rabszolgákat a rabszolgapiacokon árusíthatták ki tulajdonosaik. Általában meztelenül kellett az érdeklődők elé állniuk, hogy jobban felmérhessék az értéküket, adottságaikat. Eladóiknak minden betegségüket közölniük kellett a licitálókkal, a vevők pedig magasabb árat fizettek a képzett, jó képességekkel rendelkező, jó egészségi állapotban lévő szolgákért. Egy-egy ilyen „vásár” alkalmával volt, hogy több tízezer rabszolgát is eladásra kínáltak.

Néha lehetőségük volt szabaddá válni

Gazdáiknak lehetőségük volt felszabadítani rabszolgáikat akár életükben, akár haláluk után a végrendeletükben. Néhány úr vagy úrnő bért is adott szolgáinak, akiknek később lehetőségük volt megvásárolni a szabadságukat. Ilyenkor hivatalosan nem lettek állampolgárok, de szabadságot és jogokat kaptak, sőt házasodhattak is. Gyermekeik viszont már elnyerték az állampolgárságot. Róma lakosságának körülbelül öt százalékát tették ki a felszabadult emberek.

Ilyen volt a szex az ókori Rómában

Az ókori rómaiak alapvetően szabados szexuális életet éltek, a szex nagy szerepet játszott mindennapjaikban és kultúrájukban is. Azonban ezen a területen is hatalmas különbségek voltak a nemek között.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• rabszolga
• rabszolgasors
• ókor
• ókori róma
• történelmi érdekesség
• Lélek&Test