Emiatt pusztulhat ki az emberiség: a mesterséges intelligencia megjósolta fajunk jövőjét

A mesterséges intelligencia, vagyis az AI fejlődése és térhódítása megállíthatatlanul zakatol - a ChatGPT 2022-es év végi megjelenése óta pedig már összefüggő szövegalkotásban is jeleskedik.

Az emberi kíváncsiság pedig, mint tudjuk, fékezhetetlen, így mi is feltettünk pár égető kérdést a chatbotnak fajunk jövőjével kapcsolatban. A vészjósló feleletek ezúttal sem maradtak el.

Az emberiséget fenyegető veszélyforrások

Fontos leszögezni, hogy bár a bot magyarul is teljesen korrektül fogalmaz, előszeretettel ismétli önmagát, és kavarodik el a bonyolult körmondatok kavalkádjában, így néhol rövidítettünk a válaszain, azok jelentéstartalmán viszont nem változtattunk. Ugorjunk hát fejest az AI-interjúba.

Melyek a legnagyobb veszélyforrások az emberiség jövőjét illetően?

• Éghajlatváltozás: a globális felmelegedésnek súlyos hatásai lehetnek az emberiség egészségére, a természetre, az élelmiszer-ellátásra és az infrastruktúrára. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően növekszik a tengerszint emelkedése, a szélsőséges időjárási események és az élelmiszerhiány kockázata.
• Nukleáris háború: a nukleáris fegyverek globális pusztítást okozhatnak, és az emberiség kipusztulását. Elterjedésük számos országban növeli az atomháborúk és a terroristatámadások kockázatát.
• Pandémiák: a járványok és a betegségek komoly veszélyt jelentenek az emberi életre. Az új és terjedő betegségek, mint például a Covid-19, gyorsan terjednek a globalizált világban, és akár milliók életét is veszélyeztetik.
• Szupervulkánok: a szupervulkánok kitörése komoly hatást gyakorolhat az éghajlatra és a földrajzi környezetre. A szupervulkánok kitörése az emberi életre és a földön élő állat- és növényfajokra is súlyos hatással lehet - fejtette ki a bot.

A felsorolt tételekre külön-külön rákérdeztünk, ám a ChatGPT általában fülét-farkát behúzza, ha konkrétumokba kell bocsátkoznia, a nukleáris háborúkkal kapcsolatban azonban egészen egzakt válaszokat adott.

Mekkora egy nukleáris háború esélye a közeljövőben, és hány ember veszítené életét a küzdelmek során?

- Egy esetleges nukleáris háború matematikai esélyét nehéz pontosan meghatározni, mert számos különböző tényező befolyásolja. Változó lehet attól függően, hogy milyen politikai, gazdasági, katonai és környezeti körülmények uralkodnak a világban. Kockázata függ a fegyverkezési versenytől, a politikai konfliktusoktól, a terroristák és az instabil országok nukleáris ambícióitól, a véletlen balesetektől, valamint a technológiai hibáktól és működési problémáktól. Az elmúlt években a nukleáris fegyverek terjedése és az atomháború kockázata növekedni látszik. Az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültségek, valamint Észak-Korea és Irán nukleáris programjai mind az atomháború kockázatát növelhetik.

Egy nukleáris háború esetén az emberi életre és a környezetre gyakorolt hatások a használt fegyverek típusától, számától, a célpontoktól, a szél irányától, az évszaktól és más tényezőktől függenek. Az atomfegyverek által okozott pusztítás miatt az emberiség jelentős része meghalna. A nukleáris robbanások következtében fellépő hősugárzás, robbanási hullámok és sugárzó szennyezés következtében nagyszámú ember halhatna meg azonnal, de a hosszú távú hatások, mint például a sugárzás okozta betegségek és az élelmiszer-ellátás hiánya, szintén jelentős számú halálesetet okozhatnak. Fontos, hogy minden erőfeszítést megtegyünk annak érdekében, hogy elkerüljük az atomháborút és az emberi szenvedést, amit okozna - felelte a ChatGPT.

Az AI szerint tehát egy esetleges atomháború következtében az emberiség jelentős része meghalna - a végzetes konfliktusok kirobbanására pedig egyre nő az esély.

Hány ember fog a Földön élni 2500-ban?

Megpróbáltuk egy konkrét kérdéssel kiugrasztani a bokorból a nyulat.

- Mivel a jelenlegi trendekre vonatkozó előrejelzések bizonytalanok és változóak lehetnek a jövőben bekövetkező technológiai, társadalmi és gazdasági változásoktól függően, így nagyon nehéz pontosan megjósolni, hogy hány ember fog élni a Földön 2500-ban. A demográfiai előrejelzések alapján azonban azt lehet mondani, hogy az emberi populáció növekedése várhatóan lassulni fog a következő évtizedekben. Elérheti a csúcspontját a 21. század közepén, majd fokozatosan csökkenni kezdhet. Az ENSZ becslése szerint az emberi populáció 2100-ra elérheti a 10-12 milliárdot, majd ezután lassan csökkenni fog.

Ezek a becslések azonban csak egy feltételezett jövőbeli trendet vetítenek előre, és sok olyan tényezőt figyelmen kívül hagynak, amelyek jelentős hatással lehetnek a jövőbeli populációs trendekre. Például a fejlett országokban a csökkenő születésszám és az elöregedő népesség az emberi populáció csökkenéséhez vezethet, míg a fejlődő országokban a gazdasági, társadalmi és demográfiai változások számos előre nem látható tényezőt eredményezhetnek - fejezte be mondandóját a mesterséges intelligencia.

A ChatGPT jóslatai alapján 2100 után egyre csökkenhet az emberiség populációja, feltéve, ha addigra nem pusztul ki nukleáris háborúk, klímakatasztrófák vagy pandémiák következtében.

Olvasd el ezt is: a mesterséges intelligencia szerint ekkor születhet meg az utolsó magyar

A ChatGPT a 2023-as év online világának vitathatatlan sztárja, feltettünk hát mi is egy-két súlyos és égető kérdést neki a magyar emberek jövőjével kapcsolatban.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• chatgpt
• világvége
• emberiség
• kihalás
• mesterséges intelligencia
• Terasz