Ő volt a fiú, aki kihányta az univerzumot: a két legbizarrabb teremtéstörténet

A világ keletkezéséről egy viszonylag egybehangzó tudományos álláspont, mely szerint minden az ősrobbanással kezdődött. Léteznek azonban teremtéstörténetek is, így a számunkra legismertebb keresztény is, mely szerint a világot Isten teremtette hat nap alatt, majd a hetedik napon pihenni tért.

Népenként, kultúránként, vallásonként számos érdekes teremtéstörténettel találkozni, egyik-másik viszont kifejezetten bizarr, így egy közép-afrikai is: eszerint a világ egy nagybeteg isten rosszulléte révén keletkezett.

A fiú, aki kihányta az univerzumot

A Kongói Demokratikus Köztársaságban, Közép-Afrikában, a kubák vagy más néven busongók teremtéstörténete szerint a világ úgy keletkezett, hogy egy hatalmas fehér fiú, Mmombo isten - furcsa vagy sem - kihányta. Mmombo ugyanis évmilliókon keresztül rosszul érezte magát. Magánya betegítette meg, baja pedig úgy ért véget, hogy az univerzum távozott belőle.

Mmombo az univerzumba Napot is teremtett, mely a fényt és a nappalt adta. Ettől a víz egy része felszáradt, és létrejött a szárazföld. Ekkor Mmombo gyomortartalma ismét távozott: kihányta a Holdat és a csillagokat is, ezzel pedig elkülönült a nap és az éj.

A Nap és a Hold után következtek az állatok. Mmombo először kilencféle állatot hányt ki: a leopárdot (Koy Bumba), a sast (Ponga Bumba), a krokodilt (Ganda Bumba), a halakat (Yo Bumba), a teknőst (Kono Bumba), a gémet (Nyanyi Bumba), a kecskét (Budi), egy szkarabeusz bogarat és egy feketepárduc-szerű, macskaféle állatot, melyből egy szempillantás alatt villám lett (Tsetse Bumba), amikor Mmombo megpróbálta őt elüldözni. Az állat ekkor az égbe menekült, de mindörökre rettegésben tartotta az embereket.

Azután az első gém további madarakat nemzett, a krokodil hüllőket és kígyókat, a kecske pedig szarvas vadállatokat. A halak újabb halakat, bogarakat és mindennemű rovart nemzettek. Egy iguanából, amit a krokodil nemzett, minden más szarv nélküli állat született meg. Ahogy az állatok létrejöttek, egyikük képzeletéből teremtődtek az emberek is. Mmombo megmutatta az embereknek, hogyan kell tüzet rakni: elmondta nekik, hogy minden fában tűz lakik. 

A különös afrikai teremtéstörténet szerint nem Mmombo fejezte be a világ teremtését, hanem fiai. Mmombo visszament a mennybe, és az emberekre hagyta a világot. Mmombo fiai, Nyonye Ngana, Chonganda és Chedi Bumba hányták ki a világ további részeit, az első fiú azonban fehér hangyák teremtése közben életét vesztette. Erre a hangyák elásták őt, és a felszínre került földből keletkeztek a sivatagok és a földet borító talaj. A második fiú egy növényt teremtett távozó gyomortartalmával, mely minden más növény őse lett. A harmadik fiú a többiekhez hasonló módon megteremtette az utolsó madarat, mely voltaképpen nem is madár volt, hanem egy sárkány.

Amikor Mmombo isten a mennybe ment, a földön hagyta az első embert, Loko Yimát, aki az emberek istene lett. A vizek asszonya, Nchienge északon élt a fiával, Wotóval. Miután nyugatra ment gyermekeivel, és a busongók első királya lett. Feketére festették a bőrüket, és megváltoztatták a nyelvüket, de nem is akárhogy: gyógyszert helyeztek rá. Így jött tehát létre a kubák vagy busongók népe, akik a mai napig ezt a különös, egyúttal igen mesés teremtéstörténetet örökítik generációról generációra.

Az azték teremtéstörténetben darabokra szaggatnak egy istennőt

Az azték teremtéstörténet nem kevésbé bizarr: ki-ki eldöntheti, számára melyik a furcsább. A teremtés csúcsán az aztékok szerint a 13. égben élő titokzatos első istenpár áll, az ember húsának ura és úrnője. Négy fiuk a Vörös és a Fekete Tezcatlipoca volt, előbbi színében is vörös, utóbbi lelkében sötét, gonosz és hatalmaskodó alak. A négy gyermek közül a másik kettő Quetzalcouatl, azaz Éj, vagy Szél, illetve Uitzilopochtli, azaz a Kétfejű Kígyó.

Utóbbiról tudni érdemes, hogy ő lett  a mexikóiak legfőbb istene. Születésétől fogva 600 esztendős koráig teste csakcsontokból állt.  Miután hús nőtt csontjaira, a történet szerint összejött a négy testvéristen, hogy megteremtsék a dolgok rendjét a világban: először is megalkották a tüzet és a Nap felét. Hogy a továbbiakat megteremtsék, az aztékok szerint lehozták az égből a Földistennőt, hogy a teremtéshez legyen alapanyaguk. Innentől válik véressé a történet: az istennőt ugyanis darabokra szaggatták. Quetzalcoulatl és Tezcatlipoca is kígyóvá változtak, így húzták kétfelé az istennő testét, míg az ketté nem vált.

A másik két testvér ezt nem nézte jó szemmel, és szerették volna, hogy a csúnyán széttépett istennő megbocsásson: úgy határoztak, megígérik neki, hogy ami rajta terem, minden termény, növény és állat, abból táplálkoznak majd az emberek. Bocsánatáért, és hogy valóban termő legyen a belőle származó föld, a két isten később vérrel is itatta a szomjazó Földistennőt.

A széttépett istennő többi részéből teremtették a világ többi részét. Hajából lettek a növények, bőréből a legszebb virágok, szájából a barlangok és a folyók, orrlyukaiból a völgyek, szemeiből pedig a patakok lettek. Az azték teremtéstörténet szerint tehát a világ egyes részei a széttépett Földistennő különböző testrészeiből keletkeztek.

Bizarr történet az aztékoké és bizarr a busongók teremtéstörténete is, de f antasztikus emberi képzelőerőről tesznek tanúbizonyságot, és arról az ősi, olthatatlan késztetésről árulkodnak, hogy az ember már a korai időktől fogva meg akarta ismerni, meg akarta érteni a világot, és meglátni létezése gyökereit.

Szürreális helyek

Bárhogyan is teremtődött, a világ telis-tele van csodálatos helyekkel: a következő hét olyan, mintha már nem is ezen a bolygón járnánk.

• bizarr teremtéstörténet
• teremtéstörténet
• univerzum
• világ keletkezése
• érdekesség
• Terasz