Az ókori világ legnagyobb kutyatemetője a tudósokat is gondolkodóba ejti: miért ásták el kutyák százait Askelónban?

Az Izraelben található történelmi Askelón területén 1986 és 1994 között zajló ásatások során váratlan leletanyagra bukkantak a régészek: több mint 1300 kutya csontvázát rejtette a föld. 

A körülbelül 2500 éves askelóni kutyatemető rejtélyére ma sem létezik általánosan elfogadott magyarázat. Vajon mi okból lehetett szükség az állatok ilyen tömeges elföldelésére? Rituáléhoz kapcsolódhatott a tevékenység, esetleg betegség tette indokolttá? 

A világ legnagyobb kutyatemetője

A Közel-Keleten számos helyszínen találkoznak az archeológusok eltemetett állatokkal, Egyiptomban több állattemető is létezik, ahová macskákat és más mumifikált állatokat ástak el. Azonban a mai Izrael területén elhelyezkedő, korábban az Óperzsa Birodalom részét képező történelmi Askelón (ma Askelón Nemzeti Park) kutyatemetője egy fontos dologban különbözik a többi helyszíntől: itt csak kutyák nyugszanak, ráadásul ugyanabból a fajból. Mind a mai kánaán kutyával mutatnak hasonlóságot, a szakemberek azt feltételezik, hogy ők képviselhetik azt az ősi populációt, amelyből a modern faj származik. 

Az ebeket az időszámítás előtti 5-3. században temethették el, a régészek abból, ahogyan az egyes sírok egymásra voltak helyezve, arra következtettek, hogy körülbelül ötven évig lehetett használatban a különleges ókori temető. 

Vajon miért jött létre a temető?

Az egyik, kézenfekvőnek tűnő elmélet, hogy a négylábúak veszettségben vagy más járványban haltak meg, ennek viszont ellentmond az a tény, hogy minden jószágot külön-külön sírba temettek, és még el is rendezték őket, például a farkukat a lábaik közé igazították. Valószínűtlen, hogy egy pusztító járvány esetén erre is gondot fordítottak volna. Felmerült egy ősi kultusz lehetősége is, amelynek részét képezte volna az ebek rituális feláldozása, például Astarté istennő előtt tisztelegve. Ez a teória akkor bukott meg, amikor alaposabban megvizsgálva rájöttek, hogy egyik csontváz sem mutatja vágás vagy más erőszakos tevékenység jeleit.

Úgy tűnik, hogy az állatok természetes körülmények között haltak meg. Bár több közöttük a fiatal példány, mint az idős, néhány közülük annyira sokáig élt, hogy ízületi gyulladás nyomait találták meg a tetemén a szakemberek, sőt akadt olyan példa, hogy az egyik kutyának eltört a gerince, majd volt ideje, hogy összeforrjon. Arra is gondoltak, hogy a Földközi-tenger keleti partvidékének jelentős kennelje működhetett itt, ahol a gazdag elit számára tenyésztettek vadászkutyákat kereskedelmi célból. Ez a hipotézis sem szolgál magyarázattal a leletegyüttes minden furcsa részletére.

A helyszínt felfedező amerikai archeológus, Lawrence Stager felvetette, hogy a kutyákat valószínűleg szentként tisztelték, lehet, hogy gyógyító szertartásokon is alkalmazták őket, amelyekben az emberek sebeit, sérüléseit kellett nyalogatniuk - ettől a korban gyógyulást remélhettek. Bárhonnan is közelítik meg a rejtélyt a kutatók, újabb és újabb kérdőjelekbe ütköznek. A feltárt csontvázak a nyilvánosság számára nem megtekinthetők, kutatási és védelmi célokból elzárták őket. 

Askelón bibliai város, az öt filiszteus város egyike volt, amíg i. e. 604-ben le nem rombolták a babiloniak. A legtöbb régészeti emlék a kutyatemetőhöz hasonlóan a következő, körülbelül i. e. 540-340 közé tehető perzsa uralom időszakából származik. Ekkor a település valóban virágzó, nyüzsgő, gazdag kikötőváros volt. A mai, modern Askelón az ókori településtől mintegy 3,5 kilométerre, Tel-Avivtól ötven kilométerre délre, a Földközi-tenger partján fekszik. 

A világ legfurcsább temetői

Számunkra, akiknek a temetkezésnél a sírkövek, a sírokon ültetett virágsorok, a vésett márványtáblák és keresztek alkotta sírok megszokottak, egyes tájak temetkezési szokásai különösen érdekesek, szokatlanok lehetnek.

(Borító- és ajánlókép forrása: Wikipédia/שועל. Cikken belüli kép forrása: Wikipédia/Matilda.)

• történelem
• régészet
• régészeti leletek
• temető
• kutya
• izrael
• Terasz