Bevezette a 4 napos munkahetet egy cég: döbbenetes változást tapasztaltak

Idén augusztusban gondoltak egyet, és négynapos munkahetet hirdettek az alkalmazottak számára.

4 napos munkahét hatása
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A japán Microsoftnál a nyáron kihívást hirdettek, melynek lényege az volt, hogy jobban egyensúlyba hozzák egymással a munkát és a magánéletet. Kipróbálták, hogyan hatna az alkalmazottak munkamoráljára, ha heti öt nap helyett csak négyet kellene dolgozniuk.

Körülbelül 2300 munkavállaló vehetett ki öt pénteket fizetett szabadságnak, amit nem számítottak bele a szabadságolásokba. Természetesen a kísérletnek nagy sikere volt a dolgozók körében, akiknek nemcsak az elégedettségi szintje növekedett jelentősen, hanem a teljesítménye is: utóbbi egészen pontosan 40%-kal.

- Kevés munka, jó alvás és sok tanulás: fontos, hogy az ember olyan környezetben legyen, ahol megtalálja az életben betöltött szerepét, ami hatalmas befolyással van a munkára. Szeretném, ha az alkalmazottak elgondolkoznának azon, hogyan lehetséges ugyanazt a teljesítményt elérni 20%-kal kevesebb munkával töltött idővel - mondta a Microsoft Japán elnöke és vezető igazgatója, Takuya Hirano.

4 napos munkahét 2
Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

Az ötnapos munkahét globálisan beleivódott a munkavállalók és munkaadók kultúrájába annak ellenére, hogy több tanulmány bebizonyította már, hogy semmi nem növeli meg jobban a teljesítményt, mint a rövidebb munkahetek. A 18. század végén a 10-16 órás munkahetek számítottak normálisnak. Aztán érkezett Robert Owen "nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás" jelmondata. Akkor még csak jól csengő szólás volt, mára azonban ez az elfogadott. Ugyanakkor egyre több cég morfondírozik azon, mi valójában a normális - vagy jobban mondva optimális - a dolgozók számára.

4 napos munkahét
Fotó: SolStock / Getty Images Hungary

Ahogy egy 2018-as kutatásban is szerepelt, a teljes idős munkaórák csökkentése rengeteg pozitív hozadékkal jár, nem csak a dolgozók viselkedésében, de az egész társadalomra nézve. Kevesebb megbetegedést diagnosztizáltak, tehát csökken a kórházak terheltsége, növekszik a közjó, energikusabbak, motiváltabbak az emberek, éppen ezért a teljesítmény is nő. Sőt, még az ember ökológiai lábnyomát is lehet csökkenteni az óraszámok redukálásával, hiszen minél kevesebbet kell bejárni, annál jobban csökken az ehhez használatos járművekből kipufogó káros anyagok használata.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A Microsoft példájában az is látszik, hogy a teljesítmény növekedése mellet az áram használata 23%-kal csökkent, és közel 60%-kal kevesebb papírt nyomtattak. Tehát még az energiaforrások használatát is lehet ily módon redukálni, ami jó hír a környezet számára is. Ideje lenne a kísérletet több helyen is kipróbálni!

Különleges fotók a munka világából

Bármilyen útra is lép az ember, mindenképpen áldozatokat kell hoznia, vagyis sok esetben nagyon keményen kell dolgoznia, és kevés szabadidővel is beérnie. Egy érdekes fotópályázat ennek kapcsán a különböző szakmák megbecsülésére hívja fel a figyelmet.

Különleges fotók a munka világából: megható és elgondolkodtató pillanatok

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük