A porceláncsodák elragadó titkaiba pillantottunk be: így lesz a szürke masszából remekmű a Zema műhelyében

Az ország egyik legszebb történelmi borvidékén keresztül visz az utunk Pálházára. Egy manufaktúrába tartunk, az ország egyetlen olyan családi vállalkozásához, ahol porcelán ékszereket készítenek, és a gyártási folyamat minden részét kézzel végzik.

Te tudod, hogy készül a porcelán? - fordul felém a kolléganőm. Hát…. égetik, válaszolom. Azt hiszem, többször. Aztán szépen kifestik. Nem vagyok túl meggyőző, ezt látom a pillantásából. Kvarc, földpát, jut eszembe az általános iskolai tananyag. Az igazán nagy kérdés azonban az, hogyan jut eszébe valakinek az, hogy porcelánból ékszereket készítsen.

Papp Erzsébet, a ZEMA Porcelánmanufaktúra egyik tulajdonosa, az ékszerek megálmodója minden kérdésünkre választ ad.

- Az első gondolat, ami minden emberben felhorgad, az, hogy a porcelán törékeny, finom anyag - mondja mosolyogva - ám abban a pillanatban, ahogy valaki ajándékba kap, vagy megvásárol magának egy porcelán ékszert, minden kételye elszáll, és beleszeret.

Így vagyunk mi is. Amikor közelebb lépünk a hófehér vitrinekhez, és megpillantjuk az ékszereket, percekig csend van a kiállítóteremben. Egyik ámulatból a másikba esünk.

Én ezt a mintát ismerem, de nem tudok rájönni, hol láttam! - kiáltok fel kissé hangosabban, mint illene. Ez egy sárközi motívum - segít ki Erzsébet, és én hitetlenkedve emelem fel a gyönyörű porcelán ékszert. Valóban! És hogy hol láttam? Otthon, a nagymamáméknál a falon. Náluk sorakoztak a sárközi mintás falitányérok a kiskonyhában.

Az ékszerek olyanok, mint egy-egy műalkotás. Valójában azok is. A minták mind ismerősek, Erzsébet elmondja, honnan.

- Az ékszereink mindegyike magában hordozza a magyar identitást. Formájában is, mintájában is köze van a magyarsághoz. Elsősorban nem trendkövetőek, a céljuk az, hogy a klasszikus stílust, az örök divatot képviseljék, de természetesen tervezéskor nem hagyhatom figyelmen kívül az aktuális divatot.

Az első ékszereink a matyó motívumokat viselték magukon, a későbbi kollekciókat azonban már úgy terveztem, hogy a formák és a színek az ősi, tradicionális motívumokon keresztül izgalmasan modernnek, frissnek hassanak.

Ez nagyon sok kutatómunkába kerül. Az ŐSERŐ kollekciónál például egy nyíregyházi történészprofesszor segített nagyon sokat. Értette, mit szeretnék, és az ő iránymutatása alapján kutattam fel azokat a szkíta, hun, avar motívumokat, amiket most az ékszereken látni.

Amikor az elmúlt korok nagy stílusaihoz nyúlok vissza, legyen az a barokk, a szecesszió vagy az art deco, akkor is igyekszem megőrizni a stílusjegyeket, ugyanakkor törekszem rá, hogy azok modern formában jelenjenek meg. A legújabb Reneszánsz kollekción például Mátyás Corvináiból vannak a minták.

Természetesen van, ami érintetlenül marad. Van kollekciónk, ami a művészek előtt tiszteleg: Szinyei-Merse Pál Lilaruhás nője, Van Gogh Íriszei, Csontváry Magányos cédrusa változatlan formában van az ékszereken.

Hogy klasszikus, örök darabokat alkossunk, nem áll ellentétben azzal, hogy divatosak legyünk. Idén megálmodtam egy sorozatot, minden hónapnak van egy kollekciója, ami a hónap aktuális színére építkezik. A júniusi a Pillangó-kollekció, ami az olajzöldre, az aranyra és a napsárgára épül. Ezekből összesen öt darab készül, kifejezetten gyűjtőknek és a porcelán szerelmeseinek.

- Ez egy gyűrű, nyersen? - emelem fel óvatosan a nyersfehér, inkább cserépre emlékeztető darabot.

- Igen, gyertek, nézzétek meg a gyártást! - mondja.

A porcelán eleinte nem más, mint egy piszkosszürke színű massza. Minden üzemnek saját receptúrája van. Természetesen létezik egy porcelánalap, de mindenki saját maga kísérletezi ki a saját alapanyagát.

Ez a massza kerül az öntőformákba. A nyersanyag körülbelül negyedóra alatt köt meg annyira, kap tartást, hogy biztonsággal ki lehet venni, nem hajlik, nem deformálódik el. El lehet vele kezdeni dolgozni. Aprólékos, finom munka, ahogy a precíz kezek alatt a nyersanyagról leválik a felesleg, és előtűnik az ékszer végleges formája.

Ilyenkor a porcelánnak még nagyon nyirkos a tapintása, a levegőre száradó gyurma állagához hasonlít leginkább.

Mikor kész a forma, száradnia kell, hogy a maradék nedvesség eltávozzon belőle. A száradás során kifehéredik, ám ekkor még mindig nem hasonlít a mindenki által jól ismert porcelánra. Ahogy elveszíti a nedvességtartalmát, sprőddé válik az anyag.

Ekkor kerül sor az első égetésre. 965 fokon zsengélik az anyagot. Mire kikerül a kemencéből, a teljes nedvességét elveszíti. A különböző égetések során össze is zsugorodik. Ezért a termékeket úgy kell megtervezni, hogy ezt a zsugorodást is be kell kalkulálni. Az anyagban kialakul a teljes tömörödés, elnyeri azt a képességet, hogy a mázolóban fel tudja venni a következő anyagot.

A mázolóban kézzel merítenek bele minden egyes terméket az üvegmázba. Ettől a máztól kapja meg a fényes felületet a porcelán.

- Ennyi? - fordulok meghökkenve Erzsébethez. Egyetlen pillanatig kell belemeríteni a félkész terméket ebbe a folyékony anyagba? - Igen. Valóban egy pillanat az egész. Ha sokáig tartanák benne, az üvegmáz olyan vastag réteget képezne rajta, hogy lefolyna róla, vagy benne maradna az ujjlenyomat.

A mázolóban újabb kemence fogad minket, körülötte még mindig forróság van. Bekukkanthatunk: benne sorakoznak a fénylő, hófehér, félkész ékszerek. Most már úgy néz ki, mint a porcelán, a fényes, nemes anyag.

Azt is megtudjuk, hogy az egyes ékszerekhez az égetéshez szükséges segédeszközt is meg kell tervezni: nem lehet csak úgy berakni a gyűrűket, karkötőket, medálokat a kemencébe, mert szétfolynának, eldeformálódnának. Külön-külön, minden egyes termékhez meg kell tervezni a segédeszközt. Ezt a gyártási csapat csinálja. Papp János, Erzsébet férje, a manufaktúra másik tulajdonosának feladata ez is, ő a gyártási rész irányítója.

A mázolóból válogatás után kerülnek tovább a fényes darabok a következő munkaállomásra.

Egyikünk sem vallja be, de a pillantásunk és a gyermeki mosoly az arcunkon árulkodó: alig vártuk, hogy belépjünk a festők birodalmába. Halk zene szól, ezt leszámítva semmi nesz. A teremben szinte tapintható a nyugalom. Ilyen munkát máshogyan nem is lehet végezni.

A porcelánfestők keze alátámasztva, kezükben mókusszőr ecset. Mozdulataik finomak, de határozottak, precízek és meglepően gyorsak.

Az apróbb termékek - beszúrós fülbevalók - egy kis táblára vannak rögzítve, a nagyobb darabokat kézben tartják.

Visszafojtjuk a lélegzetünket, és nézzük a ragyogó aranyat - igazi, 24 karátos aranyporról van szó - a fémesen csillogó platinát, az izzó vöröset. A drága festékek és olajok összetétele nemcsak a festők, de a tulajdonosok előtt is titok: a gyártók nem árulják el az összetevőket, a keverési arányokat is csak tapasztalat útján sajátítják el.

Megtudjuk azt is, nem feltétlenül egy ember fest egy ékszert: a motívumok összessége sokszor több lépésben, egy-egy égetés után kerül fel, így előfordul, hogy egy karkötő vagy egy medál több ember keze alatt készül el.

- Mire vagy a legbüszkébb? - csukom be magam után a festőműhely ajtaját.

- A családomon kívül? - mosolyog Erzsébet. - Arra, hogy az ékszereink, márkánk, a ZEMA bekerültek a Magyar Értéktárba, azaz Kiemelkedő Nemzeti Értékcímet kapott. Arra, hogy vannak olyan szenvedélyes gyűjtők, akik már kifejezetten a mi limitált kollekcióinkat gyűjtik. Ó, és hadd meséljek el valamit!

A minap nálunk járt valaki, aki vásárolt egy kollekciót a Lilaruhás nő szettünkből. Kiderült, hogy személyesen ismeri a japán császár lányát, aki néhány éve Magyarországon járt. A császár lánya Budapesten, a múzeumban megállt Szinyei Merse Pál képe előtt, és szinte órákig nem mozdult onnan, annyira elbűvölte a látvány. Ez lett a kedvenc magyar festménye. Neki vásárolták meg az ékszerkollekciót. Ez nagy büszkeség, szinte mesebeli történet számunkra.

- És mit takar a név, a ZEMA valami rövidítés? - fordulok vissza, mielőtt búcsút vennénk.

- Igen. Az első három betű a gyerekeink nevének kezdőbetűje, a végén az A betű pedig mi vagyunk: apa és anya.

Fotók: Kiss Marietta Panka

Tudtad, hogy Hajdúböszörményben termelik az ország legjobb mákját?

• ékszer
• magyar siker
• magyar termék
• porcelán
• porcelán ékszerek
• manufaktúra
• családi vállalkozás
• Szépség és divat