10 ezer liter víz, kizsigerelt nők és brutális környezetszennyezés - Tényleg ér ennyit egy új ruha?

Annak ellenére, hogy egyértelmű jelek mutatják azt, hogy a Föld egyre nagyobb veszélyben van, a környezetvédelemre és a tudatosságra sajnos még mindig igen kevesen figyelnek. Persze alapvetően óriási, globális változtatásokra lenne szükség, de ehhez az is nélkülözhetetlen, hogy az emberek a hétköznapjaik során is hozzájáruljanak az átalakulásokhoz - akár egészen apró, mégis sokat számító szokásokkal.

A súlyos pusztításokat végző amazonasi erdőtüzek kapcsán rengeteg szó esett arról, hogy erősen mérsékelni kellene a szarvasmarha-fogyasztást, a műanyagmentes július pedig a műanyag termékek visszaszorítását tűzte ki célul, és erre igyekezett felhívni a figyelmet. A divatipar káros hatásairól viszont viszonylag kevés szó esik. Szeptemberben két fontos kampány is indult, amely ezt a témát célozza meg.

Miért olyan fontos a használtruha-szeptember?

Az Oxfam nevű szervezet új, Secondhand September kezdeményezésével a textilipar környezetszennyező hatásaira akarja felhívni a figyelmet. A kihívás lényege, hogy szeptemberben, vagy legalábbis 30 napon keresztül a résztvevők ne vásároljanak új ruhát, maximum használtruha-üzletekben szerezzék be őket, vagy a szekrényük már meglévő tartalmából gazdálkodjanak. A legtöbben ugyanis bele sem gondolnak, miért olyan káros és veszélyes, ha állandóan újabb és újabb darabokkal gazdagítják a gardróbjukat.

Ma már az emberek jó része nem azért vásárol, mert valóban szüksége van rá: követik a divatot, gyorsan megszabadulnak a már nem használt darabokról, rengetegszer pedig sok felesleges szettet is felhalmoznak. A fast fashion üzletek megjelenésével és rohamos terjedésével a fogyasztás ráadásul még jobban felgyorsult. Az itt kapható, olcsó kollekciók évszakonként 4-5 alkalommal cserélődnek, a meg nem vásárolt ruhák általában a szeméttelepeken vagy égetéssel végzik - ugyanúgy, ahogy a megvásárolt, de gyorsan tönkrement, esetleg már nem tetsző darabok is.

Az Egyesült Királyságban percenként két tonna új ruhát vesznek az emberek, az UNECE 56 államot érintő, 2018-as kutatása szerint pedig ezek 40%-át a tulajdonosaik sosem viselik. Mindezek mellett az Oxfam arra hívta fel a figyelmet, hogy egy héten átlagosan 11 millió ruha kerül a hulladékok közé. Magyarországon az utóbbi évek adatai szerint több mint 20 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez évente hihetetlen mennyiségű szemetet eredményez, nem beszélve arról, hogy a darabok nagy része szintetikus, nem lebomló anyagból készül, ezzel hatalmas terhet róva a környezetre.

Környezetszennyező, kizsigerelő divatipar

Nem csupán az elképesztő mennyiségű szemét és a brutális pazarlás okoz azonban gondot, hanem a ruhák előállítása során is rengeteg probléma felmerül. Nem véletlen, hogy a divatipar a második legszennyezőbb ágazat az olajipar után. Egyetlen farmer elkészítéséhez például minimum tízezer liter víz szükséges: ennyi kell ahhoz, hogy egy kiló pamutot képesek legyenek előállítani. Ezt a vízmennyiséget egy ember nagyjából tíz év alatt fogyasztja el, a festési folyamat pedig még ezen kívül is rengeteget emészt fel. Azt ezek után már talán említeni sem kell, hogy a vízhiánnyal küzdő országokban mekkora segítség lenne ugyanennyi ivóvíz.

A kőolaj-alapú műanyag szálak erőteljesen terhelik a környezetet, az újabban hatalmas népszerűségnek örvendő viszkóz előállítása pedig a vegyszereknek köszönhetően szintén erős szennyezéssel jár, illetve rengeteg vizet igényel. Az adatok szerint ráadásul a divatipar a globális szén-dioxid kibocsátás 10%-áért felelős.

Mindezek mellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fast fashion üzletek ruháit gyakran a szegény országokban, például Bangladesben, Kambodzsában, Indiában vagy Indonéziában borzalmas, sokszor életveszélyes körülmények között, éhbérért készítik az alkalmazottak, akik nagyrészt - körülbelül 85 százalékban - nők, de rengeteg a gyermekmunkás is. A dolgozókat szörnyű bánásmódban részesítik: gyakran 24 órás munkaidejük alatt nemcsak kizsigerelik és megalázzák őket, de a fizikai bántalmazás és a szexuális zaklatás, illetve erőszak is rendszeres az üzemekben. 

Mindezek miatt hatalmas átalakulásokra lenne szükség a divatiparban, illetve az emberek vásárlási szokásainak, felfogásának is nagyot kellene fordulnia ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Ezért is annyira hasznos és fontos kezdeményezés a használtruha-szeptember: ráirányítja a figyelmet a problémára, és bár kis mértékben, de segít rámutatni arra, hogy nem kellenek mindig vadiúj ruhák, és ahhoz szintén hozzájárul, hogy az egy hónap alatt felvett szokások hosszú távon is megmaradhassanak, és mérséklődjön a mérhetetlen vásárlás. 

Magyar kezdeményezés is indult

Nemrég egyébként egy hasonló magyar kezdeményezés is indult a Facebookon. Az „1 évig nem vásárolok új ruhát-kihívás" szintén azt tűzte ki maga elé célként, hogy felhívja a figyelmet a divatipar vízpazarlással, szén-dioxid-kibocsátással, vegyszeres szennyezéssel és rengeteg szeméttel járó környezetszennyező hatására. 

- Én a közös célban hiszek. A kritikus többségben. Ami rengetegszer működött a történelem folyamán. A kifejezésnél maradva nem azért nőtt meg ilyen szépen a bicikliutak mennyisége, mert azok gazdasági haszonnal járnának. Azért lett helyük sokáig megvalósíthatatlannak mondott területeken is, mert sokan akarták. A változás felülről és alulról indulhat. Vagy törvények születnek, vagy egy bizonyos szám fölötti tömeg tudja elbillenteni a mérleg nyelvét. Szép és ijesztő dolog, amikor okos emberek összeülnek, és kiszámolják, aktuálisan meddig várható élet a Földön, csak épp nem ér semmit. Ma már mindenki a tömegeket akarja. A politika, a divat, Hollywood, értük folyik a verseny. Ha a döntéshozókhoz tartoznék, persze, betiltanám például a műanyag zacskók használatát. De a tömeghez tartozom, nekem ez a kihívás lett az eszközöm - mondta az alapító, Novák Zsüliet a 444-nek.

A két kezdeményezésekhez egyre többet csatlakoznak, a legfőbb cél pedig az lenne, hogy minél szélesebb körben elterjedjen az üzenetük, és minél többen megismerjék a divatipar környezetszennyező hatását, és átálljanak a tudatos vásárlásra. A leselejtezett, de még használható ruháknak pedig nem a kukában lenne a helyük, hiszen rengeteg szervezet szívesen fogadja őket, hogy kioszthassák a hordható darabokat a rászorulóknak. A lényeg tehát, hogy itt is igaz a mondás: sok kicsi sokra megy.

Több mint negyven éve mindennap ültet egy fát a férfi

Az indiai szigeten élő Jadav Payeng még csak 16 éves volt, amikor eldöntötte, nem nézheti tétlenül lakóhelye pusztulását. Mondanunk sem kell, a világ azóta folyamatosan nyomon követi napi hőstetteit. És nem is ok nélkül.

Képek: Getty Images Hungary.

• használtruha-szeptember
• kihívás
• környezetszennyezés
• környezetvédelmi kezdeményezés
• divatipar
• kezdeményezés
• ruhavásárlás
• fast fashion
• környezetszennyező divatipar
• textilipar
• secondhand september
• környezetvédelem
• divat
• Szépség és divat