10 ezer liter víz, kizsigerelt nők és brutális környezetszennyezés - Tényleg ér ennyit egy új ruha?
Az emberek jó részének fogalma sincs, mekkora kárt tesz azzal, ha folyton újabb és újabb fast fashion ruhákat vásárol: ezért is indult el két igen fontos kihívás.
Annak ellenére, hogy egyértelmű jelek mutatják azt, hogy a Föld egyre nagyobb veszélyben van, a környezetvédelemre és a tudatosságra sajnos még mindig igen kevesen figyelnek. Persze alapvetően óriási, globális változtatásokra lenne szükség, de ehhez az is nélkülözhetetlen, hogy az emberek a hétköznapjaik során is hozzájáruljanak az átalakulásokhoz - akár egészen apró, mégis sokat számító szokásokkal.
A súlyos pusztításokat végző amazonasi erdőtüzek kapcsán rengeteg szó esett arról, hogy erősen mérsékelni kellene a szarvasmarha-fogyasztást, a műanyagmentes július pedig a műanyag termékek visszaszorítását tűzte ki célul, és erre igyekezett felhívni a figyelmet. A divatipar káros hatásairól viszont viszonylag kevés szó esik. Szeptemberben két fontos kampány is indult, amely ezt a témát célozza meg.
Miért olyan fontos a használtruha-szeptember?
Az Oxfam nevű szervezet új, Secondhand September kezdeményezésével a textilipar környezetszennyező hatásaira akarja felhívni a figyelmet. A kihívás lényege, hogy szeptemberben, vagy legalábbis 30 napon keresztül a résztvevők ne vásároljanak új ruhát, maximum használtruha-üzletekben szerezzék be őket, vagy a szekrényük már meglévő tartalmából gazdálkodjanak. A legtöbben ugyanis bele sem gondolnak, miért olyan káros és veszélyes, ha állandóan újabb és újabb darabokkal gazdagítják a gardróbjukat.
Ma már az emberek jó része nem azért vásárol, mert valóban szüksége van rá: követik a divatot, gyorsan megszabadulnak a már nem használt darabokról, rengetegszer pedig sok felesleges szettet is felhalmoznak. A fast fashion üzletek megjelenésével és rohamos terjedésével a fogyasztás ráadásul még jobban felgyorsult. Az itt kapható, olcsó kollekciók évszakonként 4-5 alkalommal cserélődnek, a meg nem vásárolt ruhák általában a szeméttelepeken vagy égetéssel végzik - ugyanúgy, ahogy a megvásárolt, de gyorsan tönkrement, esetleg már nem tetsző darabok is.
Az Egyesült Királyságban percenként két tonna új ruhát vesznek az emberek, az UNECE 56 államot érintő, 2018-as kutatása szerint pedig ezek 40%-át a tulajdonosaik sosem viselik. Mindezek mellett az Oxfam arra hívta fel a figyelmet, hogy egy héten átlagosan 11 millió ruha kerül a hulladékok közé. Magyarországon az utóbbi évek adatai szerint több mint 20 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez évente hihetetlen mennyiségű szemetet eredményez, nem beszélve arról, hogy a darabok nagy része szintetikus, nem lebomló anyagból készül, ezzel hatalmas terhet róva a környezetre.
Tényleg a mesterséges intelligencia irányít mindent 20 év múlva?
Ha kíváncsi vagy, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az életünket mindezt könnyed, szórakoztató és közérthető módon megközelítve, akkor gyere el előadásunkra, ahol Szily Nóra vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz. Az előadás során kiderül, milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának a mindennapjainkban, és hogyan alakíthatja a jövőnket. Gyere el, és tudd meg, mit hoz a jövő!
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. október 24. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Környezetszennyező, kizsigerelő divatipar
Nem csupán az elképesztő mennyiségű szemét és a brutális pazarlás okoz azonban gondot, hanem a ruhák előállítása során is rengeteg probléma felmerül. Nem véletlen, hogy a divatipar a második legszennyezőbb ágazat az olajipar után. Egyetlen farmer elkészítéséhez például minimum tízezer liter víz szükséges: ennyi kell ahhoz, hogy egy kiló pamutot képesek legyenek előállítani. Ezt a vízmennyiséget egy ember nagyjából tíz év alatt fogyasztja el, a festési folyamat pedig még ezen kívül is rengeteget emészt fel. Azt ezek után már talán említeni sem kell, hogy a vízhiánnyal küzdő országokban mekkora segítség lenne ugyanennyi ivóvíz.
A kőolaj-alapú műanyag szálak erőteljesen terhelik a környezetet, az újabban hatalmas népszerűségnek örvendő viszkóz előállítása pedig a vegyszereknek köszönhetően szintén erős szennyezéssel jár, illetve rengeteg vizet igényel. Az adatok szerint ráadásul a divatipar a globális szén-dioxid kibocsátás 10%-áért felelős.
Mindezek mellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fast fashion üzletek ruháit gyakran a szegény országokban, például Bangladesben, Kambodzsában, Indiában vagy Indonéziában borzalmas, sokszor életveszélyes körülmények között, éhbérért készítik az alkalmazottak, akik nagyrészt - körülbelül 85 százalékban - nők, de rengeteg a gyermekmunkás is. A dolgozókat szörnyű bánásmódban részesítik: gyakran 24 órás munkaidejük alatt nemcsak kizsigerelik és megalázzák őket, de a fizikai bántalmazás és a szexuális zaklatás, illetve erőszak is rendszeres az üzemekben.
Mindezek miatt hatalmas átalakulásokra lenne szükség a divatiparban, illetve az emberek vásárlási szokásainak, felfogásának is nagyot kellene fordulnia ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Ezért is annyira hasznos és fontos kezdeményezés a használtruha-szeptember: ráirányítja a figyelmet a problémára, és bár kis mértékben, de segít rámutatni arra, hogy nem kellenek mindig vadiúj ruhák, és ahhoz szintén hozzájárul, hogy az egy hónap alatt felvett szokások hosszú távon is megmaradhassanak, és mérséklődjön a mérhetetlen vásárlás.
Magyar kezdeményezés is indult
Nemrég egyébként egy hasonló magyar kezdeményezés is indult a Facebookon. Az „1 évig nem vásárolok új ruhát-kihívás" szintén azt tűzte ki maga elé célként, hogy felhívja a figyelmet a divatipar vízpazarlással, szén-dioxid-kibocsátással, vegyszeres szennyezéssel és rengeteg szeméttel járó környezetszennyező hatására.
- Én a közös célban hiszek. A kritikus többségben. Ami rengetegszer működött a történelem folyamán. A kifejezésnél maradva nem azért nőtt meg ilyen szépen a bicikliutak mennyisége, mert azok gazdasági haszonnal járnának. Azért lett helyük sokáig megvalósíthatatlannak mondott területeken is, mert sokan akarták. A változás felülről és alulról indulhat. Vagy törvények születnek, vagy egy bizonyos szám fölötti tömeg tudja elbillenteni a mérleg nyelvét. Szép és ijesztő dolog, amikor okos emberek összeülnek, és kiszámolják, aktuálisan meddig várható élet a Földön, csak épp nem ér semmit. Ma már mindenki a tömegeket akarja. A politika, a divat, Hollywood, értük folyik a verseny. Ha a döntéshozókhoz tartoznék, persze, betiltanám például a műanyag zacskók használatát. De a tömeghez tartozom, nekem ez a kihívás lett az eszközöm - mondta az alapító, Novák Zsüliet a 444-nek.
A két kezdeményezésekhez egyre többet csatlakoznak, a legfőbb cél pedig az lenne, hogy minél szélesebb körben elterjedjen az üzenetük, és minél többen megismerjék a divatipar környezetszennyező hatását, és átálljanak a tudatos vásárlásra. A leselejtezett, de még használható ruháknak pedig nem a kukában lenne a helyük, hiszen rengeteg szervezet szívesen fogadja őket, hogy kioszthassák a hordható darabokat a rászorulóknak. A lényeg tehát, hogy itt is igaz a mondás: sok kicsi sokra megy.
Több mint negyven éve mindennap ültet egy fát a férfi
Az indiai szigeten élő Jadav Payeng még csak 16 éves volt, amikor eldöntötte, nem nézheti tétlenül lakóhelye pusztulását. Mondanunk sem kell, a világ azóta folyamatosan nyomon követi napi hőstetteit. És nem is ok nélkül.
40 éve mindennap ültet egy fát a kopár szigeten: döbbenetes változást ért el
Nézegess képeket!
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary.
- használtruha-szeptember
- kihívás
- környezetszennyezés
- környezetvédelmi kezdeményezés
- divatipar
- kezdeményezés
- ruhavásárlás
- fast fashion
- környezetszennyező divatipar
- textilipar
- secondhand september
- környezetvédelem
- divat
- Szépség és divat
OLVASD EL EZT IS!
- föld
- környezetvédelem
Elhasználtuk a Föld éves tartalékait: közeleg az összeomlás a szakértő szerint
- tudomány
- globális felmelegedés
Rájöttek, mi lehet a kulcs a globális felmelegedés csökkentéséhez: kész a tudósok terve
- környezetvédelem
- hulladék