Több mint tízezer műtétet hajtott végre a háborús veteránok szétzúzott arcán - Ő volt az első plasztikai sebész
1917 és 1925 között dr. Harold Gillies több mint 11 ezer műtétet hajtott végre ötezer I. világháborúban megsérült veteránon.
Ma már magától értetődő, hogy ha egy nő (vagy férfi) elégedetlen egy bizonyos testrészével, és nem sajnálja rá a pénzét, könnyűszerrel átszabathatja azt.
A plasztikai sebészet célja azonban eredetileg egy kicsit más volt. A huszadik század első felében egymást érték a véres háborúk, amely sajnos rengeteg szétroncsolt arcot eredményezett.
Ez várt a katonákra a háború után
Az első világháború több millió katona halálát és sebesülését okozta. A fejlett harctéri technológiák nem csak az épületeken és a városképeken, de az emberi testeken is nyomot hagytak. A háborúból körülbelül 280 ezer katona tért haza brutális arcsérülésekkel. A brit katonákat a "legmagányosabb Tommyként" is emlegették, hiszen sokuk arca tényleg felismerhetetlenségig roncsolódott. Sokan féltek is tőlük.
Lindsey Fitzharris orvostörténész szerint a háborús veteránok rendkívül szélsőséges reakcióknak voltak kitéve a csatatéren elszenvedett sérüléseikért.
- Ez egy olyan időszak volt, amikor egy végtag elvesztése hőssé, de az arc elvesztése szörnyeteggé tett - mondta az NPR-nek adott interjújában. Ezek a katonák gyakran depresszió és melankólia áldozatai lettek, ami egyes esetekben öngyilkossághoz is vezetett. Ekkor lépett a képbe Harold Gillies, új zélandi fül-orr-gégész és sebész, aki elhatározta, hogy segít az arcsérült betegeken, és ezzel úttörő szerepet játszott a modern plasztikai sebészet fejlődésében.
Ő volt az első plasztikai sebész
Harold Delf Gillies 1882. június 17-én született az új-zélandi Dunedinben, de végül Angliába költözött, ahol sebésznek tanult. Bár orvos lévén tudományos elmével rendelkezett, sokakat lenyűgözött festői tehetsége is. Esztétikai érzéke később emberek ezreinek életét változtatta meg. Az orvostudománynak ez az új ága nem a megoldást nyújtó gyógyítást, hanem a javítást és a szépítést helyezte középpontba.
Nem sokkal azután, hogy elkezdődött a háború, Gillies önként jelentkezett a Királyi Hadsereg Egészségügyi Hadtestéhez. Kezdetben Franciaországban dolgozott, ahol első sorból nézhette végig a szörnyű sebesüléseket. Később Angliába helyezték át, ahol kérvényezte a brit hadügyminisztériumtól, hogy építsenek egy olyan kórházat, amely a sebesült veteránok arcának helyreállításával foglalkozik.
1917-ben engedélyt kapott a Queen's Hospital megnyitására, amely a világon az első olyan intézmény volt, ahol kizárólag arcplasztikákat végeztek. Gillies fáradhatatlanul dolgozott a csontok újjáépítésére szolgáló új módszerek, valamint a bőrátültetési technikák kifejlesztésén. Az orvos a kórháza egyes részlegeiben még a tükröket is betiltotta, hogy az újonnan sebesült katonák ne boruljanak ki, amikor meglátják sérüléseiket.
A sebész hamar rájött, hogy további szakemberekre van szükség. Maszkkészítőket foglalkoztatott, akik egyedi maszkokat készítettek a betegek számára. A fogsebészek újraépítették az állkapcsokat és a szájakat, a röntgentechnikusok pedig olyan képeket készítettek, amelyek világossá tették a sérülések mértékét.
Vásárolj Femina Klub bérletet!
Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől.
- Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
- Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában. 2025.02.19.
- Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.
További részletek: feminaklub.hu/
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Gillies nem használt mesterséges implantátumokat, ehelyett a bőrrel történő pótlásban hitt. Bizonyos testrészek, például a combok jó alapanyagot szolgáltattak az operációkhoz.
Harold két fő célt tartott szem előtt: helyre akarta állítani az arc funkcióját, hogy a katonák újra tudjanak enni és beszélni. Ezenkívül az esztétikát is előtérbe helyezte, hogy a páciensek visszaintegrálódhassanak a társadalomba anélkül, hogy megbélyegeznék őket. Bár az első világháború 1918-ban véget ért, a plasztikai sebészet iránti igény azonban továbbra is megmaradt. Végül Gillies 1917 és 1925 között több mint 11 ezer műtétet végzett több mint ötezer férfin.
Ezután évekig magánpraxist folytatott. Amikor kitört a második világháború, ismét akcióba lendült, hogy segítsen a brit katonákon. Praxisát a békeidőben sem adta fel: az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején ő volt az első, aki elvégezte az első nemváltoztató műtéteket a transznemű embereken.
8 sztár, akinek eltorzult az arca a sok plasztikától - Olvass tovább!
Ezek a sztárok teljesen a plasztika megszállottjai lettek: előtte-utána képeken mutatjuk, mennyire megváltoztak a műtétek után.
8 sztár, akinek teljesen eltorzult az arca a sok plasztikától - Nem bírtak leállni a szépészeti beavatkozásokkal
Nézegess képeket!
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- csalás
Az orvostudomány 3 legnagyobb csalója
- orvostudomány
- nobel-díj