„A munkás közölte, hogy a társa berúgott, és őt kereste egész nap” - 6 szakis rémtörténet, ami kiverte a biztosítékot

Legyen bár szerelési munka, lakásfelújítás vagy házépítés, ha az ember egy szakember kezébe adja az otthonát, bizalmat szavaz, és jogosan reméli, hogy a végeredmény az elképzelése szerinti lesz.

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre nehezebb megbízható, szépen dolgozó szakit találni, és még az is előfordul, hogy a kihívott brigád nemhogy rosszul, de sehogy sem végzi el a munkát.

6 felháborító tapasztalat tőlünk

A következő történeteket első kézből adjuk át, mint tapasztalatokat: a felfogadott munkások finoman szólva nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A munkás, aki szimplán berúgott

- Építkezésünk legelső napján sikerült rögtön tíz évet öregednünk. Nem elég, hogy a munkások, akik elvállalták az alap kiásását, reggel 8 óra helyett 11-kor érkeztek meg, de délben olyan lendülettel mentek „ebédszünetre”, hogy órákra eltűntek. Este 7-ig vissza sem jöttek. Amikor végül megérkezett az egyik munkás, közölte velünk, hogy egész nap a társát kereste, aki napközben berúgott, és elment.

A helyzet azért is volt necces, mivel másnapra rendeltük a betont, de alap híján nem lehetett beönteni. Én azon nyomban kirúgtam volna őket két lábbal, de a férjem adott nekik még egy esélyt, már csak azért is, mert a bobcatet a telken hagyták. Másnap elvégezték a munkát a felügyeletünkkel, de a beton kiszállításának időpontját csúsztatnunk kellett - mesélte Julcsi.

A jó munkához idő kell, de ennyi?

- Asztalosmunkára hívtam szerelőt - szól Dóri rémtörténete. - Fél évig kellett vele levelezni, hogy egyáltalán kijöjjön, majd újabb fél év volt, mire a munkát megcsinálta. Az adott munka egy kisebbfajta előszobaszekrény összerakása volt két ajtóval és polccal, illetve egy előszobafal, amire kabátot akasztottunk.

Egy másik alkalommal sem volt szerencsém: szintén asztalosmunkához, a konyhabútor összerakásához hívtam egy szakit, akinek egy hét után sikerült befejeznie a szerelést. Ez csak hagyján, a munkafelület sarkából levágott egy darabot, amit később visszaragasztott, a mosogatónak is nagyobb darabot vágott ki a pultból a kelleténél. A sütőt fordítva kötötte be, ezáltal a légkeverés nem működött, ráadásul a hűtőt is rosszul helyezte be. A többibe bele sem megyek már.

Ráérős, kétbalkezes asztalosból nincs hiány

- Sürgősen asztalosra volt szükségem, ezért egy Facebook-csoportban feltettem a kérdést, tudnak-e jót ajánlani. Egy „szaki” maga jelentkezett, hogy ő ráérne másnap felmérni, ami gyanús lehetett volna, de kellett az ember, ő pedig hamar ráért.

Egyetlen konyhapultra kértem árajánlatot, ami viszonylag gyorsan meg is történt, kifejezetten fehér pultra vonatkozólag, de aztán körülbelül egy hétre rá jelezte, hogy el kellene menni a műhelybe megnézni a színmintát. Kiválasztottam, de már akkor mondta, hogy nézzek másikat is, hátha ez nem elérhető. Még ezt sem találtam gyanúsnak, választottam egy vajszínű árnyalatot is a biztonság kedvéért.

Körülbelül egy hétre rá kaptam a telefont, hogy sajnos fehér munkapultot nem gyártanak, vajszínűt tud szerezni. Mivel emiatt állt a lakásfelújítás, ezért nem akartam mással már köröket futni, elfogadtam, pedig ekkor már tisztában voltam azzal, hogy ez kifogás. Valószínűleg rajta maradt egy nagy tábla, és én voltam a balek, aki elfogadta. Már ez sem érdekelt volna, de innentől kezdve körülbelül öt hét volt, mire leszállította. Mindig valami közbejött neki, ami miatt az állítólag méretre vágott pultot nem tudta hozni.

Amikor végül mondtam neki, hogy elfogyott a türelem, vagy hozza, vagy ennyi volt, beállított az egész táblával, amit ott helyben, a lakásban kezdett el szétfűrészelni. De amíg az egyik oldalt szépen kimérte, a másikat csak szemre levágta. Mire észrevettem, mit csinál, már megvolt a baj: egy jó három centiméteres lyuk tátongott a fal és a munkapult között, és arról már nem is beszélek, hogy a rögzítéshez felesleges lyukakat is fúrt a falba. Ekkor tanultam meg, hogy a jó szakira érdemes várni, aki ráér, és magát ajánlja, azzal soha nem szabad kezdeni. Drága tanulópénz volt - idézte fel tapasztalatát Andi.

Egy duguláselhárításos rémtörténet

- Dugulás keletkezett a fürdőszobában, és emiatt szerelőt hívtam. Aki korábban a helyiséget beépítette, egy-két napon belül jött is, átmosta a rendszert, de mondta, hogy ehhez erősebb beavatkozásra lesz szükség, ajánlott egy duguláselhárítót. Kihívtam az embert, aki mondta, hogy van valami nagyon szuper vegyszere, ami mindennel elbánik, ennek 15 perc a hatóideje.

Bele is töltötte a lefolyóba, vártunk is kicsit többet, mint negyedóra, és úgy tűnt, valóban megoldotta a problémát. Ám 15-20 perc helyett közel két órát volt nálam, mondván „várjunk még egy kicsit a biztonság kedvéért”, és még ezek után is alig tudtam kitenni a lakásból, annyit beszélt. Amikor a végén fizettem - hozzáteszem, szemtelenül sokat ezért a semmi munkáért - kiderült, hogy lent hagyta a tárcáját a kocsiban, mondta, hogy felhozza. Ez volt a szerencsém, felajánlottam, hogy lemegyek vele, mert képes lett volna még visszajönni, és tovább lökni a sódert. Még jó, hogy nem órabérben fizettem - mesélte Andi.

A szerelő, aki háromszor tért vissza

- Nálunk a vizesblokkokkal mindig voltak gondok, és az évek alatt különböző szerelők fordultak meg a lakásban. A kedvencem közülük az a szakember volt, aki saras-koszos cipővel berohant a nappaliba. Kicsit ideges lettem a sárnyomoktól a szőnyegen, de próbáltam ezen felülkerekedni. Végül eljutottunk a fürdőhöz: mondtam neki, hogy eláztattam az alsó szomszédaimat, valami baj van a zuhanytálcával. Több se kellett, gyorsan körbeszilikonozta itt-ott, majd mint aki jól végezte dolgát, a saras-koszos cipőjével együtt távozott. A probléma viszont nem szűnt meg: még mindig eresztett a zuhanytálca, sőt ha lehet, még jobban. Visszahívtuk, hogy oldja meg a dolgot. Másodjára is - mintha szándékosan sárban dagonyázott volna a találkánk előtt - koszos cipővel rongyolt be a lakásba, és járkálta körbe a szobákat, majd a tárgyra tért, és alaposabban kiszilikonozta a zuhanytálcát. Kiderült, hogy akkora repedés maradt a tálca és a fal között, hogy egy A4-es papír is befért volna. Pár nappal később zuhanyozás után egy halvány, de annál kitartóbb kis vízeret fedeztem fel, ami sebesen csordogált a lefolyóba. Kiderült, hogy nem csak a tálca körüli szilikon adta meg magát, még a két oldalánál is kis lyukak keletkeztek. Harmadjára is vissza kellett hívnom a szerelőt, de ezúttal rászóltam, hogy ne menjen be cipővel a szőnyegre, és figyelemmel kísértem a munkafolyamatokat. Azóta nem folyik, de többet ezt a szerelőt biztos nem hívnám ki - idézte fel Dina a történteket.

A fentiekhez hasonló esetek bárkivel előfordulhatnak, így mindig érdemes körültekintően eljárni, amikor szakit fogad fel az ember: készüljön szerződés az elvégzendő teendőkről, a határidőről. Tanácsosabb nem órabérben, hanem teljesített feladatok alapján fizetni a munkást. Végül, internetről halászott szakik hívása helyett célravezetőbb az ismerősök jó tapasztalataira hagyatkozni. 

Csináld magad konyhasziget

Az ember néha a saját kezében bízhat leginkább: egyszerű barkácsmunkával csodás konyhasziget készíthető, kicsi helyiségbe is.

• szakember
• történet
• tapasztalat
• felújítás
• szerelő
• építkezés
• Otthon