Hogyan lesz igazán életerős és masszív a palánta? Megyeri Szabolcs kertészt kérdeztük

A kertészkedés szerelmesei már bizonyára tűkön ülnek, mikor búcsúzik el végleg a zord tél, és mikor ültethetnek végre szebbnél szebb növényeket szeretett kertjükben vagy akár balkonládáikba.

Hűvös idő ide vagy oda, nem kell tovább várni: Megyeri Szabolcs kertész, kertészmérnök, blogger szerint ugyanis már februárban elkezdődhetnek az ilyesfajta munkák - igaz, most még csak a négy fal között. A palánták beltéri előnevelésének ideje ez, aminek fontos szerepe és előnye van.

- Az év második hónapja már alkalmas a palántázás megkezdésére, ami remek ráhangolódás a veteményeskerttel való foglalkozásra. A palántázás a meleg lakásbelsőben kezdődik, így a fázós kertbarátoknak sem kell kint tevékenykedniük a hidegben. A palántázás elsősorban azoknál a zöldségeknél javasolt, melyek hidegtűrése gyenge, így szabadföldi vetésük csak jóval később lenne aktuális. A palántaneveléssel biztosítható az életerős, a kiültetést majd jól toleráló növény, melyből kinti vetésű társainál hamarabb lesz szüretelhető zöldség, tehát nem csak az elvárt terméshozam biztosítható könnyebben, de idő is nyerhető! A palántanevelés indokolt lehet többek közt a paprika, a paradicsom, a karfiol, a kelkáposzta, a fejeskáposzta, a padlizsán, a cukkini, a brokkoli vagy éppen a patisszon termesztésénél - mondja Megyeri Szabolcs.

Megkérdeztük tőle, hogyan érdemes felkészülni a palántanevelésre, mit érdemes tudni az ültetésről, és miként cseperedhet az apró kezdeményekből életerős, harsogóan zöld növény. Arra is kitértünk, hogyan kell majd idővel kiültetni őket.

A palántanevelés eszköztára

Kezdő lépésként meg kell teremteni a palántanevelés tárgyi feltételeit, hogy a munka majd zavartalanul folyhasson. Rutinos kertészek esetében már meglehet ez az eszköztár, de aki még csak most szeretne belekóstolni a növénynevelés varázslatos világába, annak be kell szereznie egyet s mást.

- A palántázáshoz szerencsére nem kell nagy induló befektetés. Szükség lesz edényekre, ezek lehetnek kimosott tejfölös, joghurtos poharak, használható a célra papír tojástartó, megtisztított bádog konzervdoboz, hagyományos, kis méretű cserépedény, de kaphatóak a szaküzletekben praktikus, könnyen használható palántanevelő edények, tálcák is, melyek évekig újra és újra csatarendbe állíthatók. Termőközegként bolti általános termőföldet használjunk, a kertből kiemelt föld azért ellenjavallt, mert abban gyomkezdemények vagy betegségek hordozói lehetnek. A zsákos föld ráadásul tápanyagokban gazdag, így kiegészítő tápoldatozásra sem lesz szükség - sorolja Megyeri Szabolcs.

Hol érdemes palántát vásárolni?

A következő lépés, a palánták beszerzése, meghatározó. A kertész szerint körültekintően kell eljárni, ugyanis csak akkor sülhet el jól a nevelés, ha megfelelő az alany. Több buktató is előfordulhat, amiket a tájékozott és szemfüles kertészkedni vágyók már az elején, a jó forrás megválasztásával kiszűrhetnek.

- A palántanevelés alapja a minőségi vetőmag. Nincs mindenki tisztában azzal, hogy a vetőanyagok között is vannak minőségi különbségek, csakúgy mint az élelmiszerek vagy éppen a ruházati cikkek között. A gyengébb vetőanyagból kevesebb magonc hajt ki, erőtlenebbek, a betegségekkel szemben kevésbé ellenállóak lehetnek. Az sem mindegy, hogy mikoriak a magok, nem ritka, hogy a boltok a régebbi, elfekvő készleteket kívánják kiárulni, így az akciós árakat mindig fogadjuk némi gyanakvással. A vetőmagbeszerzés legideálisabb helye a kertészet vagy a szaküzlet (gazdabolt), ahol a kezdőknek ráadásul tanácsot is tudnak adni, hiszen egyazon zöldségfajon belül is sokféle változat, hibrid létezhet, eltérő tulajdonságokkal, környezeti igényekkel - mondja Megyeri Szabolcs.

Így neveld a palántádat

Nagy öröm, amikor az ember végre hazaér a választott növények magjával, ám ezen a ponton kezdődik a munka oroszlánrésze, az ültetés, majd a nevelés.

- A palántanevelés nem bonyolult dolog, hamar bele lehet jönni, de főleg a kezdőknél szinte biztos, hogy lesznek veszteségek, emiatt nem szabad elkeseredni. A palántanevelés során folyamatosan figyelni kell a növényeket, ha pedig baj jele látszik, orvosolni kell a problémát - mondja a kertész.

Kulcsszerepet játszik, hogy az ember milyen fizikai körülményeket teremt a palántáinak. Fontos jól megválasztani, hová kerüljenek a lakásban a cserepek, oda kell figyelni a hőmérsékleti és fényviszonyokra is.

- A palántanevelés kezdeti időszakában a növénykének elsősorban melegre van szüksége, ez fajtól függően eltérő hőmérsékletet jelenthet, de általában 18-20 Celsius-fok fölötti értékről van szó. Az első időszakban ezért napsütötte ablakba vagy fűtőtest közelébe javasolt telepíteni a neveldét, és általában jó ötlet átlátszó fóliával burkolni az edényeket, hogy a meleg bent is maradjon. Mikor a magoncok már kibújnak, a fedés levehető, és innentől fogva a fény is fontos faktorrá válik, tehát kedvező fekvésű, napos ablakpárkány lesz az ideális hely.

Felmerül a kérdés, hogy fest egy palánta, ami jól érzi magát, és miből veheti észre az ember, ha valami nincs rendben. A kertész szerint - szerencsére - vannak beszédes jelek, de ha valaki tanácstalan, vagy biztosra akar menni, mást is segítségül hívhat.

- Az életerős palánták felfelé törnek, leveleket növesztenek, színük élénkzöld. A sárguló, hervadó, vagy éppen megnyúlt, vékonyka növények általában valamilyen hiányban szenvednek, jellemzően a fényből vagy az öntözésből jutott nekik kevés, esetleg sok.

Sajnos eléggé gyakori a palántadőlés nevű jelenség, ilyenkor a növény egyszerűen elfekszik, ernyedtté válik. Ennek oka gombás fertőzés, gyógymód pedig nincsen, ezek a példányok menthetetlenek, és fontos, hogy hamar eltávolításra kerüljenek, főleg ha közös edényben laknak másokkal. A palánták cseperedési sebessége eltérő, ezért különféle terményeknél nem lehet elvárni, hogy azonos ütemben fejlődjenek.

A növények földje legyen mindig nyirkos, sem a kiszáradás, sem a pangó víz nem tesz jót. Fontos az adott zöldségféle igényének megfelelő fénymennyiség, valamint lényeges az ideális hőmérséklet megtartása. A fodrozódó, lekonyuló, elszíneződő levelek, a meghajló szárak mindig valamilyen tartási hibára utalnak, a palánta világosabb ablakba helyezése, fűtőtesthez közelebb állítása vagy az öntözés megváltoztatása általában segít. Érdemes a magok tasakját megtartani, a legtöbb esetben a fontos alapinformációk szerepelnek a hátoldali leírásban - mondja a kertész.

Amikor eljön a kiültetés ideje

Azokban, akik már előre gondolkodnak, felmerülhet a kérdés, hogy meddig tart a palánta beltéri nevelésének szakasza, és mi a teendő akkor, ha a növény megérett a kiültetésre.

- Az adott zöldségfélétől függően a palántanevelés ideje eltérő lehet, de jellemzően 4-6 hétről van szó, esetenként akár többről is. A palánták akkor válnak kiültethetővé, mikor már 4-5 levelet hoztak. Így a palántázás kezdetét mindig visszafele számolás alapján kell kiszámítani, de általánosságban a február vége felé elkezdett palántanevelés időszerű, hiszen így április környékére várható a kiültetés, akkor pedig már jellemzően kedvező az időjárás a szabadföldi neveléshez.

A megfelelő fejlettségi szintet elért palántákat szoktatás után lehet kitelepíteni, ez csupán annyit tesz, hogy a növényeket pár napon keresztül keltetőedényükkel együtt napközben helyezzük ki a szabadba, lehetőleg szélvédett, közvetlen napsütéssel nem érintett területre. Ez az edzés biztosíthatja, hogy a növényeket ne érje hirtelen sokk a kiültetéskor. A növényeket az előkészített veteményes ágyásba helyezzük ki. Egy ültetőkanál segítségével alakítsunk ki egy akkora mélyedést, amibe kényelmesen belefér a növényke a földjével együtt, majd úgy helyezzük ki, hogy a saját földgombócának felszíne egy síkban legyen a talaj szintjével. Egy alapos, óvatos beöntözést követően indulhat a palánta kinti pályafutása - mondja a kertész, Megyeri Szabolcs.

A bazsalikom gondozásáról

A konyha egyik legszeretettebb fűszernövénye, az olaszos, paradicsomos ételek kedvelt ízesítője a bazsalikom. Megkérdeztük a kertészt, mit érdemes tudni a neveléséről.

(Képek: Getty Images.)

• növények
• ültetés
• kertész
• kertészkedés
• virág
• Otthon