Hogyan add el önkormányzati lakásodat?

Önkormányzati lakáshoz jogszerűen csak a lakó kijelölésének jogával megbízott helyi képviselők juttathatnak bárkit. Nem jogszerűen azonban mind a mai napig széles körben zajlik - akár apróhirdetések útján is - a bérleti jogok adásvétele. Hogy mégis hogyan? Álcázva!

Kevés a lakás, sok az igény

Hazánkban a mai napig nagyságrendekkel kevesebb önkormányzati lakás van, mint igénylő. Így volt ez a társadalmi és gazdasági rendszerváltás előtt is, az úgynevezett szocializmusban, de még inkább így van utána, hiszen az önkormányzatok az 1990-es években jellemzően igen kedvezményesen adták el a tulajdonukban lévő lakásokat a bennük élőknek. Újak építése pedig nagyon ritka.

Általánosságban nem lehet pontosan megmondani, hogy ki jogosult önkormányzati lakásra, hiszen a feltételeket az egyes településeken helyi rendeletekben fogalmazzák meg. A lényeg azonban, hogy a döntésben nagy szerepet játszik a szociális rászorultság, illetve mindenhol előnyt élveznek azok a családok, ahol több gyerek is van, illetve azok a szülők, akik egyedül kénytelenek nevelni gyermeküket, és nem utolsósorban azok, akik igen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és saját otthonuk egyáltalán nincs.

Az a bizonyos nevető harmadik

Önkormányzati lakásra tehát szükség lenne, ám nemcsak kevés van belőlük, de hozzájutni is igencsak körülményes egyhez. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakáshoz ugyanis jogszerűen csak a lakó kijelölésének jogával megbízott helyi képviselők juttathatnak bárkit.

Nem jogszerűen azonban mind a mai napig széles körben zajlik - akár apróhirdetések útján is - a bérleti jogok adásvétele. A trükk pedig egyszerű: az adásvételt cserének kell álcázni, és ahhoz, hogy biztosan ne derüljön fény az adásvételre, be kell vetni egy erre szakosodott, bennfentes ügyvédet.

Vagyis miután az önkormányzat által kijelölt bérlő megtalálja azt, aki a lakás valódi piaci értékének általában a feléért hajlandó "megvásárolni" a bérlakást, papíron lakáscseréről állapodnak meg. Mivel a bérleti jogot megvásárlónak aligha van az ügyletbe bevonható, "cserealapként" felkínálható másik lakása - ami akár öröklakás is lehet -, szükség van egy lakással rendelkező harmadik félre is, aki annyira megbízik a többiekben, hogy hajlandó a jogos bérlőt papíron a saját lakásába befogadni.

Annyi, mint az albérlet

Hogy miért is éri meg önkormányzati lakást szerezni? Egyértelműen az alacsony költségek miatt: az önkormányzati bérlakások után fizetendő havi bérleti díj mértéke ugyanis jellemzően egyötöde a piaci értéken kialakult bérleti díjnak.

Vagyis míg egy kétszobás panellakásért a tulajdonosok napjainkban mintegy havi 50 ezer forintot kérnek - plusz a rezsit -, egy ugyanekkora önkormányzati lakásért maximum havi 10 ezret kell fizetni, és a rászoruló családok még ennek a kifizetéséhez is kérhetnek az önkormányzattól szociális támogatást.

Az önkormányzati lakás egyetlen hátránya azonban, hogy nem örökölhető, így a bérlő halála esetén nem lesz automatikusan a gyerekeié vagy a házastársáé. A családtagoknak ekkor meg kell igényelniük saját részre a bérleti jogot, amit rendszerint akkor kapnak meg, ha igazolni tudják, hogy korábban is életvitelszerűen a lakásban éltek.

• ügyvéd
• szerződés
• vásárlás
• ingatlanpiac
• trükkök
• adásvétel
• lakás- és pénzügyek
• Otthon