Miért nem szabad sózni a csúszósra fagyott járdát? Akár csőtörést is okozhat, de nem ez az egyetlen veszélye
A sózás bevett módszer, de nem a legjobb ötlet a járda épsége miatt.

GettyImages-1201915332
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Akár esik a hó, akár nem, a fagyok miatt a téli időszak elkerülhetetlen velejárói a síkos, nehezen járható járdák. Ezek a saját magunk és mások épségét is veszélyeztetik, ráadásul a köztisztaságról szóló törvény is előírja, hogy a ház előtti járda csúszásmentesítéséről az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelezően gondoskodni kell. Elmulasztása bírságot von maga után.

Nem mindegy azonban, hogy milyen eszközt választ az ember: az egyik leggyakoribb, legtöbbször alkalmazott megoldás a felület sózása, ám ez a módszer hosszú távon nem jó üzlet.

Mit tesz a sózás a járdával?

Ugyan a csúszósság megszüntetésében kiváló eszköz a só, hiszen a járdán lévő csapadékkal keveredve mínusz 15 fokos fagyáspontú elegyet képez, mégsem jó ötet vele behinteni a felületet.

A sózás három nyomós okból is kerülendő. Az egyik, hogy a sós lé a kisebb-nagyobb réseken, repedéseken keresztül beszivárog a talajba, ahol károsíthatja a közműcsöveket. Rendszeres, masszív sózással legrosszabb esetben akár csőrepedés is lehet a meggondolatlan csúszásmentesítés eredménye.

Nemcsak a közműcsövek, hanem maga a járdafelület is veszélyben van, ha az ember sószórást alkalmaz. A repedésekbe szivárgott só ugyanis roncsolja a járda anyagát. Amikor legközelebb fagyni fog, a felület még jobban megreped, és számítani lehet rá, hogy tavasszal a felbontására és megújítására lesz szükség.

Végül a növények számára sem előnyös a sóhintés, hiszen az olvadásnak induló jégből, hóból származó, sóval keveredett víz óhatatlanul a kertbe csorog. A fák, a bokrok, a fű és különféle növények számára ez végzetes: szinte biztos, hogy nem is élik túl az agresszív, maró hatást.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mivel jó beszórni a csúszós járdát?

Só helyett több más megoldás is szóba jöhet. Aki bolti, speciális készítménnyel oldaná meg a dolgot, választhat kálium-kloridos útkálit, de jó tudni, hogy ebben is van némi só, csupán lassabban oldódik, így nem szivárog sokkoló mennyiség belőle a járdába vagy a kertbe.

Érdemesebb valamilyen nem kémiai, nem jégolvasztó hatású, környezetbarát megoldás mellett dönteni. Ilyen például a zeolit csúszásmentesítő kőzúzalék. Apró, 1-3 milliméteres szemcséinek köszönhetően fizikai megoldást nyújt a síkosság megszüntetésére.

További fizikai módszerekkel is orvosolható a téli probléma. Ártalmatlan, természet-, járda- és csőbarát eszközként alkalmazható a homok, mely ugyancsak apró szemcséi segítségével teszi csúszásmentessé a jeges felületet. Hasonlóképpen hatékony módszer lehet a hamu is. Szóba jöhet még a faforgács, illetve a fűrészpor is. Utóbbiak apró darabkái a jeges felületre tapadnak, így akadályozva a cipőtalpak csúszását. Ezek a sorolt fizikai módszerek viszont csak valóban alapos szórással nyújthatnak kielégítő eredményt.

Repedés a falon

A repedések nemcsak a járdán nem kívánatosak. Akkor sem jelentenek jót, ha a falon jelennek meg. A következő cikkből kiderül, mi lehet a gyakori jelenség hátterében.

Ezt is szeretjük