Ezt öntsd a növényeidre, hogy szebbek legyenek: semmibe sem kerül!

A környezetbarát alternatívák jegyében egyre többen próbálják ki a házilag való komposztálást, ami tulajdonképpen irányított humuszgyártást jelent, mely amellett, hogy kiváló táptalaj lesz majd a növények számára, arról is segít gondoskodni, hogy a lehető legtakarékosabb és leginkább fenntartható módon szabadulj meg a hulladékoktól.

A komposztálás során a háztartási, illetve kerti, szerves hulladékot alakíthatod át idővel termékeny, tápanyagokban gazdag humusszá, ráadásul magát a folyamatot szinte teljes egészében a természet végzi, neked csupán a lehető legjobb feltételeket kell megteremtened hozzá.

Mi kell a komposztáláshoz?

A komposztáláshoz először is szükség lesz egy komposztládára vagy komposztsilóra, lehetőleg olyanra, mely közvetlenül a talajra helyezhető, vagy perforált az alja, így biztosítva, hogy a talajlakó élőlények a komposztba jussanak.

Számos különféle termék kapható készen is, de akár lécekből is lehet komposztládát készíteni, melyet érdemes olyan helyre tenni, ahol viszonylag védve lesz a közvetlen napfénytől, az esőtől, illetve a széltől.

A komposztálás alapvető alapanyagát jelentik a különféle szerves hulladékok, maradványok, melyeket a mikroorganizmusok, illetve a talajlakó élőlények megfelelő nedvességtartalom mellett idővel lebontanak, így hozva létre a jellegzetes, morzsalékos, földszerű anyagot.

A szerves hulladék biohulladékot jelent, mely lehet konyhai hulladék, például gyümölcs, zöldség, kávézacc, összetört tojáshéj, illetve kerti hulladék, például gallyak, falevelek, fű, illetve bokrok nyírásából származó maradványok. Fontos azonban, hogy mindezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében apróra kell vágni. A komposztba kerülhet továbbá növényevő állatok ürüléke, vannak azonban olyan hulladékok is, amelyeket semmiképpen se tegyél bele: tilos bele húst, csontot, főtt ételt tenni, valamint beteg növényi részeket, emellett ne tegyél bele tűlevelet vagy diólevelet, ezek ugyanis lassítják a folyamatot.

Végül, de nem utolsósorban szükség van olyan eszközökre, mint a lapát, amivel át lehet forgatni a komposztot, valamint egy rostára, melynek segítségével a végén ki lehet belőle rostálni a nagyobb darabkákat.

Mire kell nagyon figyelni?

A komposztálás során megvalósuló folyamatok nem jelentenek egyet a rothadással, sőt, utóbbit nagyon fontos elkerülni. Ennek érdekében érdemes időnként átforgatni a komposztot, hogy biztosítsd a megfelelő szellőzést. Az átszellőzés érdekében fontos vázanyagokat, például gallyakat, forgácsot beletenni, emellett érdemes a komposzt aljára is forgácsréteget helyezni.

A komposztáláshoz továbbá elengedhetetlen a megfelelő nedvességtartalom: a jó komposzt mindig nedves, azonban soha nincsen átázva, utóbbi hatására ugyanis könnyen rothadás indulhat meg, melyet kellemetlen szagáról könnyű felismerni.

Mire jó a komposzt?

A friss komposzt körülbelül három hónap alatt jön létre, ahhoz azonban, hogy érett komposztot kapj, 12 hónap is szükséges. Az érett komposzt morzsalékos, laza szerkezetű, sötét színű, földszerű, illata pedig olyan, mint az erdőé.

A komposztot fák, bokrok és a veteményesek ágyásaiba, de a balkonon vagy akár a szobában lévő növények földjére is teheted. Fontos azonban, hogy érzékeny növények esetében mindig csak érett komposztot használj.

A komposzt rendkívül jó hatással lesz a növényekre, teljes értékű táplálékot jelent ugyanis, mely javítja az immunrendszerüket, emellett gyorsabb növekedést biztosít. Ha szeretnél bővebb információt kapni a komposztálásról, kattints ide!

• növények
• csináld magad
• Otthon