5 gyakori albérlői para az ügyvéd szemével: tarthat holmikat a tulaj a lakásban, és bármikor eladhatja az ingatlant?

Az albérlők számos olyan problémába ütközhetnek, melyekre a jog nyújthat magyarázatot: az ügyvédet kérdeztük.

GettyImages-481188834
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Albérlő és főbérlő - két fogalom, mely a hétköznapi emberek számára mást jelent, mint azt a jogi megfogalmazás magyarázza. A mindennapi beszédben albérlőként egy kiadott lakás bérlőjét, főbérlőként a lakás bérbeadóját, tulajdonosát szokták megnevezni. Az ingatlanbérlés témakörének viszont nem ez a legérdekesebb kérdése, még ha előre tisztázandó is e kifejezések jelen cikkbéli értelmezése.

Azok, akik kivesznek egy lakást, ezért vagy azért, de könnyűszerrel kerülhetnek vitába a főbérlőjükkel. A problémás helyzetekben a legegyszerűbb a törvénykezésre támaszkodni, hiszen mindkét fél rendelkezik bizonyos jogokkal. Most öt olyan kérdésben hívtuk segítségül az ügyvédet, dr. Dobozy Lillát, amely gyakorta okoz fejtörést az albérlők számára.

Tárolhat-e saját holmikat a tulaj a lakásban?

Előfordulhat, hogy az albérlő azzal a problémával találja szemben magát, hogy a főbérlő rendre odaviszi éppen nem szükséges tárgyait - például fölös bútordarabokat, kiszelektált holmikkal teli dobozokat - ezzel csökkentve a lakás kényelmét, terét és szépségét.

GettyImages-sb10069022b-001

A rendkívül zavaró tevékenységet a lakónak nem minden esetben kell szó nélkül tűrnie az ügyvéd szerint:

- A felek megállapodhatnak abban, hogy a lakáson belül egy szoba a bérbeadó bútorainak van fenntartva, de természetesen az a bérleti díjnak arányos csökkentését jelentheti. Az, hogy mik vannak a bérleményben, a szerződéskötéskor dől el elsősorban. A bérbeadó feladata, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmasságát biztosítsa és fenntartsa a bérlőnek, tehát azt, hogy az ingatlan lakható legyen, nemcsak a bérbeadás pillanatában, hanem a bérleti jogviszony alatt is kötelessége a bérbeadónak, így ha olyan bútort kívánna odavinni, ami korlátozza a bérlemény használatát, akkor ezzel szemben tiltakozhat a bérlő.

A cikk az ajánló után folytatódik

Eladhatja a lakást a tulaj a bérlők feje fölül?

Ugyan az albérlő a beköltözés után saját otthonát alakítja ki az ingatlanban, az továbbra is a főbérlő háza vagy lakása marad, így bármikor eszébe juthat, hogy áruba bocsássa tulajdonát. Azt azonban nem teheti meg, hogy a lakók feje fölül adja el az ingatlant.

Az ügyvéd magyarázata szerint ugyanis a tulajdonos nem küldheti el egyik napról a másikra a bérlőit. A felmondási jogot a tulajdonosnak - ahogyan a lakónak is - a bérleti szerződésnek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gyakorolnia, azaz tartania kell a minimum 15 napos felmondási időt. A határozatlan idejű bérleti szerződést a hónap 15. napjáig, a következő hónap végére mondhatják fel a felek, a határozott idejűt pedig csak akkor lehet felmondani, ha erre a bérleti szerződés lehetőséget ad. A felmondást írásba kell foglalni.

Idő közben rövidülhet a kiadás fixált időtartama?

A fentiek alapján tehát rövidülhet az albérlet kiadásának előzőleg szerződésbe foglalt időtartama, még ha az rendkívül kellemetlen helyzetbe is hozza a helyüket biztosnak vélő lakókat. Az ügyvéd elmagyarázta, erre pontosan milyen esetben kerülhet sor:

- Lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, és a feleknek minden lényeges körülményben meg kell állapodniuk. Így lényeges körülménynek minősül a szerződés megszüntetésének esete is, amit a felek szintén a bérleti szerződésben rögzíthetnek. Amennyiben a bérleti szerződés lehetőséget ad a bérbeadónak arra, hogy korábban felmondhassa a szerződést, akkor élhet a felmondási jogával.

Kié a javítás költsége, és ki fizeti a rovarirtást?

A lakás bérlése során elő-előjöhetnek a bérleti díjon vagy közüzemi számlákon túli pénzügyek. Ilyesmire javítási munkálatok vagy épp rovarirtás esetén is sor kerülhet.

Természetes, hogy az albérlőnek vigyáznia kell a bérelt ingatlanra, de az ott található alkalmatosságok még a legnagyobb óvatosság ellenére is kopnak, elhasználódnak: elszakadhat a redőnyzsinór, tönkremehet a csap, az íróasztali szék körül megkophat a parketta, és még sorolhatnánk, milyen kivédhetetlen nyomai vannak a rendeltetésszerű használatnak. Vitát szülhet, hogy pontosan kit is terheljenek a javítással járó kiadások, hiszen akármennyire is a bérlő keze alatt romlik el valami, ő csak bizonyos ideig marad a lakásban, egy vadonatúj csap vagy a kijavított parkettafelület azonban évtizedekre is szólhat.

Az ügyvéd elmondta, kinek milyen esetben kell a pénztárcájába nyúlnia:

- A Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és az ingatlannal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérbeadó szavatol azért, hogy az albérlet a bérlés egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A kisebb költségek, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatával együtt járnak, a bérlőt terhelik, mint például az elszakadt redőnyzsinór vagy a csöpögő vízcsap megjavíttatásának költsége, vagy a kiégett izzó pótlása. A nagyobb kiadások viszont már a bérbeadóra hárulnak, tehát a normál használat mellett elkopott parketta javítási költsége nem követelhető a bérlőtől.

Ami a rovarirtást illeti, sokan azt gondolják, hogy ennek költsége a bérlőé, hiszen ő az, aki a szolgáltatást kérte. A törvény azonban a lakástulajt kötelezi a kiadás fedezésére:

- A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről az érintett terület vagy épület tulajdonosa köteles gondoskodni, tehát ennek költsége a bérbeadót terheli - mondja dr. Dobozy Lilla.

Az előzőek alapján újfent az látható, hogy bérbe adás esetén mind az albérlőt, mind a főbérlőt megilletik bizonyos törvénybe foglalt jogok, és mindkét félnek viselnie kell bizonyos kötelezettségeket. Fontos, hogy érintettként ezek tudatában mindenki kiálljon saját magáért, illetve annak rendje és módja szerint a másik fél érdekeit se sértse.

34391883 c4604b82e18ac7f6930776c2f04ebb0f wm
Dr. Dobozy Lilla

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

További albérlői problémák

Korábbi cikkünkben más, hasonlóan az albérlőket érintő kérdésre is válaszolt az ügyvéd: a kaució és a díjemelés is felmerült.

Amit a főbérlő nem tehet meg az ügyvéd szerint: ad hoc albérletidíj-emelés, kaució-visszatartás és a többi

Néhány fontos pénzügyi kérdést vettünk sorra az ügyvéddel, melyek érinthetik és érdekelhetik a lakásbérlőket.

Elolvasom
Ezt is szeretjük