Amit a főbérlő nem tehet meg az ügyvéd szerint: ad hoc albérletidíj-emelés, kaució-visszatartás és a többi
Néhány fontos pénzügyi kérdést vettünk sorra az ügyvéddel, melyek érinthetik és érdekelhetik a lakásbérlőket.

GettyImages-934521186
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Különösen diákként és az első saját lakás megvételét megelőzően, de akár családosként, hosszabb távon is sokan bérelnek maguknak ingatlant. Ez óhatatlanul együtt jár bizonyos költségek - például a kaució, a havi bérleti díj - fizetésével.

Optimális esetben minden zökkenőmentesen, a felek számára egyértelműen zajlik, azonban könnyen megtörténhet, hogy a pénzügyek kapcsán valamilyen kérdés, konfliktus merül fel a lakást bérlő és a lakást kiadó - hétköznapi beszédben állandósult megnevezéssel az albérlő és a főbérlő - között. Dr. Dobozy Lilla ügyvédet kérdeztük néhány gyakori probléma kapcsán, aki válaszaival segített eligazodni, jogilag mi lehet az irányadó egy-egy vitás helyzet tisztázásában.

Mikor emelhető a bérleti díj?

Az ingatlanpiac jelenlegi állása szerint az albérletárak jelentősen csökkentek, a kiadók szinte versenyeznek az albérlőkért. A bérlők számára ez csalogató lehetőség, így rengetegen költöznek át a megfizethetőbbé váló, jobb, szebb, nagyobb lakásba. Sokan közülük mégis aggódnak, hogy a kedvező ár idővel felszökik, és pórul járnak új otthonukkal.

Az albérletár-emeléstől a mostani áreséstől függetlenül is sokan rettegnek, de jó tudni, hogy ha a lakás bérlése törvényes módon történik, akkor nem eshet meg olyasmi, amire a lakó ne számíthatna.

- A jogszerű és törvényeknek is megfelelően elkészített bérleti szerződés biztosítékot ad, minden fontos szempontra kitér, ideértve a bérleti díj fizetésének módját, a bérlőt megillető jogokat és kötelezettségeket, a kaució felhasználásának és visszafizetésének feltételeit is.

A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, és a feleknek minden lényeges körülményben meg kell állapodniuk. Így lényeges körülménynek minősül a bérleti díj emelésének lehetősége is, amit a felek szintén a bérleti szerződésben rögzíthetnek. Amennyiben eredetileg ebben állapodnak meg, akkor emelhet a bérbeadó. Ha a bérleti szerződésben nem került rögzítésre a bérleti díj emelése, úgy az a bérleti szerződés módosítását igényli, ennek elmulasztása esetén nem emelheti érvényesen egyoldalúan a bérbeadó a bérleti díjat. A szerződést módosítani később közös megegyezéssel lehet, ami után új szerződési feltételek jöhetnek, és ha ez nem megfelelő a korábbi bérlőnek, akkor a bérbeadó kereshet másik bérlőt - mondja az ügyvéd.

A cikk az ajánló után folytatódik

Nemcsak a pontos bérleti díjat vagy az esetleges emelés lehetőségét kell szerződésbe foglalni, hanem a pénzügyek bonyolításának módját is érdemes rögzíteni, vagyis a fizetés módját, valamint gyakoriságát is. Így nem történik félreértés, egyik fél sem kerül a későbbiekben kellemetlen helyzetbe, és mindenki számára egyértelmű lehet, hogy mihez kell tartania magát. A legjobb, ha napra pontosan a szerződésbe kerül, hogy mikor esedékes a bérleti díjak fizetése, és erre készpénzes vagy utalásos formában kerül-e sor.

Számla nem feltétlenül, de bizonylat szükséges

Különösen, mivel a készpénzes fizetést nem jegyzi semmilyen banki tranzakció, a bérlők részéről jogosan merül fel az igény, hogy valamilyen bizonylatot, illetve számlát kapjanak akkor, amikor átadják a lakástulajdonosnak a bérleti díj összegét.

 - Magánszemélyként nem kötelező ingatlan bérbeadáshoz adószámot kiváltani, amennyiben a bérbeadó nem egyéni vállalkozó, ha kizárólag áfamentes ingatlan-bérbeadással foglalkozik, továbbá ha nem kíván ÁFA-körbe tartozni az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan. Viszont a bérbeadónak bizonylatadási kötelezettsége van, vagyis amennyiben magánszemélyként ad bérbe ingatlant, úgy nem tud számlát kiállítani adószám nélkül, de egyéb, úgynevezett számviteli bizonylatot (nyugtát) viszont köteles kiállítani a bérlő részére - mondja dr. Dobozy Lilla.

Búcsú a kauciótól?

Amikor valaki kivesz egy lakást, a bérbevétel feltétele szokott lenni a kauciófizetés, azaz körülbelül plusz 1-2 havi bérleti díj megfizetése, amelyet az első havi díjon felül számolnak. Ezt a borsos összeget az újdonsült lakók gyakran összeszorított fogakkal adják át attól tartva, hogy soha nem látják viszont a pénzüket. A lakás bérbeadója valóban megtarthatja azt, ám ennek a feltételeit ugyancsak a szerződés kell, hogy részletezze:

- A kaució eredetileg egy óvadék, ami biztosítékul szolgál a bérbeadónak esetleges kára fedezésére is. A kaucióról történő rendelkezés a bérleti szerződés egyik lényeges eleme, így szükséges annak mértékét, felhasználhatóságát az írásba foglalt bérleti szerződésben szabályozni.

A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant és annak berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Amennyiben ez nem történik meg, és a szerződésben rögzítésre került, úgy a bérbeadó jogosult a kauciót megtartani. A kauciót a szerződésben rögzítettek szerint kell figyelembe venni, attól eltérő okból nem tartható vissza. 

Vita esetén érdekes lehet, hogy mi volt a bérleti jogviszony elején az ingatlan eredeti állapota, és ahhoz képest a normál használat miatti avulásról, vagy károkozásról beszélünk. Viszont amennyiben a bérlő megfelelően helyreállította a kárt, akkor nem tartható vissza a kaució - magyarázza az ügyvéd.

A közös költség valóban a lakó költsége?

A társasházi albérletet kínáló hirdetésekben a bérleti díjon túl szokás feltüntetni a közös költség összegét is, amennyiben azt a lakó fogja fizetni. Azt azonban fontos már az elején tisztázni, hogy mire költik pontosan a közös költséget, ugyanis ennek fényében dől el, valójában milyen arányban illeti a bérlőt és a bérbeadót ez a kiadás:

- A közös költséget mind a bérlő mind az bérbeadó fizetheti. Sokszor a közös költség magába foglalja a lépcsőház takarítási díját, lift és világítás árát, ilyenkor természetesen elvárható, hogy ezt a bérlő fizesse. Amennyiben a közös költségbe beépítésre került valamilyen előtakarékossági elem, például korszerűsítésre vagy ablakcserére, úgy már kérheti a bérlő, hogy annak megfizetése a bérbeadót terhelje. Ezért azt, hogy e költségelem kifizetését melyik fél fogja viselni, már előre rögzíteni kell a bérleti szerződésben - mondja dr. Dobozy Lilla.

33527660 cd8d624e8827e749f41c99a12df01304 wm
Dr. Dobozy Lilla 

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

Jövő évtől csökken a lakásépítési áfa

Ha valaki feladná albérleti otthonát, és saját, új lakásba költözne, annak a 2022-es év jó lehetőséget adhat: jövő évtől ugyanis 27%-ról 5%-ra csökken a lakásépítési áfa, ami jelentős áresést jelent.

Ezt is szeretjük