Egy ingatlan, több örökös: az ügyvéd válaszolt a leggyakoribb vitás kérdésekre
Van úgy, hogy a megöröklött ingatlan örököseinek nem egyezik az elképzelése, mit kezdjenek a megoszló tulajdonnal.

orokles
Ez is érdekelhet

Igazi szelfi-király a Mate 40 Pro (x)

Szex. Gyilkosság. Hatalom - Megjelent az év legforróbb thrillere! (x)

Olyan versenyeken veszek részt, amik ellen a testem tiltakozik - Interjú Szőnyi Ferenc ultratriatlon-világbajnokkal (x)

Lakberendezési trendek téli átalakításhoz (x)

Plüsshódok a beteg gyerekekért (x)

Hogyan gondozd a kutyádat? Egészség most és mindenkor (x)

Házassági évforduló (x)

„Megpróbálom kihozni ebből a helyzetből is a legjobbat” - interjú Sári Évivel (x)

beauty and style

A divatos teddy kabát nőies verzióban: nem fogsz plüssmackónak tűnni, ha így viseled »

Tényleg 42 éves Laetitia Casta? – Legújabb fotóin 30-nak is alig néznénk, és nem a retus miatt »

Ezekre figyelj, ha megsínyli a bőröd a maszkviselést: így előzd meg a katasztrofális tüneteket »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Nagyon gyakori eset, hogy az idős szülők elhalálozásával felnőtt gyermekük örökli az ingatlant. A helyzetet viszont bonyolulttá teheti, ha nem egy, hanem több örökös is van.

Előfordul, hogy nem mindenkinek egyezik a véleménye, hogy mi legyen a ház vagy lakás sorsa: eladják vagy megtartsák, és tovább bonyolódik a dolog, ha a testvérek közül valaki be is költözne az ingatlanba. A szövevényes vitahelyzet lehetséges útjait dr. Dobozy Lilla ügyvéddel vettük sorra, akinek egyik speciális területe az ingatlanöröklési ügyek.

- Összességében elmondható, hogy amikor a tulajdonostársak az olyan kérdésekben, mint használat, hasznosítás nem tudnak megegyezni, akkor ott peren kívül szerződéssel - egyik kifizeti a másik tulajdonostársat -, közös értékesítéssel és a vételár felosztásával élhetnek, vagy ha ezekben sem tudnak megállapodni, akkor perben kérhetik a közös tulajdon megszüntetését - mondja elöljáróban a szakértő.

Ki döntse el, mi legyen az ingatlannal?

Ritka szerencse, ha a tulajdonosok egyetértenek abban, mi legyen az örökölt ingatlannal. Ha ez nincs így, és az elképzelések másfelé mutatnak, akkor vitás helyzet alakulhat ki arra nézvést, kié legyen a döntő szó. Szerencsére a törvény támpontot ad a kérdésben: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza a közös tulajdon jogintézményét.

Az ügyvéd úgy magyarázza, hogy az említett törvény szerint minden tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában jogosult az ingatlan használatára, birtoklására, hasznosítására, kötelezett a költségek és a kárveszély (például esőzés miatti beázás vagy viharkár) viselésére, vagyis annak arányában illeti meg őket a szavazati jog. A kérdésekben tehát szótöbbséggel határozhatnak az örökösök.

Természetesen előfordulhat olyan helyzet, hogy az örökösök így sem jutnak dűlőre, például, mert két egyenlő arányú tulajdonnal rendelkező testvér közül mindkettő mást akar, vagy mert három azonos mértékű tulajdonrészt örökölt közül mindhárman különböző megoldásra szavaznak. Ez esetben érdemes jogi, bírói segítséget igénybe venni.

- Amennyiben nincs egyetértés, akkor célszerű tiszta jogi helyzetre törekedni. Megoldás lehet a közös tulajdon megszüntetése, melyről a Ptk.-nak az 5:83-84.§-ai rendelkeznek. A közös tulajdon megszüntetésének joga bármelyik tulajdonostársat megillető jogosultság.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szakértő részletezte:

- Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni egymással, úgy bármelyikük kérelmére a bíróság is megszüntetheti a közös tulajdont, amely ebben az esetben természetbeni megosztással, magához váltással, társasházzá alakítással vagy árverési értékesítéssel történik. Bővebben, a közös tulajdon megszüntetésének a legegyszerűbb módja, ha az ingatlanból legalább két, önálló helyrajzi számmal rendelkező új ingatlant alakítanak ki, amelyek a felek külön-külön tulajdonába fognak kerülni. Erre természetesen csak akkor van lehetőség, ha az ingatlan adottságainál fogva alkalmas a megosztásra. Az is lehetséges, hogy valamelyik tulajdonos kivásárolja a másikat, azaz magához váltja a másik tulajdoni illetőségét. Harmadik út, hogy eladják az egész ingatlant, és az ebből befolyt összeget felosztják egymás között tulajdoni hányadaik arányában.

Kinek mennyi jár eladás esetén?

Sokszor előfordul, hogy az örökösök egyszerű megoldásként az ingatlan eladása mellett döntenek. Amennyiben minden tulajdonostárs egyetért, és beleegyezik az eladásba, még akkor is vitás lehet, hogy melyiküknek mennyi fog járni a ház vagy lakás vételárából.

- A tulajdonostársak mindegyike tulajdoni hányada arányában jogosult a vételárból őt megillető részre. Amennyiben az ingatlanban 50-50% tulajdoni hányaddal rendelkeznek, úgy az ingatlan vételárából is fele-fele arányban fognak részesülni - mondja dr. Dobozy Lilla.

- Árnyalhatja még a képet, ha valamelyik tulajdonostárs értéknövelő beruházást végzett az ingatlanon. Akkor el lehet térni a tulajdoni hányad szerinti megosztástól, mivel a beruházás tulajdoni igényt keletkeztet, ami nem évül el, így kérheti a közös tulajdonban végzett ráfordítás miatti értéknövekedés ellenértékét - teszi hozzá az ügyvéd.

Ha az egyik örökös eladná, a másik viszont nem

Sokkal bonyolultabb a szituáció, ha az örökösök közül valaki szeretné eladni a megörökölt ingatlant, de a másik vagy többi tulajdonos számára ez a megoldás nem jöhet szóba. Erre is van megoldás az ügyvéd szerint.

- A jogszabályok alapján annak a résztulajdonosnak, aki eladná az ingatlant, lehetősége van a tulajdonrészének eladására a másik fél beleegyezése nélkül, aki ezt nem akadályozhatja meg. Ahogyan azonban a Ptk.-ban fontos tényezőként rögzítésre került, a közös tulajdonban álló ingatlan eladása során a rá ajánlatot tevő vásárlóval szemben az ingatlan tulajdonostársait elővásárlási jog illeti meg.

A gyakorlatban tehát az ingatlanrészt eladni tervező örökösnek közölnie kell a vevőtől kapott, elfogadni szándékozott vételi ajánlatot a másik tulajdonostárssal mint elővásárlásra jogosulttal. Ha ez a tulajdonostárs az ajánlatot írásban elfogadja, úgy az ingatlan-adásvételi szerződés nem az eladó tulajdonostárs és a vevő, hanem az eladó tulajdonostárs és az elővásárlásra jogosult között fog létrejönni.

Más kérdés, hogy egy résztulajdon, tehát például egy ingatlan 50% arányú tulajdoni hányada mennyire piacképes, mennyire akar bárki fél ingatlant venni és ezzel közös tulajdonba kerülni egy idegennel, így e helyzet valós előfordulása ritka - teszi hozzá dr. Dobozy Lilla.

Kiadás esetén: a bérleti díj felosztása

Ha az örökölt ingatlan eladása nem is merül fel, a kiadása még mindig szóba jöhet a tulajdonosok között. Ez sem megy mindig zökkenőmentesen. Felmerülhet ugyanis a kérdés, hogy melyik örökösnek mennyi jár a bérleti díjból.

- Ahogyan az ingatlan állagának megóvásához, fenntartásához szükséges költségeket, valamint az adókat és más közterheket, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb terheket, kiadásokat a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában közösen viselik, természetesen a bérleti díj mértékéből is a tulajdoni arányuk függvényében részesednek. Ebben az esetben is érdemes a tulajdonostársaknak írásos megállapodásban megegyezniük - mondja az ügyvéd.

Ez azt jelenti, hogy ha egy lakást havi 100 ezer forintért ad ki két, 50-50%-os tulajdonnal rendelkező testvér, akkor 50-50 ezer forint jár majd nekik a bérleti díjból. Ha azonban az egyikük csak 40, a másikuk 60%-kal rendelkezik, akkor az előbbi 40, az utóbbi 60 ezer forintot kap majd havonta.

Ha valaki beköltözne

Olyan helyzet is előállhat, hogy valamelyik vagy akár több tulajdonostárs szívesen lakná a rájuk szállt ingatlant. Arról, hogy ki költözhet be, egymás között, vagy vita esetén külső segítséggel tudnak megegyezni a tulajdonosok.

- Lehetőség van arra, hogy a közös tulajdon használatát a tulajdonostársak valamilyen megállapodással, illetve szerződéssel rendezzék egymás között. Az ingatlan igénybevételéről való megállapodás írásbeli vagy szóbeli formában is létrejöhet, de akár kifejezett megegyezés nélküli vagy hosszú ideig tartó tényleges megosztott használattal is kialakíthatják. Ha a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a kérdésben, arra is lehetőség van, hogy annak módját és mértékét a bíróság rendezze - mondja az ügyvéd.

Fontos tudnivaló az ajándékozásról

- Két testvér esetén az is előfordulhat, hogy az egyik a másiknak kívánja ajándékozni az ingatlanban meglévő tulajdoni hányadát, ami a 2020. július 08. napi hatállyal módosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.). szerint már illetékmentesen lebonyolítható, azonban az ajándékozási szerződés érvényes létrejöttéhez ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges - figyelmeztet dr. Dobozy Lilla.

34391883 c4604b82e18ac7f6930776c2f04ebb0f wm
Dr. Dobozy Lilla 

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

Az ingatlan sorsa válás esetén

Nemcsak az örökölt ingatlan körül merülhetnek fel kérdések: vitás helyzetek válás esetén is kialakulhatnak. Az ügyvéd e témában is válaszolt a következő cikkben.

Ezt is szeretjük