Kényszeríthetnek arra, hogy karácsonykor dolgozz? Ezt mondja róla a Munka Törvénykönyve

A karácsony a többség számára olyan kiemelt része az évnek, melyet mindenképp szeretteivel, családja körében akar eltölteni, de legalábbis nem a munkahelyén. A legtöbb esetben ezt a munkáltatók is tiszteletben tartják, nem beszélve arról, hogy részben kötelességük is ezt tenni, hisz az ezzel kapcsolatos szabályokról a Munka Törvénykönyve is rendelkezik.

Bár hosszú ideje napirenden van, és sokan szeretnék, hogy december 24-e is ünnepnappá váljon, sajnos ez idén sem valósul meg, december 25. és 26. azonban hivatalosan is munkaszüneti nap, legalábbis azok számára, akik nem olyan, speciális területet jelentő munkahelyen vagy munkakörben dolgoznak, melyek esetében ilyenkor is elrendelhető a munkavégzés.

A karácsonyra a munkaszüneti napok szabályai érvényesek

A Munka Törvénykönyvének is nevezett, 2012. évi I. törvény 102. §-ában nem szerepel külön a karácsony vagy az ünnepnap szó, azonban december 25-ét és 26-át megemlítik a munkaszüneti napok között a január 1-jével, március 15-ével, nagypéntekkel, húsvéthétfővel, május 1-jével, pünkösdhétfővel, augusztus 20-ával, október 23-ával és november 1-jével együtt. Ezeken a napokon a fő szabály szerint a munkavégzés nem megengedett, de legalábbis csak sokkal szigorúbb feltételek mellett lehetséges.

Munkaszüneti napra a törvény szerint rendes munkaidő csak bizonyos esetekben osztható be, ilyen a külföldön történő munkavégzés, az idényjellegű és a megszakítás nélküli munkavégzés, a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben végzett munka, illetve a társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - az adott napon szükséges munkavégzés.

Kiket hívhatnak be dolgozni?

A törvény arra is kitér, mely munkáltató vagy munkakör minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, e szerint ide tartozik, ha a tevékenység közérdeket szolgál, igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő az igény, illetve, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor a munkavégzésre.

Az érintett munkáltatók közé tartozhatnak az éttermek, színházak, mozik, a hotelek, az őrző-védő szolgálatok, a közművek, a tömegközlekedés, az egészségügyi ellátás és a katasztrófavédelem szereplői, illetve a benzinkutak, de érintettek lehetnek az újságírók, a telekommunikációs szektor dolgozói is. A szabályoktól a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben el lehet térni, de csak úgy, hogy az a munkavállalónak javára, és nem kárára válik.

Karácsonyi túlóra és bérpótlék

Az sem lehetetlen, hogy karácsonykor valakinek nem csak dolgoznia, de túlóráznia is kell, ez azonban csak akkor rendelhető el, ha azon a napon egyébként is foglalkoztatható lenne rendes munkaidőben a munkavállaló, vagy azokon a munkahelyeken, illetve munkakörökben, melyek az előző bekezdésekben is szerepeltek.

Érdemes tudni, hogy ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, ugyanúgy a munkaszüneti napra érvényes szabályokat kell alkalmazni, illetve rendkívüli munkaidő bizonyos esetekben nem rendelhető el, például a kisgyermekes munkavállalók esetében a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén pedig a gyermek 3-4 éves kora között is csak a munkavállaló hozzájárulásával, illetve baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása céljából.

Öröm lehet az ürömben, hogy a karácsonykor végzett munkáért rendes munkaidőben és túlóra esetén is plusz pénz jár, az alapbér felett 100%-os bérpótlék, vagyis a ledolgozott órákra duplán kaphatnak fizetést a munkavállalók.

Képek: Getty Images Hungary.

• munka
• munkahely
• munka törvénykönyve
• ünnep
• munkaszüneti napok
• törvény
• Karácsony