Szexista szövege miatt tiltották be a karácsonyi dalt: sokan nem is tudják, miről szól

A karácsonyi készülődéshez és a hangulat megteremtéséhez a dekoráción, az ajándékok tervezgetésén vagy épp a bekuckózós mozimaratonokon kívül az ünnepi zene is hozzátartozik - noha a bevásárlóközpontok háttérslágerei nem feltétlenül számítanak mindenki számára kedvencnek, vannak dalok, melyek másodpercek alatt meghitt hangulatot teremtenek, vagy épp fenyőillatú, havas tájakra repítenek.

Ehhez gyakran a dallam már önmagában is elég, sőt, külföldi szerzemények esetén sokszor nem is figyelünk, miről szól a szöveg, pedig sokak szerint nem ártana, hisz vannak problematikus darabok is a legnagyobb kedvencek között, illetve olyanok, melyeket nem is szívesen játszanak a rádiók. Persze az, hogy mi számít botrányosnak, a kulturális környezet, az adott korra jellemző tabuk és társadalmi sztenderdek alapján is kialakulhat, a következők azonban jó példát jelentenek arra, milyen szempontokat vettek egykor figyelembe mindehhez, vagy vesznek akár ma is.

Baby, It’s Cold Outside

Az eredeti dalt Frank Loesser írta 1944-ben, azzal a céllal, hogy feleségével, Lynn Garlanddal közösen adják azt elő egy partijukon, finoman felhívva a vendégek figyelmét, hogy ideje hazaindulni. Akkora sikerük volt, hogy számos más helyre is invitálták őket, sőt, volt, hogy csak azért rendeztek estélyt, hogy ott előadhassák a szerzeményt. A híressé vált sláger végül a Neptun lánya című romantikus zenés filmbe is bekerült, 1950-ben pedig a legjobb eredeti betétdalért járó Oscar-díjat is megkapta.

Bár a filmben kétszer is szerepelt a dal, férfi-nő szerepcserével, szövege miatt már akkor is aggályosnak számított, bár egészen más okból, mint ma. Az 1940-es, 1950-es években tabunak számított egy nem házas nőnek vagy férfinak az ellenkező nemű partnernél tölteni az éjszakát, a dal pedig erre buzdított, tulajdonképpen arról szól, hogy az egyik fél erőteljesen próbálja maradásra bírni a másikat - a kinti hidegre hivatkozva, így lett karácsonyi dal -, a visszautasítások és kifogások egész garmadájának felvonultatása ellenére sem fogadva el nemleges választ.

Bár sokan egykor egyszerű flörtként fogták fel a szöveget, a dal tele van szexuális utalásokkal, ma pedig még inkább problémásnak tartják, elsősorban az erőteljes nyomásgyakorlás, az érzelmi zsarolás és beleegyezés problémaköre miatt. Bírálják amiatt is, hogy a nő a társadalmi elvárásokra hivatkozva akar döntést hozni, a férfi pedig nem veszi figyelembe a nő többszöri határhúzását sem.

Problémásnak tartják a What’s in this drink?, vagyis Mi van ebben az italban? sort is, utalva a randidrog problémakörére, bár a mondat a maga idejében valószínűleg nem jelentett többet az alkohol hatására való hivatkozásnál. Mindezek miatt, bár születtek verziók finomított szöveggel is, nagyon sok rádió vette le műsoráról, és nem játssza még ma sem.

I Saw Mommy Kissing Santa Claus

A dalnak később számos híres verziója született, többek közt a Ronettes és a Jackson 5 előadásában, az eredetit azonban 1952-ben egy amerikai énekes, az akkor még csak 13 éves Jimmy Boyd előadásában vették fel.

A sláger arról szól, hogy egy kisfiú meglátja, amint édesanyja a fagyöngy alatt állva csókot vált a Télapóval, és szakállát is megcirógatja, miután a kisgyerek azon gondolkodik, édesapja is épp olyan viccesnek tartaná-e a helyzetet, mint ő maga. Bár sokan bájosnak tartották a dalt, mások a gyermeki ártatlanság elvesztését látták benne, különösen zavarba ejtő körítéssel. 

A katolikus egyház képviselőinek sem volt kedvére való a dalszöveg, nem tartották jó ötletnek, hogy Jézus születésének ünnepe csókkal és házasságtöréssel lett elegyítve, ami végül a dal bojkottjához vezetett. Végül, miután a szerzők megmagyarázták, hogy abban a kisfiú jelmezbe öltözött édesapja volt a Télapó, újra játszani kezdték a rádiók, azonban a városi legenda szerint ehhez arra is szükség volt, hogy Jimmy Boyd maga menjen el az érseki hivatalba.

Fairytale of New York

Jem Finer és Shane MacGowan, illetve londoni zenekaruk, a the Pogues dala 1987-ben jelent meg szólólemezként, igazán híressé azonban 1988-ban vált, miután új albumukon is helyet kapott.

Bár az Egyesült Királyságban máig a legnépszerűbb 21. századi karácsonyi dalnak számít, sajátos hangulatával pedig rengetegen tudtak és tudnak ma is azonosulni, fogadtatása és története nem volt viharoktól mentes, köszönhetően a dalszövegnek, mely nem kizárólag az irodalmi nyelvezetet alkalmazta, számos káromkodás helyet kapott benne, illetve olyan szavak, mint a laza erkölcsű nőket szégyenítő slut, valamint a durva homofób sértésnek számító faggot.

Mindezek miatt több rádió is cenzúrázta a dalt, nem játszották, vagy épp kihagyták, elnémították a kérdéses részeket, később azonban maguk az előadók kezdték finomítani a szöveget.

Sokak szerint a cenzúrával épp a lényegétől fosztják meg a dalt, 2023-ban azonban a The Telegraph arról számolt be, hogy az egyik rádióadó újra az eredetit játssza majd, miután felmérésükön a hallgatók 91%-a adta azt a választ, hogy nem tartja sértőnek a dalszöveget.

Do They Know It’s Christmas?

A Band Aid által előadott dalt 1984-ben írta Bob Geldof, az 1983-1985-ös etiópiai éhínségre reflektálva, egy világméretű gyűjtést és segítségnyújtási kampányt elindítva. A sláger elképesztő számokat produkált, nagyon gyorsan népszerű lett, és rengeteg pénz gyűlt össze, ennek ellenére már akkoriban is számos kritika érte, illetve éri a mai napig is.

Néhány kritikus és zenésztárs már az első felvétel idején is úgy gondolta, hogy a dal nem jól reprezentálja Afrikát, úgy mutatja be, mintha ott csak tudatlan és primitív népek élnének, a szöveg pedig rengeteg pontatlanságot tartalmaz, többek közt azt kérdezi, ismerik-e ott egyáltalán a karácsonyt, holott Etiópiában él az egyik legrégebbi keresztény közösség a világon.

Sokan ma is úgy vélik, hogy a dalban megjelenik a fehér megmentő felsőbbrendűsége, az afrikai kontinenst nem csak sajnáló, de lesajnáló szemlélet, az pedig, hogy azt egyetlen, nyomorban élő, elesett területként definiálják, a gyarmatosító sztereotípiákat erősítheti.

Különösen problémásnak tartják a „thank God it's them instead of you”, vagyis a "hála Istennek, ezek ők, és nem te vagy” kezdetű sort, kiemelve azt is, hogy a világ nyugati fele sem feltétlenül a békéjéről és boldogságáról híres, hiába állítja azt a dal, hogy ott minden jobb.

Később maga Bob Geldof is azt nyilatkozta, a világ egyik legrosszabb dalát írta meg a Do They Know It’s Christmas? formájában, ugyanakkor hozzátette, a pénz összegyűjtése volt a cél, az pedig sikerült, a gyűjtésnek köszönhetően ezrek, ha nem milliók élete menekült meg, nem beszélve arról, hogy akkoriban valóban éhínség és aszály volt a hivatkozott területen, és a karácsonyi ünnepségek megtartását is betiltották.

Bár a dal újabb felvételein már megváltoztattak bizonyos részeket, máig vita tárgyát jelenti, és számos rádióadó vette le műsoráról a politikai érzékenység tiszteletben tartásának jegyében.

Képek: Getty Images Hungary.

• dal
• sláger
• karácsonyi dal
• betiltott művek
• Karácsony