Nőnek született, de férfiként élt a magyar gróf – Igazi szívtipró volt Vay Sándor

A kedden benyújtott, tizenötödik alaptörvény-módosítása megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet. 

Ez a társadalom nagy részére igaz is. Azonban vannak olyan emberek, akik olyan nemi jellegekkel – kromoszómák, hormonok, külső és belső nemi szervek, testfelépítés – rendelkeznek, ami mindkét nemre jellemző. Az interszex állapotnak számos különböző formája van, és az egészségi állapotok széles körét öleli fel. 

Nőnek született, férfiként élt a magyar gróf

A transzemberek egy része egyértelműen nőként vagy férfiként azonosul, a módosítás őket első olvasatra nem érinti, inkább azok ellen irányul, akik nem binárisként határozzák meg magukat. A módosítás bevezető szövege azonban egyértelművé teszi: a cél, hogy alkotmányos szinten valamennyi transznemű ember esetén betiltsák a nem- és névváltoztatást, amelyet 2020 óta a jogszabályok már egyébként is kizárnak.

Transzemberek mindig is voltak: a 19. században egy magyar gróf, Vay Sándor is férfiként élte mindennapjait, pedig nőként anyakönyvezték. Vay Sarolta Zsófia Lilla Róza Johanna néven született 1857. május 21-én Pesten gróf vajai és laskodi Vay László és micsinyei Beniczky Sarolta gyermekeként.

Három testvére volt, ám közülük ketten elhunytak, így apja rajta próbálta megvalósítani elsőszülött fiának szánt terveit, és igyekezett katonának nevelni. 12 éves koráig gyakorlatilag fiúként nevelte. Megtanult vívni, lovagolni, ezért is illeszkedhetett be könnyen később a férfiak világába. Nagyanyja később egy drezdai leányiskolába küldte, ahol nem találta a helyét. Itt beleszeretett egy osztálytársába, akivel megszöktek, ezután pedig kirúgták őket az intézményből.

Ezután kezdte magát Sándornak hívni, innentől igazából férfiként élte az életét, és fiatalkorában sorra hódította meg a lányokat. Családja időközben elszegényedett, és mivel akaratuk ellenére ő nem akart magának gazdag férjet, dolgozni kényszerült. Verseket és novellákat írt kezdetben Váy Sarolta néven, de újságíró-karrierjét már Sándorként kezdte. Dolgozott többek közt a Pesti Hírlapnál, a Vasárnapi Újságnál, az Új Időknél, Egyetértésnél, Magyar Szalonnál, az Országos Hírlapnál és a Debreczeni Hírlapnál is.

Sorra hódította meg a nőket

Huszonhárom évesen Hegyes Mari színésznő kegyeit próbálta elnyerni Egerben, és bár próbálkozásai sikertelenek voltak, Sándor párbajra hívott egy fiatal jogászt, aki sértegette szerelmét. Huszonnégy évesen tudósítóként került Nyíregyházára, itt ismerkedett meg Eszéki Emma színésznővel. Esténként eljárt az előadásaira, napközben pedig udvarolt neki.

– Fekete szivart szeretett a szájában tartani, amikor a hölgyeket gavallérosan szemügyre vette. Sétapálcáján madárfej volt, ... s keménykalapja mindig félre volt csapva rövidre nyírt fején, bergsteiger-cipőt viselt, mert az volt a férfidivat, a nyakkendőjébe egy turbános fő volt tűzve, kisujján pecsétgyűrű, kezében gigerli pálca – írta róla Krúdy Gyula. 

Emma végül beleszeretett, Sándor megszöktette őt, és egy álpap adta össze őket, házasságkötésükről még okmány is készült. Pestre költöztek, és Emma abbahagyta színészi karrierjét szerelme kedvéért, de házasságuk hat év után tönkrement egy másik nő miatt. Sándor 1887-ben a Wörthi-tónál találkozott egy 26 éves tanítónővel, Engelhardt Máriával, akivel levelezni kezdtek, majd 1889-ben oltár elé is álltak.

Második házassága sem tartott azonban sokáig, mert a gróf eladósodott. Apósától kért pénzt, de nem tudta visszafizetni, ezért a férfi női mivoltára hivatkozva feljelentette, a grófot pedig letartóztatták. Az ügy óriási visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban is. 

Ezután egy szanatóriumba került, kivizsgálásának jegyzőkönyve szerint így nyilatkozott:

– Uraim, bölcs jogi tudósok, pszicho- és patológusok! Irányítsák maguk az én életemet; minden léptemet a szerelem vezette, minden tettemet ez indokolta – hisz Isten oltotta belém. Ha ő ilyennek teremtett és nem másnak, arról csak nem tehetek én, avagy a végzet kifürkészhetetlen utai ezek?

A kezelés után férfi íróként élt továbbra is, nem vetette meg a szabad szerelmet, a szivart és az éjszakai életet sem. Az írásnak szentelte az életét, műveit még életében, tíz kötetben adták ki, Krúdy Gyula pedig egy elbeszélésében állított neki emléket. Az I. világháború miatt Svájcban ragadt, később tüdőgyulladást kapott és a luganói szanatóriumban hunyt el 1918. május 23-án.

(Képek: Wikipedia)

• vay sándor
• 19 század
• 1800-as évek
• történelmi érdekesség
• Lélek&Test