„Ha nincs a nagymama, akkor nincs Szamos Marcipán” - Így formálták a nők az ország egyik kedvenc családi vállalkozását

A női karrierről szólva még ma is az egyik leggyakoribb kifejezés, ami felmerül, az üvegplafon. Ezt arra a jelenségre használják, hogy bár sok esetben a munkavállaló képzettsége, rátermettsége révén alkalmas lenne egy vezetői pozícióra, pusztán amiatt, hogy nő, nem juthat olyan magasra a vállalati hierarchiában, mint férfi kollégái. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) is erre a tendenciára hívja fel a figyelmet nőnapon elindított kampányában. Hangsúlyozzák, hogy itthon a top 50 legnagyobb árbevételű vállalatnál mindössze 8 százalék a női vezetők aránya. A tendencia megváltoztatásához a közös célok melletti kiállásra szólították fel a hazai vállalatokat. 

A felhíváshoz csatlakozott az ország egyik legismertebb, nagy múltra visszatekintő családi vállalkozása, a Szamos Marcipán Kft. is. Kelényi Ádám ügyvezető igazgató szerint a cég nem létezne a női munkavállalók nélkül, valamint azok nélkül a határozott, szorgalmas nők, feleségek, anyák, nagymamák, szakemberek nélkül, akik immáron három generáció óta időt és energiát nem sajnálva egyengetik az útját. 

A menedzsmenttagság 50 százaléka nő

Kelényi Ádám elárulta, azért csatlakoztak a kampányhoz, mert úgy vélik, ami a női vezetők arányát illeti, a Szamos Marcipán jó példát tud mutatni - igaz, ez a cégcsoport életében nem új keletű dolog, és nem is tudatos elhatározás eredménye. Az évek során úgy alakult, hogy a Szamos-Kelényi család hölgy tagjai kivették a részüket a vállalatirányításból. 

- Családi vállalkozás vagyunk, a harmadik generáció vezeti a céget, az üzemeket, és mind a három generációban tapasztalhattuk, hogy a döntéshozók, cégvezetésben részt vevők között a férfiak mellett ott voltak a nők is. 

A Szamos-birodalom jelenleg körülbelül 500 főt foglalkoztat, négy üzemből és húsz cukrászdából, édességboltból áll. Utóbbiak kiszolgálószemélyzete, valamint a cukrászok jellemzően nők, a csomagolóüzemben, a bonbon- és a marcipánfigura-gyártásban is ők dolgoznak. Ugyanakkor az alapanyaggyártásban tevékenykedők és a pékek férfiak, hiszen ezek a munkakörök kifejezetten nehéz fizikai munkát jelentenek.

A cukrászat, az édességkészítés már régen is inkább női szakmának számított, Kelényi Ádám szerint leginkább azért, mert a kézzel készített díszek, figurák nagy darabszámban történő előállításához kitűnő finommotorikára, koncentrációképességre és monotonitástűrésre van szükség. 

- A menedzsment kialakításánál a cukrászdákat irányító csapatban már az elejétől több volt a nő, mint a férfi, aminek az az elsődleges oka, hogy a cukrászdák személyzetével szinte napi kapcsolatban vagyunk, és ott a munkatársak 95 százaléka nő.

A vendéglátás fizikailag és lelkileg is megterhelő, kell a támogatás a háttérből a cégvezetésből, és úgy láttuk, hogy ezt inkább női vezetőkkel tudjuk megadni.

Ma a cégcsoport menedzsmenttagságában 50 százalék a nők aránya, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági vezetője, a cukrászdákat vezető cég operatív igazgatója is nő. A Kelényi testvérek is a szakmán belül találtak maguknak feleséget: Kelényi Kolos felesége, Kelényi-Kovács Zsuzsanna egy mára a Szamos cégcsoport részét képező sütőipari cég tulajdonosa volt, jelenleg a sütőipari részlegért felel.

Kelényi Ádám felesége, az élelmiszeripari végzettséggel rendelkező Kelényi-Kovács Dóra fejlesztési vezető. A cégvezetői kör oszlopos tagja a testvérek 73 éves édesanyja, az alapító Szamos Mátyás lánya, Kelényi-Szamos Gabriella, ő vezérigazgató a cégben, illetve az arculatért felelős tulajdonos. 

A Szamos családi legendárium főszereplői

A Szamos Marcipán alapítói Kelényi Ádám és Kelényi Kolos nagyszülei, Szamos Mátyás cukrászmester és a felesége, Hajdu Margit. 

- A nagyszüleim már eleve egy cukrászdában ismerkedtek meg, talán már ez is előre jelezte az ő közös szakmai életútjukat. A budafoki cukrászdában a nagymamám kiszolgáló kisasszony volt, a nagyapám pedig odaszegődött cukrásznak. Mindez a ’40-es években történt, a nagyapám 1936 óta cukrászként tevékenykedett. 

Az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején Szamos Mátyás termelőüzemet vezetett Krisztinavárosban, az ő hatáskörébe tartoztak az esküvői torták és a tortadíszek, így találkozott a marcipánnal. 

- Amikor a nagypapa megismerkedett a marcipánnal, délelőtt az állami vállalatban volt csoportvezető, délután pedig maszekban marcipándíszeket készített. Minden idejét munkával töltötte, a nagymamára maradt a három gyermek felnevelése. 

Ha nincs A nagymama, akkor nincs Szamos Marcipán.

Margit nénire fontos szerep hárult a cég életében. Nyugdíjasként is nap mint nap bejárt a cukrászdákba, a három gyermek önállósodása után az üzemben is dolgozott, a rendeléseket készítette össze, dobozolt és számlázott, sőt még házhoz is szállított, ha arra volt szükség. 

- A történet elején, amikor a marcipánrózsa-készítés még egy józsefvárosi cselédszobában történt, villamossal vitte el a budapesti cukrászdáknak a megrendelt termékeket. Az összekötözött kartondobozokkal a két kezében fel tudott szállni a 4-es, 6-osra, és ki tudta szállítani a rendeléseket. Gyakorlatilag 14 éves korától 94 éves koráig dolgozott a nagymamám - emlékszik Margit nénire Kelényi Ádám. 

A Szamos második generációja

Szamos Mátyás és Hajdu Margit lánya, Szamos Gabriella matematika-fizika szakos tanárként végzett, és már az egyetemi évek alatt kivette a részét a családi vállalkozás életéből is. Emellett pedig, ahogyan - fia szerint - azt gyakran fel is idézi, olyan férjet talált magának Kelényi Gyula személyében, aki a 20-30 fős céget több száz fős vállalkozássá tudta fejleszteni. 

- Apámnak mérnökállása volt a Csepel Autógyárban, kellett hoznia egy olyan döntést, hogy az új családjába beházasodva otthagyja-e az egyébként nagyon biztos főmérnöki állását, hogy egy teljesen bizonytalan, tőle teljesen távol álló cukrász-díszítő szakmára váltson, és ott dolgozzon főállásban az apósának. Ezt a döntést a '70-es évek közepén meghozta, az idő pedig őt igazolta, hiszen nélküle ez a brand megmaradt volna a kisüzemi mérettartományban. 

Kelényi-Szamos Gabriellához és Kelényi Gyulához kötődik a cukrászdahálózat kiépítése. Miután Szamos Mátyás 1978-ban infarktust kapott, átengedte a vezetést a vejének. 1987-ben a belvárosban, a Párizsi utcában nyílt meg az első üzlet, ami lehetővé tette a vevőkkel történő szorosabb kapcsolattartást is, hiszen korábban csak viszonteladók révén találkozhattak a termékekkel a vásárlók. Ez egy hatalmas ugrás volt a cég életében.  

Anyám nevelt minket, de nemcsak családösszetartó volt, hanem a PáriZsi utcai fióküzlet koncepcióját, arculatát is ő találta ki.

- Az ő ízlésének köszönhetően jött létre Budapest akkori legszebb belvárosi üzlete. Arannyal festett fafaragást álmodott a mennyezetre, osztrák meg svájci hűtőpultokat hozatott. Hatalmas ugródeszka volt ez, ami a tanulmányi eredményeimen is látszott: az üzletnyitás után egy jegyet rontottam, mert kevesebbet tudott tanulni velünk - emlékezett vissza Kelényi Ádám. 

Kelényi-Szamos Gabriella az összes üzlet kialakításában részt vett, fia szerint a keze nyoma mindegyiken látszik.

- Nélküle nem nőtt volna ekkorára ez a cég. Ehhez kellett a szenvedély, amit anyám a nagyapámtól örökölt, kellett a tehetség, a szépérzék és az, hogy apám teret adjon neki, hogy a cég életében mint vezető vehessen részt.

Trendi arculat, változatlan receptúra 

A Kelényi-Szamos Gabriella által megálmodott, békebeli hangulatot árasztó üzletek mellett már a fiatalokat megszólító stílus is megjelenik, ilyen például a Kossuth Lajos tér 10. szám alatt található a Szamos Cafe is. Míg korábban a vendégek egy kávé vagy egy szendvics mellett egy-két órát is eltöltöttek, ma, a felgyorsult mindennapok során ez már nem jellemző.  

- Gyorsan változik a világ, ehhez mi is alkalmazkodunk.  Amiben nem változunk, hogy van egy atmoszféra, század eleji hangulat, ami a sütemények receptúrájában is megmutatkozik. Ha ezeket leváltanánk, akkor az már nem a Szamos lenne. Fontos, hogy ha az ember hazaviszi az Esterházy-tortát, akkor az legyen olyan, mint amilyet először kóstolhatott a ’90-es évek elején - vallja Kelényi Ádám. 

Interjú Mérő Verával

Szily Nóra interjújában Mérő Vera osztotta meg gondolatait arról, milyen nőként érvényesülni a 21. században.

(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt. Cikken belüli képek: MTI/Szigetváry Zsolt, továbbá a Szamos-Kelényi család jóvoltából.)

• munkaerőpiac
• karrier
• női karrier
• interjú
• szamos marcipán
• kelényi ádám
• Lélek&Test