„Két nem volt a faluban: az ember és az asszony” - Steigervald Krisztián generációkutatóval Soós Andrea beszélgetett
Steigervald Krisztián a Femina podcastjában mesélt Soós Andreának a Magyarországon élő generációkról, és a köztük lévő különbségekről, valamint az ezekből kiinduló problémákról.

steigerwald-krisztian cover2 (2)
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Steigervald Krisztián 1999-ben szerezte meg közgazdászdiplomáját, majd nyolc évig dolgozott egy nemzetközi piackutató cégnél. Ezalatt kezdte meg pszichológiai tanulmányait, és ma már több mint húsz éve foglalkozik generációkutatással. 

A Generációk harca című könyvében rengeteg érdekességre és fontos tényezőre rávilágít, valamint segít eligazodni a különböző generációk világában. A szakértővel Soós Andrea beszélgetett a Femina podcastjában többek között a különböző nemzedékek jellemzőiről, a köztük lévő különbségekről, a gyermeknevelés és a modern világ nehézségeiről, a női egyenjogúságról, valamint a problémák áthidalásának lehetőségeiről. A teljes adást itt hallgathatod meg.

Rengeteget változtak a nevelési stílusok

Sokan harcolnak azért, hogy más típusú szülők legyenek, mint amilyenek a sajátjai voltak. A szakértő szerint viszont mindig azok mondják, hogy hibáznak a mostani szülők, akik egy más rendszerben alapítottak családot, és úgy érzik, az ő nevelési stílusuk volt a helyes - azonban kiemelte: szerinte ezen a téren nincs olyan, helyes, a szokások és a módszerek pedig rengeteget változtak az elmúlt évtizedekben. 

steigerwald-krisztian1 (2)
Fotó: Femina/Kiss Marietta Panka

Korábban, a 80-as években például a hierarchikus, de már tegező, megengedő, ám mégiscsak gyeplőt tartó szülői rendszer élt, ahol a felelősségtudat és az önállóság volt a központban, az érzelmi nevelés viszont kevésbé volt az eszköztár része. Ekkor még nem voltak a szülőknek szóló olvasmányok, az első nagy, valódi, mai értelemben vett pszichológiai követéses vizsgálat a gyerekek életével kapcsolatban például csak 1995-ben készült el.

- Olyan jellegű történet, ami kimutatta, hogy

a gyerek nem mini felnőtt, hanem egyedi lelki, fizikai és mentális képességekkel rendelkező lény, aki nagyon nagyban különbözik a felnőttléttől,

1995-ben készült el - mondta Steigervald Krisztián, és hozzátette, hogy egészen addig semmi nem volt a szülők kezében, mint a több évezredes tapasztalás. Ma azonban már egészen másra akarjuk megtanítani a gyerekeket: arra, hogy boldogok legyenek, és meglegyen az érzelmi biztonságuk.

Hatalmasak a generációk közti különbségek

A szakértő elmondta, jelenleg Magyarországon hat generáció él, melyek között óriási a tapasztalati különbség. Van olyan, aki kicsi korában még lovaskocsival járt, most pedig el tud menni online akár a New York-i könyvtárba is. A mai gyerekek többségének már akkor van digitális történelme, amikor megszületik, és sokuknak meg kell harcolniuk a szüleik szemkontaktusáért a digitális világ és a chatelés miatt.

steigerwald-krisztian3 (2)
Fotó: Femina/Kiss Marietta Panka

A Covid-helyzet például erőteljesen megmutatta a generációs különbségeket és a felidézett múlt hatását: ha halálos veszélyben vagyunk, az első dolog, amit meg kell oldani, hogy amíg nem halunk meg, addig túléljünk, ez a spájzolás. Hasonló krízist a veteránok és az idősebb baby boomerek éltek át eddig.

- Azt mondták március tizenvalahányadikán, hogy lezárjuk az országot, mindenki maradjon otthon. Mi történt másnap?

Az összes 65 év feletti elment vásárolni a piacra, bevásárlóközpontba, mindenfelé. Őrjöngtek a fiatalok,

hogy mit csinálnak ezek az idősek, hát mondták, hogy tessék otthon maradni, de senki nem gondolt bele, hogy ami történik, az a tudatalattiban felidézett múltbeli élmény. Az óvópincéből is ki kellett menni, meg ’56-ban is lőttek az oroszok, mégis ki kellett menni megvásárolni a krumplit.

A női egyenjogúság kérdése

Steigervald Krisztián azt is elmondta, hogy a női egyenjogúság a magyar és az európai társadalom egy kulturális hozadéka, korábban nem voltak eszközei az embereknek ahhoz, hogy elkezdjenek gondolkodni rajta.

steigerwald-krisztian2
Fotó: Femina/Kiss Marietta Panka

- Az én nagypapám 1922-es születésű, tehát száz évvel ezelőtt született. Nem a dinoszauruszokkal, hanem a XX. században élt.

Az ő kis falujában teljesen egyértelmű volt, hogy két nem volt: az ember és az asszony.

Nem egy kategória volt, és eszükbe nem jutott ezen gondolkozni a nőknek sem, meg a férfiaknak sem - mondta a szakértő, és hozzátette: ez nem volt jó, csak nem gondolkodtak rajta. 

A mai fiatalok azonban abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az előző generációk kitapostak egy olyan utat, amelynek köszönhetően lehet erről beszélni, de a változásban a globális kultúraváltás is nagy szerepet játszik. Az alfások már úgy nőnek fel, hogy teljesen természetes, hogy a férfi és a nő egyenrangú.

A szakértő szerint el kell fogadni, hogy a generációk számára más a földi valóság, és meg kell fognunk egymás, a gyerekeink és a szüleink, nagyszüleink kezét, mert csak akkor lehet megbirkózni a nemzedékek közti különbségekkel.

Iratkozz fel a Femina Spotify csatornájára!

Ha tetszett az interjú, iratkozz fel podcast csatornánkra, és értesülj elsőként a Femina legújabb adásairól. Rendszeresen jövünk még több izgalmas beszélgetéssel, ne maradj le! 

 

 

Promóció

Ezt is szeretjük