Zárdából szökött meg a színpadra, grófok rajongtak kegyeiért: Pálmay Ilka még New Yorkban is hódított

Pálmay Ilka neve minden bizonnyal kevesek számára ismert, pedig az 1800-as évek egyik legjobban ünnepelt primadonnája volt Magyarországon, aki feltűnt Krúdy Gyula regényében, és akinek kegyeiért grófok, előkelőségek versengtek.

Pálmay Ilkáról, az operettműfaj korabeli sztárjáról úgy tartották, egyik-másik szerepét a lehető „legtöbb tűzzel és legkevesebb ruhában” játszotta el, nem csoda, hogy még a tengerentúlon is rajongva várták Budapest nagy kedvencét. 

Pálmay Ilka története

Az operettek primadonnája Petráss Ilona néven látta meg a napvilágot 1859 szeptemberében Ungváron egy nemesi származású családban. A családban ragadt rá az Ilka becenév, melyet később művésznevéül is használt. Édesanyját kétéves korában elveszítette, eleinte operaénekes nagynénje nevelte, aki énekelni is megtanította a kislányt.

Még csak tízéves volt, amikor Kassára költözve a helyi zárdába íratta apja tanulni. Az iskola falai között Ilka nem sok boldogságot talált, ám a közeli színház világa lenyűgözte, és továbbra is rendületlenül folytatta az éneklést. Visszaemlékezéseiből kiderül, hogy zongorázni és korcsolyázni is nagyon szeretett már gyermekként.

Tizennégy éves korában apja beleegyezett, hogy beiratkozzon egy tánciskolába, ám a színészetet továbbra is ellenezte a szigorú család. A lány, vagy ahogy Krúdy jellemezte őt Primadonna. Regényes történet Pálmay Ilkáról, aki meghódította a világot című regényében, a „zörgő csontú kassai apácanövendék” azonban mindvégig hajthatatlan maradt, és a négy év zárdai neveltetés után azzal a szilárd meggyőződéssel állt apja elé, hogy akár támogatja, akár nem, akkor is megszökik, és színésznek áll.

Első útja a kassai színházhoz vezetett, ahol édesapja még reménykedett a lány alkalmatlanságában, ám nem tudta letörni lelkesedését, így Ilka tizenöt éves korára színésznővé avanzsált. Előkelő családjukra való tekintettel ugyanakkor nevét nem tarthatta meg, így csakhamar Pálmay Ilkaként kezdte meg feltörekvő pályafutását.

A kassai színházban ismerte meg első férjét, a színész-rendező Szigligeti Józsefet, akivel a lány 18 éves korában házasodott össze, és nagy jövő ígéretével kecsegtette Ilkát a színpadon. Házasságuk azonban nem volt sikertörténet: férje pusztító féltékenységgel fogadta, hogy a nőt egyre nagyobb rajongás övezte.

A budapesti Népszínházban, majd Kolozsváron is szerződött színésznőként játszott, iszákos férje azonban egyre erőszakosabbá vált, többször bántalmazta őt, mire megszökött a mérgező kapcsolatból, és elvált a férfitől.

A befutott színésznő minden színpadra lépésével elvarázsolta közönségét, hatalmas ováció és szűnni nem akaró taps fogadta, de virágcsokrokat, rajongói leveleket, vallomásokat és udvarias gesztusokat egyaránt kapott.

1881-ben költözött ismét Pestre, az ünnepelt színésznővel gyakran foglalkoztak az újságok, a szakma gyakran kritikával is illette, ám a közönség szívét mindannyiszor megnyerte magának. A népszínházi karrierjét végezetül mégis a világhírnévre cserélte. A Népszínház egykori elegáns épületét korábbi cikkünkben megnézheted.

Ilka egyre több országba kapott meghívást vendégszereplőként, még a bécsi Operaház is ajánlatot tett neki. A nő hírnevét igazolja, hogy reklámokban is használták nevét, léghajóval utaztatták marketingcéllal, sőt, pezsgőt is elneveztek róla. Bécsben ismerte meg szerelmét, az akkor még papíron házas gróf Cziráky Jánost, akivel sokáig teljes összhangban élték mindennapjaikat, a férfi mindent megtett a nő boldogságáért. Ekkor még Magyarországon éltek, de egyre nagyobb szerepekben mutathatta meg tehetségét, amelyre a világ számos előkelősége felfigyelt, egy Ischlben adott fellépését követően a New York-i német színház igazgatója is megtalálta őt egy kihagyhatatlan ajánlattal. Telt házas előadásokkal búcsúzott Magyarországtól, a közönség utolsó előadásain virágesővel és állva ünnepelte őt, aki utólagos beszámolója alapján őszintén sajnálta, hogy aznap ért véget élete.

Bár ekkor az amerikai út még meghiúsult, Budapestre már nem utazhatott vissza, mivel drámai búcsúját követően tartott a gúnytól és a kárörömtől. A bécsi Wiedeni színház ajánlatát fogadta el, és már első előadása igazi szenzációnak bizonyult, egyre nagyobb előkelőségek, mágnások rajongtak érte, de még a pápa és az angol király is felfigyelt rá. Miután Czirákyval szakított, gróf Kinsky Jenő vette feleségül - a rangon aluli házasság miatt titokban, noha frigyük hamar kitudódott. A féltékeny férfi magának akarta Ilkát, és egyre kevésbé támogatta őt a vendégszereplésekben, ám a világéletében makacs, ünnepelt színésznő így is számos helyre elutazott szerte Európában, Berlinben, Londonban is tündökölt a színpadon. Másfél évtizedig volt bécsi grófné, házasságuk válással végződött, mely után végül eljutott a tengerentúlra, a New York-i Irving német színházba is, ahol szintén hódított bájával és tehetségével.

A némafilm indulásával új ajtók tárultak ki a színészek előtt, több magyar filmszerepet elvállalt az 1900-as évek elején. Visszavonulását követően szerényen élt, emlékeiből táplálkozva. Az ünnepelt csillag méltatlan körülmények között vesztette életét: 1945 februárjában, Budapest ostroma alatt egy budapesti pincébe kényszerült, ahol a bombatámadások idején füstmérgezésben halt meg.

A világhírű primadonna mellszobra a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg, sőt, a felújított Blaha Lujza téren is szenteltek neki egy miniszobrot, ahogy az egykori Népszínház több hírességének és a darabok ikonikus szerepeinek is.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• pálmay ilka
• operett
• színház
• színésznő
• énekesnő
• híres magyarok
• Lélek&Test