Autodidakta módon kezdett tanulni, végül 16 nyelven beszélt folyékonyan Lomb Kató

Lomb Kató életének 94 évét a nyelvtanulás öröme ragyogta be. Lingvista volt, nem nyelvész, akit nyelvelméleti kérdések nemigen foglalkoztattak, nyelvtanulását gyakorlatiasabb célok - elsőként, hogy legyen miből megélnie -, valamint személyes ambíciók vezérelték.

Szilárd Katalin néven született Pécsen 1909 telén, és 2003 júniusában hunyt el Budapesten. Édesapja Szilárd Ármin orvos, édesanyja Schwartz Gizella volt. A polgári iskolában még úgy tűnt, nincs tehetsége az idegennyelv-tanuláshoz, komoly elmaradásban volt a német nevelőnők által tanított tehetősebb, valamint a német származású osztálytársai mögött. Ez a gyanú a gimnáziumi évek alatt is beigazolódni látszott, így az érettségi után természettudományos pályát választott. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen doktorált fizikából és kémiából.

A kémiadoktor angolt tanít

A végzés azonban a harmincas évek elejére, a dekonjunktúra idejére esett, ő pedig gyorsan felmérte, hogy a gazdasági helyzetből adódóan diplomájából nem fog tudni megélni. Tanult viszont az egyetem alatt latinul és franciául, így doktorálását követően arra gondolt, oktathatna idegen nyelvet. Ezzel kapcsolatban azonban mindjárt két probléma is felmerült, melyeket így fogalmazott meg:

- Latintudásomnak nem volt nagy keletje, franciából több tanár akadt a fővárosban, mint tanítvány. Csak az angol nyújtott biztos kenyeret, azt viszont előbb el kellett sajátítanom.

Autodidakta módon kezdett hozzá az angoltanuláshoz, mely abból állt, hogy kézbe vett egy izgalmasnak tűnő Galsworthy-kötetet, és próbálta megérteni a Nobel-díjas angol író sorait. Heteken, hónapokon át újra és újra elolvasva, a lapok szélére jegyzetelve, szavakat aláhúzva mind jobban megértette a cselekményt. Ekkor kezdte kialakítani saját nyelvtanulási módszerét, mellyel a későbbiekben még számos nyelvet sajátított el. Ezenkívül alaposan átolvasta az akkoriban divatos Fifty lessons című nyelvkönyvet is, melyen végighaladva a hozzá fordulókat taníthatta. Így mindig egy-egy leckével járt tanítványai előtt.

Időközben egy gyógyszerészeti laboratóriumban sikerült álláshoz jutnia, ám a nyelvtanulást nem hagyta abba. A következő, melyet autodidakta módon sajátított el, az orosz volt. 1941-ben egy körúti antikvárium polcán bukkant egy 1860-as kiadású angol-orosz szótárra, ez jelentette a kiindulási pontot. A tanulásban pedig egy szentimentális, orosz szerelmes regény segítette, mely véletlenül került a kezébe. Kidolgozottsága, észszerűsége miatt később az orosz lett a kedvenc idegen nyelve, melyet nemes egyszerűséggel csak katedrálishoz hasonlított.

Oroszt tanult az óvóhelyen

A ’40-es évek fasizálódó Magyarországán azonban nem volt éppen veszélytelen vállalkozás oroszt tanulni. Ráadásul míg férjét, Lomb Frigyes elektromérnököt nem üldözték, mert a Laub Villamosmotorgyárra szüksége volt a hadiparnak, addig ő maga és kisfiuk, Lomb János a nyilas uralom idején bujkálni kényszerült. Így az 1943-as bombatámadások idején az óvóhelyen is egy ismerős könyvkötő által átdolgozott magyar lexikont olvasott, melynek minden második ívének helyére Gogol Holt lelkek című regénye került - orosz eredetiben.

Nyelvtanulási technikáját is a légiriadók alatt tökéletesítette. Mivel az óvóhelyen nem forgathatta az orosz szótárat, az ismeretlen szavak felett egyszerűen átsiklott, és igyekezett a lényeget megérteni a regényből. Ezt a módszert ajánlotta a későbbiekben a nyelvtanulóknak is, mondván, ha az izgalmas történet szempontjából fontos egy szó, az előbb-utóbb megmagyarázza önmagát. Kár tehát leragadni nála, csak megtöri a lendületet, elveszi a kedvet. Ráadásul, amire az olvasó saját maga jön rá, az mindig könnyebben rögzül.

Lomb Kató orosz nyelvtudásával az 1945 februárjában felszabadult Városházán gyorsan tolmácsnak jelentkezett. Bár már folyékonyan beszélt oroszul, érteni még keveset értett az országot megszállók beszélt nyelvéből.

16 nyelvvel keresett pénzt

1946-ban került a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyar irodájába. Itt nagy örömére rutint szerezhetett angol, orosz és francia nyelvből is, valamint a nyelvről nyelvre váltás gyors képességének is birtokába került, ami elengedhetetlen a tolmácsolásnál. Kalandozásainak következő állomásait a kínai és a lengyel nyelvek jelentették: ezek alapjait kivételesen nem autodidakta módon, hanem tanfolyamon sajátította el. Majd 1956-ban a japán következett, melybe már egyedül vágott bele. Mindezek után nem maradhatott le a román, a cseh, a szlovák, az ukrán, bolgár, olasz, spanyol és a német sem a palettáról.

Saját bevallása szerint angol, német, francia és orosz nyelveken felkészülés nélkül tolmácsolt. Némi felkészülést követően olaszul, spanyolul, japánul, kínaiul és lengyelül is vállalt tolmácsolást. Ennél alacsonyabb szinten, de értette a román, bolgár, latin, cseh, szlovák, ukrán, holland, svéd, dán, norvég, portugál nyelvet is. Tolmácsolt Kodály Zoltánnak, Rákosinak és Christiaan Barnardnak, akinek nevéhez az első, emberen végrehajtott szívátültetés kötődik. Ő maga úgy fogalmazott: összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt. Tolmácsként bejárta az öt kontinenst, a világ negyven országában megfordult.

Négy könyve jelent meg: Így tanulok nyelveket, Bábeli harmónia: interjúk Európa híres soknyelvű embereivel, Egy tolmács a világ körül, illetve a Nyelvekről jut eszembe... Hogy szellemi frissességét hosszú élete során mindvégig megőrizte, annak okát a folyamatos nyelvtanulásban látta. Haláláig tanult, utolsó éveiben az ivrittel került közelebbi barátságba.

Nem volt nyelvzseni?

Dacára a számos elsajátított idegen nyelvnek Lomb Kató nem tartotta magát nyelvzseninek. A nyelvi készséget előszeretettel fejezte ki egy tört alakjában. A tört számlálójában a motiváció, nevezőjében pedig a gátlás, a megszólalástól való félelem áll. Vagyis minél erősebb a nyelvtanulóban a motiváció - ebből adódóan minél több a ráfordított idő -, és minél gyengébb a gátlás, annál gyorsabban és könnyebben sajátítható el egy idegen nyelv. És hogy miért nem szabad félni a kezdetben hibásan beszélt mondatoktól?

- Egyedül a nyelvekben jelent értéket már a laikusság is. Hibákkal teli mondatok is építhetik a jóakarat hídját ember és ember között. És lehet, hogy rosszul fogalmazott mondatokban kérdezzük meg a velencei pályaudvaron, hogy melyik vonatra kell szállnunk, de még mindig jobb, mintha ennyire sem futja a tudományból, és Milánó helyett visszautazunk Budapestre.

Úttörő magyar nők a történelemben

A következőkben mutatunk néhány magyar nőt, akikről kevés szó esik a történelemkönyvekben. Pedig megérdemelnék.

Forrás: Lomb Kató: Így tanulok nyelveket

Borítókép: www.youtube.com,

Képek: www.pinterest.com,

• nyelvtanulás
• magyar nők a történelemben
• Lélek&Test