Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma különös története: 18 évig nem dolgozhatott a szakmájában

Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án a gróf Szentgyörgyi Hugonnai család ötödik gyermekeként született a Nagytétényi kastélyban - a 30 szobás barokk épület napjainkban Iparművészeti Múzeumként látogatható. A kor, melyben született, nem kedvezett sem a szokványostól eltérő női vágyaknak, sem az egyenjogúságnak.

Alig volt 17 éves, amikor Madách Imre megtartotta emlékezetes, 1864-es akadémiai székfoglaló beszédét, melyben az író-politikusnak a következő mondatok hagyták el a száját:

- A nő korábban fejlődik, de teljes férfiú érettségre sohasem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad, és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi.

Ezek után nem meglepő, hogy az első magyar orvosnő nem Magyarországon, hanem Svájcban szerezte meg diplomáját. Az oklevele honosíttatásának rögös útján elindulva pedig végül az egyik első nőjogi aktivista is vált belőle.

Hugonnai Vilma, a grófnőből lett orvosnő

A kis Vilma, talán édesanyja tüdőbajából adódóan már gyermekként érdeklődést mutatott a természettudományok és a gyógyítás iránt. Fivéreivel ellentétben azonban nem járhatott sem gimnáziumba, sem egyetemre. Az akkori szokásoknak megfelelően csak az úrilányok hagyományos ismereteit sajátíthatta el Prebstel Mária pesti leánynevelő intézetében. Az iskola végeztével, 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, akivel nem sok közös témájuk akadt. A báró jóval idősebb volt nála, és nemigen értette felesége tudományok iránti érdeklődését. Őt magát jobban lekötötte a kaszinó és a kártya. Első gyermekük, György 1866-ban született. Őt még további két fiú követte, Kálmán és Béla, ám nem sokkal születésüket követően mindketten meghaltak. 

A boldogtalan fiatalasszony kezébe 1869-ben került a Hon című lap egyik újságcikke, mely arról írt, hogy a Zürichi Orvosi Egyetem megnyitotta a kapuit a nők előtt is. Bár férje anyagilag nem támogatta kiutazását és tanulmányait, beleegyezését adta hozzá - enélkül akkoriban nem jelentkezhetett volna az egyetemre. Az asszony akkor hatéves kisfiát a családra bízta, ő maga pedig útnak indult, és megkezdte orvosi egyetemi tanulmányait Svájcban. A tanulás mellett dolgozott, és szegényes panziókban húzta meg magát. Ekkoriban hagyta el nevéből a nemesi rangra utaló „y” végződést is. 1879-es doktorálását követően még másfél évig dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján, mielőtt visszatért volna Magyarországra.

A nők felforgatnák az államot

Itthon azonban hiába próbálta honosíttatni diplomáját, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter nem engedélyezte - tudván, hogy precedensértékű lépés lenne, melyet követően a nők számára határon belül is megnyílna az orvosi pálya. A miniszterrel több ízben is találkozott Hugonnai Vilma, melyről így írt naplójában:

- Mind a két audientzián, melyekben a kegyelmes Urnál részesültem hangsúlyoztatta, hogy: a nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren egyenjogosítattnának a férfiakkal. De meg micsoda alapokon nyugodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyelleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke - mondtam erre.

Végül, hogy dolgozhasson, elvégzett egy középfokú bábaképzőt. Erre már csak azért is szükség volt, mert 1886-ra férjével olyannyira megromlott a kapcsolatuk, hogy elváltak egymástól. Ez idő tájt írta meg „A nők munkaköre” című tanulmányát, melyben a nők számára is kedvező iskolareformot szorgalmazott.

A válást követően 1887-ben ismét férjhez ment Wartha Vince vegyész-műegyetemi tanárhoz, a Zsolnay gyárat híressé tevő eozinmáz felfedezőjéhez, akivel rokonlelkek voltak. Csaknem negyvenéves volt, mikor 1888-ban megszületett lánya, Wartha Vilma. Ezt követően férje kérésére felhagyott a szülésznői munkával, egy ideig csupán tudományos és nőjogi kérdésekkel foglalkozott.

A kétszer megszerzett diploma

Veres Pálné, a magyar nőnevelés élharcosa 1890-ben kérte fel, hogy az Országos Nőképző Egyesület iskolájában tanítson egészségtant. 1894-ben megválasztották a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé. 1895-ben pedig végre egy királyi rendelet lehetővé tette, hogy a nők egyetemi tanulmányokat folytathassanak - egyelőre csak filozófiai, orvosi és gyógyszerészeti karokon. Zürichi diplomájának honosítása azonban még újabb két évet vett igénybe: végül 1897-ben, 18 évvel az egyetem befejezését követően avatták doktorrá Magyarországon.

Betegei az összes társadalmi rétegből képviseltették magukat. Feljegyzéseiben a következő foglalkozású páciensek bukkannak fel: utcai köszörűs, grófnő, nagybirtokos neje, napszámos felesége, szerkesztőségi korrektor, Ganz-gyári munkás, honvéd százados, cselédlány, állás nélküli, dohánygyári munkás.

Hivatalos praktizálásának megkezdését követően sem hagyott azonban fel a női egyenjogúságért vívott harccal. 1899-ben több hónapon át tartó sajtóvitát folytatott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki a nők szellemi pályákon való részvételét bírálta. Ezekben az években írta tanulmányát A nőmozgalom Magyarországon címmel. 1907-ben Kmetty Károly egyetemi tanárral is sajtóvitát folytatott a nők egyenjogúságáról. Mindemellett fontosnak tartotta az asszonyok és gyermekek egészségvédelmét, a nők szellemi képzését. Hat éven át tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet az Országos Nőképző Egyesületben.

Szakmai sikerek, családi veszteségek

Miután szakmailag révbe ért, 1908-ban tüdővészben elvesztette egyetlen lányát, az akkor húszéves Vilmát. Majd pár évvel később, 1914-ben nyolc nappal szeretett férje halálát követően kitört az első világháború. Hugonnai Vilma még a gyászévben, 67 éves korában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 14 magyar városban szervezett betegmegfigyelő állomást - orvosnők és ápolónők segítségével. Munkájáért 1915-ben állami kitüntetést kapott. És hogy mekkora szükség is volt a női orvosok jelenlétére, azt az első világháború végül fájdalmasan igazolta vissza az egész ország számára.

Hugonnai Vilma 1922 márciusában, 74 évesen hunyt el szívszélhűdésben. Ekkorra már állhatatos harcának köszönhetően több száz női orvos praktizálhatott és tanulhatott Magyarországon. Hamvai férjével együtt a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Életéről több regény is született, a Turay Ida színház pedig 2014-es, Doktornők című darabjával állított emléket az első magyar orvosnőnek.

Híres magyar orvosok

Az elmúlt pár évszázadban a magyar orvosok jelentős szerepet játszottak akár gyógyszerek felfedezésében, akár a gyermekgyógyászat terén. A következő képeken néhány olyan magyar orvost mutatunk, akik előbbre vitték a tudományt.

Képek: wikipedia.org/VinceB, wikipedia.org, dka.oszk.hu, wikipedia.org/Fekist, Pinterest.

Borítókép: Pinterest, Pinterest.

• orvos
• gyógyítás
• nők a tudományban
• hugonnai vilma
• Lélek&Test