Gyermekházasságok Indiában: illegális, mégis évente több ezer áldozata van
A fotós szívbemarkoló felvételei felhívják a figyelmet korunk fontos társadalmi problémájára.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Amióta világ a világ, az élet természetes része a párkeresés, melynek során az ember megpróbál rátalálni arra a személyre, aki teljessé teheti az életét. Ám, míg a nyugati társadalmakban a házasságkötésre többnyire 25 év felett kerül sor, a világ más részein a kislányokat 18 éves koruk előtt férjhez adják.
Saumya Khandelwal, Pulitzer-díjas indiai fotós megrendítő felvételeivel szeretné felhívni a világ figyelmét, hogy, bár az indiai törvények szerint a lányok 18, a fiúk pedig 21 éves koruk előtt nem házasodhatnának, évente több ezer gyermek köt házasságot.
Gyermekházasságok Indiában
Khandelwal Lakhnau városában nevelkedett, és, bár tudta, hogy az előre elrendezett házasság az indiai kultúrában elfogadott, az ország északi részén található Srávasztí történelmi városába tett látogatása sokkal mélyebb nyomott hagyott benne, mint várta. Ott ugyanis a kislányokat sokszor már nyolcéves korukra kiházasítják. Pedig még azt sem tudják, mi is az a házasság.
De, ami talán ennél is megrázóbb, hogy Indiában az elrendezett házasság olyan, mint megtalálni a megfelelő középiskolát a gyereknek. A fotós egy alkalommal megkérdezte egy helybélitől, akit szintén gyerekként adtak férjhez, hogy miért szán hasonló sorsot gyermekének. Az anya a társadalmi helyzetükkel indokolta döntését:
- Egyik napról a másikra élünk. Ha holnap elönti a házunkat az árvíz, semmink sem marad, amit a lányunk hozományába tehetnénk. Bár az édesanya biztosan jót akar gyermekének, a szigorú tradíciók, az iskolázatlanság, illetve a tény, hogy a gyerekek a háztartási munkán kívül semmihez sem értenek, egy életre mélyszegénységbe sodorja őket.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
Képek forrása: Saumya Khandelwal.
OLVASD EL EZT IS!
