Milyen volt a fogamzásgátlás és az abortusz a középkorban? Súlyos árat fizettek érte a nők
A nem kívánt terhességnek több módon is megpróbáltak véget vetni a nők a középkorban.

középkor-abortusz-borító
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az abortusz és a fogamzásgátlás kérdése sok helyen a mai napig megosztó témának számít, ám a középkorban ez kevésbé volt így.

Elfogadott álláspont volt, hogy egy gyermeket elvetetni bűn, és sok embernek meg sem fordult a fejében, hogy ez másként történjen. Ez volt a nyilvános vélekedés, ám a nők sokféle praktikát bevetettek a nem kívánt terhesség ellen a zárt ajtók mögött.

Különös módszerekkel akadályozták meg a terhességet

A fogantatás előtti és utáni születésszabályozás alkalmazására a vallás gyakorolta a legnagyobb hatást. Az ószövetségi „Szaporodjatok és sokasodjatok!” parancsolatból merítve a középkori kereszténység a szexre csak gyermeknemzés céljából tekintett, magáért az élvezetért tilos lett volna. Ez persze az átlagembert nem nagyon érdekelte. A gondolatot, hogy a fogamzás folyamatát valaki önkezűleg befolyásolja és leállítsa, általában keményen elítélték, és bűnként tekintettek rá, sőt, akár emberöléssel is megvádolhatták. Azonban más leírások szerint ennél sokkal elnézőbben voltak, hiszen különbséget tettek a nők között, akik a szegénység miatt nem tudnák etetni a gyereket, vagy akik a paráznaságuk nyomait próbálták takargatni.

középkor-abortusz3
Fotó: / Mary Evans Picture Librar / Profimedia

A negatív megítélés ellenére rengeteg nő próbálkozott különböző módszerekkel, mivel sokgyerekes családba nem szerettek volna  újabb utódot szülni, ráadásul az egészségüket is féltették, hiszen nemcsak a korabeli orvoslási módszerek, hanem a különböző betegségek és fertőzések is veszélyeztették az anyák életét. A középkori nők számos fogamzásgátlási módszert átvettek az ókorból, de olyan is volt, ami ezekben az időkben terjedt el.

A cikk az ajánló után folytatódik

A legnépszerűbb fogamzásgátló eljárás a megszakított közösülés volt, vagyis a szexuális aktus során még a magömlés előtt abbahagyják a párok az együttlétet, így kevesebb eséllyel kerül a sperma a hüvelybe. A korai középkorban a perzsák a méhnyak elzárására hivatott „pesszáriumot” alkalmaztak, ami legtöbbször elefánttrágyából, káposztából és szurokból készült, amelyeket önmagában vagy kombinációban használtak. Indiában szintén hasonló módon próbáltak védekezni, de ők mézből, ghíből, kősóból vagy a papagájfa magjaiból készítették el a pesszáriumot. Szintén itt pálmalevélből és vörös krétából készült bájitalt is alkalmaztak, ami segíthet megállítani a fogantatást.

Borzalmas módon szabadultak meg a nem kívánt gyerekektől

Európában a katolikus egyház nézeteivel nem igazán egyezett a fogamzásgátlás vagy az abortusz gondolata, ennek ellenére itt is számos módszert ismertek. A megszakításos együttlét mellett a nők liliomgyökeret vagy kerti rutát juttattak a hüvelyükbe, hogy csökkentsék a termékenységet. A középkorban úgy hitték, bizonyos szexpózok is nagyban csökkenthetik a teherbeesés esélyét, egy másik javaslat alapján pedig a nőknek ugrálniuk és vizelniük kellett az aktus után, hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet.

Da Vinci Studies of Embryos Luc Viatour
Fotó: Wikipédia

Az abortusszal kapcsolatban Etienne van de Walle történész elmondta, hogy a középkorban a legtöbb nő azt gondolta, hogy bizonyos gyógynövények és gyógynövénytermékek a várandósság korai szakaszában terhességmegszakítást idézhetnek elő. Ezek között volt a szilfium, a kapotnyak, a fehér hunyor, a lázfű vagy a gilisztaűző varádics. A tudást csak a női körökben osztották meg egymással, így sokkal jobban tudták szabályozni a saját életüket, mint ahogy azt gondoltuk. A kutató továbbá azt feltételezi, hogy ezeket a szereket évszázadokon keresztül tökéletesítették a női kultúrában, amelyet a férfiak csak részlegesen értettek meg.

Soranus, egy 2. századi görög orvos "Nőgyógyászat" című munkájában azt javasolta azoknak a nőknek, akik meg akarják szakítani a terhességüket, hogy végezzenek intenzív testmozgást, energikus ugrálást, emeljenek és hordjanak nehéz tárgyakat, és sokat lovagoljanak, az éles eszközök használatától viszont már akkor óva intette az asszonyokat.

középkor-abortusz5
Fotó: fakehistoryhunt / Twitter

Mai szemmel nézve egyértelműnek tűnhet, hogy ezek a módszerek nem igazán hatékonyak, és valóban nem voltak azok. Sok asszony pont emiatt próbálta teljesen titokban tartani a terhességét, és úgy világra hozni a gyerekét, hogy senki ne tudjon róla - főleg akkor, ha házasságtörés miatt fogant. Az így született gyermekeket sokan egy kolostor vagy árvaház előtt hagyták, de ebben az időben a csecsemőgyilkosságok száma is hatalmasat ugrott. A legtöbb nő egész egyszerűen magára hagyta gyermekét, hogy természetes úton haljon meg, de voltak, akik tóba vagy folyóba dobták csecsemőiket. 

középkor-abortusz1
Fotó: Phas / Getty Images Hungary

Az olyan fogamzásgátló módszerek, mint az óvszer, bár régebb óta léteznek, de sokáig elsősorban a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére szolgáló eszköznek tekintettek rá, nem pedig a terhesség ellen. Az velencei író, Casanova a 18. században az elsők között volt, aki „biztosító sapkát” használt, hogy megakadályozza szeretői teherbe ejtését. 1909-ben Richard Richter kifejlesztette az első, selyemhernyóbélből készült méhen belüli eszközt, amelyet Ernst Gräfenberg fejlesztett tovább és forgalmazott Németországban az 1920-as évek végén.

Bizarr módszerekkel ellenőrizték a középkorban a menyasszony szüzességét

A középkorban több módszer is létezett arra, hogy ellenőrizzék a menyasszonyok szüzességét. Jócskán akadtak köztük furcsa, érthetetlen ötletek.

(Borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük