Amikor a férfi elkezd uralkodni az addig jó párkapcsolatban: hogy lehet visszafordítani?

Hirtelen úgy érzed, szinte megfulladsz, olyan szűk keretek közé présel a párod? Már csak az számít, amit ő akar, és azt várja, hogy mindenben egyetérts vele? Mi vagy ki hozhatta ki belőle ezt a viselkedést?

Nem az vagyok, akinek látszom

Első körben érdemes szétnézned a saját házad táján. Vajon miért éppen ezt a társat választottad ki magad mellé? Lehet, hogy visszarántódtál egy kicsit gyermek üzemmódba? Netán azért, mert a párodat tudattalanul összekötöd valami miatt az apáddal? Az ő ellentétét kerested, nehogy úgy járj, mint az anyád, aki boldogtalan vele?

Vagy apád szinte tökéletes másával élsz, hogy lojális lehess édesanyáddal, lemásolva a sorsát, beleértve az alárendelődést, a megalázkodást is? Esetleg a párod az apád javított kiadása, de luxe változat, tehát olyan férfi, akivel titokban megpróbálod azt a szeretetet, kötődést megélni, ami a gyerekkorodból hiányzott?

Akárhogy is, minden ilyen helyzetben szinte normális, hogy úgy érzed, a társad uralja a kapcsolatotokat. Mivel elvesztél mint vele egyenrangú, felnőtt nő, kénytelen határozottabban irányítani.

Nekem ehhez semmi közöm

Előfordulhat az is, hogy a párod lelkében nincs minden a helyén. Őt ugyanúgy kötik a családi minták, ugyanúgy viszonyulhat az apja viselkedéséhez, és az az anyjáról alkotott képhez, mint te a saját szüleidhez. Vagyis: ha például az anyja erőszakos, és elnyomja az apját, talán a segítségeddel próbál rendet tenni a szülei között.

A családállítás módszere ismeri a kettős eltolódás jelenségét, amikor a gyerek az egyik szülője nevében kialakít egy véleményt, és létrehoz egy bánásmódot a másik szülőjével kapcsolatban, ám ezt nem az adott másik szülő felé képviseli, hanem helyette a saját társára zúdítja.

Maradva a példánknál: a párod anyja elnyomja az apját. A párod úgy érzi, az apjának határozottabban kellene fellépnie az anyjával szemben, ám nem az történik, hogy az apja nevében letorkollja az anyját, hanem eltolja egy síkkal a problémát, és az apja nevében téged bánt az anyja helyett.

Két egészből lehet szerelem

Amennyiben te rendben vagy, és a párod sem a szülei történetét jeleníti meg a kapcsolatotokban, lehet, hogy a férfi egy saját korábbi rossz tapasztalása, élménye miatt válik uralkodóvá. Mondjuk kihasználta, megcsalta, elhagyta az előző barátnője, és ezt a történetet úgy tudta túlélni, hogy megfogadta, soha többé nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe. Ezért törekszik most, félelemből, védekezésképpen, dominanciára.

Az utóbbi két esetben sajnos csak azt teheted, hogy felhívod a figyelmét arra, ideje lezárnia a múltat, és tiszta lapot nyitni veled. Amíg ő nem engedi el a téves kötődéseit, olyan, mintha félember lenne. Ha pedig te nem állsz ki magadért, szintén csak egy fél leszel, hiszen lemondasz arról, ami neked fontos. Ez a két eltérő fél pedig soha nem egészíti ki egymást egy társas viszonyban, ezért kell igyekezned önállóan is egésszé válni. Amint a múltadtól független, döntésképes és tervekkel, vágyakkal teli felnőtt nőként jelensz meg a színen, egyértelművé teszed, hogy hasonló adottságú férfi méltó hozzád társnak.

• férfi
• párkapcsolat
• családállítás
• féderer ágnes
• Lélek&Test