Hogyan fog kinézni az ember a jövőben? - Így hat az emberi evolúcióra a technológia fejlődése

Az emberiség technológiai fejlődése egy pillanatra sem áll meg, nap mint nap jönnek napvilágra új fejlesztések, találmányok, amik befolyásolják mindennapi életünket, sokszor felülírva azokat az ősi, hagyományos világnézeti vagy hétköznapi nézeteket és szokásokat, melyek az emberi léttel szinte parallel értelmeket hordoznak. Vegyük például az emberi halandóság egyértelmű tényét, ami pont addig evidens, amíg a transzhumanizmus halált megvető törekvéseihez nem érkezünk.

Kénytelenek vagyunk szembenézni azzal, hogy a technológia számos módon befolyásolja gondolkodásunkat, életvitelünket, újabb és újabb eszközök árán próbálja az emberi lét tapasztalását formálni, idézőjelesen megkönnyíteni. A gépek elkezdtek számolni, mozogni, emlékezni, kommunikálni helyettünk, és a sorolásnak még nincs vége, de ezek az idomulási formák azok, amik bizonyítékként szolgálnak arra, hogy az emberi evolúció fő mozgatórugója, igenis, a technológia lett.

A darwinizmus halála

Darwin természetes szelekciójáról alkotott elmélete már rég nem téma az emberi fejlődést tekintve. Az orvostudomány által már nem a legerősebb vagy alkalmazkodóképesebb egyedek élik túl a lét viszontagságait, és a természetes szelekció az embert tekintve már, mondhatni, nem is létezik.

A halálos betegségek nagy része nem feltétlenül halálos többé, hátrányos genetikai mutációkkal is egész életet lehet már élni, és még a darwinista szemlélet szerinti leggyengébbeknek sem kell aggódniuk a mindennapi túlélés miatt, így a gondolat, hogy a leginkább alkalmazkodóképes fogja túlélni, már nem igaz. 

Új cél a hatékonyság növelése és az emberi lét kereteinek átlépése

A globális társadalom egy részét leszámítva, akiknek alapvető egészségügyi szolgáltatások is elérhetetlenek, az emberek szinte bármikor segítségért fordulhatnak a legtöbb ismert orvosi gyógymódhoz, műtéti procedúrához, amivel az orvostudomány eddig előállt. Viszont ebben a környezetben is láthatjuk, hogy a technológiai közelséget is leszámítva az emberek egy része gyorsabban, míg egy másik része lassabban alkalmazkodik ezekhez lehetőségekhez, később vagy hamarabb fogadja el őket, és kezd el élni az általuk kínált alternatívákkal.

Az adaptációs képesség, amely alatt az egyén technológiai attitűdjét is lehet érteni, olyan túlélési faktorrá vált, ami nagyban befolyásolja az emberek életminőségét, ami vonzataiban a szakmai, magánéleti, egészségügyi, pénzügyi lehetőségeit is magában rejti. Ennek eredményeként még a fizikai hátrányosságokkal indulók is érhetnek el nagy sikereket a mai világban, ha erős mentális és adaptív képességeik vannak.

Az embernek már nincs szüksége nagy erőnlétre a mindennapi boldoguláshoz. Nem kell vadásznia vagy napi szinten ragadozókkal küzdenie, a legtöbb fizikai tehertől megszabadultunk, és gépek vették át az ember iparban, mezőgazdaságban és szállításban betöltött, aktív szerepét. Azáltal, hogy az ember fizikai tényezői ennyire visszaszorultak boldogulás szempontjából, a mentális készségek kiaknázása inkább előtérbe került.

Az emberi elme gépeket tervez és működtet, miközben egyre nagyobb sebességgel dolgozza fel információs társadalmának adatait, tapasztalatait. Tudásunkat generációról generációra örökítjük, pár évtizede ott tartunk, hogy semmilyen információ nem vész már el: ami egyszer az internetre felkerült, annak nyoma marad. A kollektív tudat egyre inkább testet ölt, általunk is megfigyelhető, szinte rajtunk kívülálló jelenségként, produktumként testesül meg, ami egyre gyorsított tempóban frissíti és egészíti ki magát. Hiba lenne tehát állítani, hogy az emberi elme nem alkalmazkodik ezekhez az evolucionáris szempontból új keletű, főképp testen kívül végbemenő és gyakran automatizált információs folyamatokhoz.

Bármennyire is lassan végbemenő változásnak számít az evolúció, a világban végbemenő változások tudatosításával közel helytálló következtetéseket lehet vonni az emberi faj jövőjéről. 

Az agy

Az emberi agyműködés tapasztalhatóan máshogy működik, mint akár 10-20 évvel ezelőtt. A különböző figyelemzavarok, a hosszú távú memória gyengülése is mind erre mutat. Nem kell többé megjegyeznünk dolgokat, mert minden információ tárolva van valahol, inkább az elérésének módja lett hangsúlyosabb, és erős koncentrációs képességre sincs szükségünk, amikor leginkább olyan eszközök segítségével abszorbálunk információt, amik igyekeznek minél több érzékszervünket lefoglalni, kizárva a lehetséges zavaró tényezők nagy részét.

A közéleti tájékozódás is teljesen kikerült az ép ésszel felfogható és feldolgozható információk befogadásán. A minket körülvevő hírfolyamok, kommunikációs hálózatok telítve vannak a nem mindig helytálló, sőt egyenesen sokszor hamis vagy épp sok szempontból haszontalan információkkal, amiket embertelen feladat értelmezni, tárolni, köztük összefüggéseket keresni. Pedig ezek a tényezők pont fontosságuk miatt ismerősek lehetnek, ugyanis a szabad döntéshozás és véleménynyilvánítás olyan megalapozó tényezői, amiket nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni.

A társadalom információs túltelítettsége és természete miatt az agyunk valószínűleg olyan irányba fog fejlődni, ha már nem elkezdte, és rég megfigyelhetjük ezeket az adaptációkat a fent említett koncentrációt segítő és memorikus képességek hanyatlásával, amik az elemző tevékenységek felé terelik majd az emberi agy aktivitását.

Ha kíváncsi vagy, a mesterséges intelligencia szerint hogy fog kinézni a világ ezer év múlva, kattints ide! 

Végtagok

Nemcsak az agy, de a  kezek és a lábak is máshogy nézhetnek ki majd a jövőben. A múlt generációi többet használták végtagjaikat, rengeteg fizikailag aktív tevékenységet végeztek, vándoroltak, építettek, vadásztak és gyűjtögettek, addig ma már sok embernél ott kimerül a mozgás, hogy legyalogol a lépcsőn, beül a kocsijába, kiszáll onnan, majd megint leül egy asztal mögé, majd nyolc óra elteltével megint megismétli a cselekvéssort, csak már fordított sorrendben. Persze drasztikus kép, és nem mindenkire száz százalékban igaz, de segíthet érzékeltetni a fenti ellentétet.

Vannak, akik úgy gondolják, az érintőképernyők mindennapi állandósulása kézfejünket teljesen megváltoztatja majd, sőt a mobiltartáshoz való alkalmazkodás jelei már megfigyelhetők az újabb generációknál. Mindenesetre, hogy ujjaink megnyúlnak-e annak érdekében, hogy finomabb tapintó mozgásokra legyünk képesek, majd az idő és a jövő technológiai trendjei eldöntik.

Gerinc

Egyes orvosok azt állítják, hogy a gyakori gerincferdülések mögött az áll, hogy a csontozatunk nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a jóléti társadalmak azon jó tulajdonságához, hogy a táplálék sokkal könnyebben és gyakrabban kerül az asztalunkra, így testméretünk is egyre inkább nő.

Ennek a pluszterhelésnek köszönhetően, amihez izomzatunk és csontozatunk nem tudott még kellőképp alkalmazkodni, gyakori az a sok gerincferdüléses eset, amivel manapság foglalkozni kényszerülnek, és persze a ténynek, hogy fizikai terhelésünk sem indokolja, hogy testünk váza is egyre erősebb legyen.

Transzhumanizmus

A transzhumanizmus koncepció és mozgalom is egyben, mely a tudomány és a technika kiaknázását az ember szellemi és fizikai fejlesztésének szentelné. Az emberi minőség és állapot bizonyos pontjait, mint a betegségeket, fogyatékosságokat - de milyen értelemben, ugye - az öregedést és általa egyenest a halált is kiküszöbölné az emberi lét tapasztalásából. 

 Az emberi faj evolúciós fejlődése során számos genetikai mutáción és szelekciós stádiumon ment keresztül, ami során a mai formáját és minőségét elérte. Akár századokkal, ezer évekkel később is azok a mutációk, amik tartósan hasznosnak és adaptívnak bizonyultak, megmaradtak, míg a többit elnyelte a múlt homálya, így a gondolat, hogy mikor még meg sem értünk sok biológia, genetikai folyamatot, ami végbemegy az emberben, már elkezdünk benne bütykölni és dolgokat kicserélni, némiképp meggondolatlannak tűnik. 

Vegyük például Musk és a Neuralink által fejlesztett agyimplantátumokat, amik anélkül módosítanák az emberi kommunikáció legalapvetőbb, fizikai tényezők által behatárolt kereteit, hogy azt jelenlegi formájukban teljesen megismertük volna. Másik nem génmanipulációból kiinduló kezdeményezés a közelmúltból a bionikus testrészek fejlesztése, melyek már sokkal gyakorlati életszerűbb elképzelések és megvalósítások, vagy a Google glass fejlesztései, amik a neuralinkhez hasonlóan szintén a kognitív információátvitelt tűzték ki maguknak célul.

Végszóként elmondhatjuk, hogy az emberi evolucionáris fejlődés ciklikussága valóban nem ért véget, csak olyan irányba halad, amit előreláthatóan főképp az általános társadalmi konformizmus és a technológia trendek váltakozása fog a közeljövőben meghatározni, kölcsönösen alakítva egymáson, elősegítve, vagy legalábbis törekedve arra, hogy mindenféle mentális és fizikai képességekkel élő ember teljes életet tudjon élni a jövőben. Arról nem is beszélve, hogy a mesterséges evolúció is a nyakunkon van: vannak országok, ahol már szabadalmaztatnák a születendő gyermekek genetikai jellemzőinek tudatos megválogatását.

9 testrész, ami eltűnik a tudósok szerint - Olvass tovább! 

A test egyes részeivel sokszor már csak a gond van. Begyulladhatnak, sokaknak már most előbb-utóbb el kell távolítani őket, hogy ne okozzanak a későbbiekben galibát, vagy csak egyszerűen feleslegessé váltak, és már senki nem használja őket.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• ember
• jövő
• evolúció
• technológia
• emberiség
• mesterséges intelligencia
• Lélek&Test