Miért van a bölcsességfog? És még 3 feleslegesnek tűnő dolog a testben

Sokan nem tudják, hogy milyen szerepe van a bölcsességfognak, és miért nem nő ki mindenkinek.

fogfajas
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nehéz megválaszolni, vajon miért van az, hogy egyeseknek már húszas éveik elején kinőnek a bölcsességfogaik, míg mások egész életükben megvannak nélkülük. De az emberi testben nem ez az egyetlen furcsaság.

Bár az evolúció korábbi szakaszaiban számos, ma használatlan szervnek szerepe volt, mára több is elveszítette funkcióját. 

Bölcsességfog húsevéshez

Néha csak akkor adnak hírt magukról a bölcsességfogak, amikor nem bírnak kibújni a szoros fogsortól, így nem csoda, ha teljesen szükségtelennek tűnnek. Az extra fogak és az erős rágóizmok a sokszor nyers húst evő ősember számára jöttek jól valójában a UCSB Science Line szerint. Az ekkor még sokkal erősebb állkapocscsontban gond nélkül el is fértek a bölcsességfogak.

A hús főzése és sütése miatt egyre kisebb állkapocsra volt szükség a táplálkozáshoz, ám a fogak mérete és mennyisége nem csökkent, ami azt okozza, hogy a bölcsességfog növekedése sok kellemetlenséget okozhat.

Farkcsont az egyensúlyozáshoz

A farkcsont létezésének ugyancsak evolúciós okai vannak, a fákon élő ősöknél volt kiemelt szerepe: ahogy más emlősöket, úgy az embert is a farok segítette az egyensúlyozásban. A gerinc végén lévő szerv különösen az embrióknál figyelhető meg, bár a magzat növekedése során végül egyre kisebbé válik. Három-öt csigolyát jelent a gerinc végén, melyeket sokszor csak fájdalom, baleset esetén észlel az ember.

A cikk az ajánló után folytatódik

Vakbél és immunrendszer

Féregnyúlványa vagy hétköznapi nevén vakbele csak az emlősök kis részének van, ám az ember valamiért ebbe a csoportba tartozik. Egyes növényevő állatoknál a cellulóz emésztését segíti. Bár sokáig úgy tartották, az ember számára mára haszontalan, a Midwestern Egyetem kutatása szerint a bélbaktériumok raktáraként ma is lehet az immunrendszerben szerepe, ezért eltávolítása után kicsit növekedhet is a bakteriális fertőzések kockázata.

Libabőr a hidegben

A libabőr egy ösztönös reflex, ami a hidegre és egyes érzelmekre reagál. Az állatoknál a szőr felborzolása egyrészt a testhőmérséklet szabályozását, megőrzését szolgálja, másrészt az ellenséggel szemben is alkalmazható, hiszen nagyobbnak, félelmetesebbnek láttat. A pelyhessé váló szőr mára sem nem meleg, sem nem ijesztő, de egykor csakugyan így funkcionálhatott az embernél is.

A legújabb kutatások arra is rávilágítanak, hogy a libabőrözést irányító izmoknak szerepük van a bőrsérülések gyógyulásában és a sejtregenerációban is, ami új megvilágításba helyezi a jelenséget.

Így néz ki egy ráksejt milliószoros nagyításban: megdöbbentő képek az emberi testből

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük