Ő volt a középkor legbefolyásosabb nője, hiába zárta fogságba a férje: Aquitániai Eleonóra lenyűgöző története

A történelemben leginkább a királyok, férfiuralkodók kerülnek a középpontba, pedig számos olyan nagy hatalmú nő is volt, akinek óriási befolyása volt az országra és a korra, amiben élt.

Aquitániai Eleonóra a XII. század legerősebb, leggazdagabb és a középkor egyik legbefolyásosabb asszonya volt, két király felesége és királyok anyja volt. Első férjénél VII. Lajosnál szinte biztos, hogy többen hallottak róla. A hihetetlenül okos, elszánt, művelt és határozott asszonynak nagy hatása volt a kor kulturális és politikai életére is.

Aquitániai Eleonóra befolyásos családba született

Aquitániai Eleonóra előkelő családba született a franciaországi Poitiers városában. Valószínűleg 1122-ben jött a világra X. Vilmos Aquitánia hercege, Poitou és Saintogne grófja, valamint Aenor de Châtellerault lányaként. Egyes történészek azonban 1124-re teszik születési idejét. Apja az egyik leggazdagabb, legnagyobb hatalommal rendelkező nagyúr volt Nyugat-Európában, és odafigyelt arra, hogy lánya a lehető legjobb oktatásban részesüljön. Tanult latint, irodalmat, történelmet, csillagászatot, zenét, lovaglást, íjászatot, háztartási ismereteket, de többek között a vadászatban, a solymászatban, a hímzésben, a varrásban, a fonásban és a szövésben is jártasságot szerzett. 

Úgy tudni, a lány nem csak művelt, intelligens és talpraesett volt, hanem gyönyörű is. Később a kor egyik legszebb nőjeként tartották számon, bár külsejéről pontos leírások nem maradtak fenn. Már fiatalon nagy hatalomhoz jutott, mivel fiútestvére elhunyt, apja a halálos ágyán 1137-ben őt nevezte ki hivatalos örökösének. Ennek köszönhetően hercegnő lett a saját jogán, ami igencsak ritka volt akkoriban. Eleonóráé lett a leggazdagabb, legnagyobb francia tartomány. Emellett Poitou, Angoûmois, Saintonge, Limousin, Auvergne, Bordeaux és Agen grófnője is lett. Így mindössze 15 éves volt, amikor Nyugat-Európa legvagyonosabb hajadonjává vált.

Franciaország határozott, harcos királynéja

Apja rendelkezésére VI. Lajos francia király lett a lány gyámja, akinek az is volt a feladata, hogy megfelelő férjet találjon számára, ezért hamarosan saját fiával jegyeztette el őt. VII. Lajossal 1137-ben kötöttek házasságot. Az idősebb uralkodó nem sokkal később meghalt, ezért Lajos francia király, Eleonóra pedig francia királyné lett. A házasság feltétele az volt, hogy Aquitánia és a francia birtokok nem egyesülnek, a legidősebb fiuk pedig a francia királyi és az aquitaniai hercegi címet is viseli majd. Ez részben azt jelentette, hogy férje nem gyakorolhatott teljes hatalmat Eleonóra felett. Az ara 500 férfi kíséretében érkezett Párizsba az esküvőre, ugyanis féltek attól, hogy el akarják rabolni. Ez egyáltalán nem volt szokatlan akkoriban.

Lajos annyira szerette feleségét, hogy gyakran engedett a befolyásának, ezáltal pedig valamennyire az asszony is beleszólhatott a politikai döntésekbe. Eleonóra határozottsága, magabiztossága és akaratossága egyáltalán nem felelt meg az akkoriban a nőktől, királynéktól elvárt viselkedésnek, ezért sem a király anyja nem szerette, sem a párizsi udvarban nem volt népszerű. Emiatt többször próbáltak keresztbe tenni neki. Amikor Lajos később konfliktusba került a pápával, mivel megvétózta az egyik érsekjelöltet, Eleonórát vádolták meg, hogy férjét befolyásolta.

A királyné nem akart kimaradni a fontos döntésekből és eseményekből, ezért a keresztes hadjáratban is részt vett udvarhölgyeivel és 300 lovagjával. A legenda szerint kísérőivel amazonnak öltöztek, bár erről nem maradt fent bizonyíték, az azonban valószínű, hogy Vézelay-ban, Mária Magdolna feltételezett nyughelyén indította útra seregét, amivel a nők fontos szerepét igyekezett nyomatékosítani a hadjáratban. Eleonórát csodálták Konstantinápolyban, sőt egyenesen az amazonok királynőjéhez hasonlították.

A keresztes hadjárat főleg Lajos rossz döntései miatt nem ért el túl nagy sikereket, de sokan emiatt is a királynét hibáztatták. Ráadásul elterjedt róla az a pletyka, hogy viszonyt folytatott nagybátyjával, Rajmunddal, így egyre csak romlott a hírneve. A király szerelme már rég elmúlt iránta, és a házaspár között konfliktust okozott, hogy a sokévi házasságuk alatt csak egy lányuk született.

Eleonóra hadjáratról hazafele utazva megismerkedett a Földközi-tenger területén érvényes tengerészeti egyezményekkel, és hazatérése után bevezette őket, illetve segített a kereskedelem élénkítésében is.

Az első házasság felbontása

Az évek során Lajos és felesége elhidegültek egymástól. Személyiségük is különböző volt, hiszen a férfi visszahúzódó, nem túl határozott, egyszerű egyéniség volt, míg a nő elszánt, magabiztos, szókimondó és kissé harsány társasági lény volt, aki utazni is szeretett. Az szintén hozzájárult a problémákhoz, hogy sokáig nem született gyermekük, és a királyné később is csak két lánnyal ajándékozta meg férjét, fiú trónörökössel viszont nem. Mindezek mellett pedig a hűtlenségéről szóló pletykák is nagy szerepet játszottak az eltávolodásukban, ezért úgy döntöttek, felbontják a házasságukat. A pápa először visszakozott, ki akarta békíteni őket, és arra kényszerítette a párt, hogy egy ágyban háljanak. A királyné ekkor esett teherbe második lányával. Végül 1152-ben mégis elérték, hogy a pápa érvénytelennek nyilvánítsa a házasságot, méghozzá vérrokonságra hivatkozva, ugyanis harmadfokú unokatestvérek voltak közös ősük, II. Róbert francia király révén. Gyermekeik törvényes utódok maradtak, gyámjuk pedig VII. Lajos király lett.

A második házasság II. Henrik angol királlyal

A házassági egyezség miatt Eleonóráé maradt Aquitánia, így megőrizte gazdagságát, hatalmát és befolyását. Éppen ezért volt veszélyes, hogy alig 30 évesen újra egyedülálló volt: a gyönyörű nőt többször megpróbálták elrabolni, hogy férjhez kényszerítsék, már a válása után hazafelé is támadás érte. Miután Poitiers-ba ért, úgy döntött, hogy ez nem mehet így sokáig, ezért levelet küldött Plantagenet Henrik normandiai hercegnek, hogy vegye őt feleségül. Meglepő, és bátor tett volt ez tőle, azonban tudta, hogy ha törvényes fiú utódot, védelmet és még nagyobb befolyást szeretne, akkor megfelelő férjet kell választania magának. Így hát a családfája, a neve és a birtokai érdekében 1152-ben, hat héttel az előző házasságának felbontása után hozzáment a nála 11 évvel fiatalabb férfihoz, akivel egy közös ős révén még közelebbi vérrokonságban álltak, mint VII. Lajossal. Frigyükkel egyesült Normandia és Aquitánia.

Henrik nagyon más volt, mint előző férje. Hasonlóan erős személyiséggel bírt, mint felesége, ezért kezdetben úgy tűnt, teljes mértékben passzolnak egymáshoz. A következő 13 évben az asszony öt fiúnak és három lánynak adott életet. A férfit 1154 decemberében koronázták II. Henrik néven Anglia királyává, Eleonóra pedig Anglia királynéja lett.

Az asszony nem volt hajlandó a palotában üldögélni, mindenből ki akarta venni a részét: rengeteget utazott, nagy szerepe volt az ország irányításában, az egyház ügyeiben, illetve amikor férje távol volt, ő vette át a feladatait. Mindemellett pártolta a művészeteket, valamint fellendítette a kereskedelmet és a kulturális életet is. Henrik Aquitánia kormányzását egyik bizalmasára, Patrick grófra bízta, ő viszont hamarosan elhunyt, így végül Eleonóra uralhatta birtokait.

A lázadás miatt fogságba került királyné

II. Henrik gyakran gonosz játékokat űzött gyermekeivel: jutalomból földeket, várakat osztogatott nekik, majd amikor úgy gondolta, el is vette őket. Fiai ráadásul igen hataloméhesek voltak, ezért nem ápolt velük túlságosan jó viszonyt. Hosszú évek után Eleonórával is megromlott a kapcsolata, ezért az asszony 1167-ben Poitiers-ba költözött. Valószínűsíthető, hogy a későbbi felkelés szításában is szerepet játszott: 1173-ban ugyanis fiuk, Ifjú Henrik lázadást indított apja ellen, majd erre buzdította testvéreit, Richárdot és Geoffrey-t is. Az arisztokraták egy része támogatta őket ugyanúgy, ahogyan anyjuk is. Eleonóra lovon, férfinak öltözve indult el, hogy segítsen gyermekeinek, de lelepleződött, így elfogták és bebörtönözték. Henrik Angliába vitte feleségét, és fogságba zárta. Az asszony majdnem 16 évet raboskodott különböző kastélyokban, és bár 1183-tól kissé nagyobb szabadságot kapott, és néha utazhatott is férjével, valójában 1189-ig fogságban élt, és állandó felügyelet alatt volt. 

Özvegy régensként is óriási hatalommal bírt

Henrik király 1189 júliusi halálával kapta vissza teljes szabadságát. Fia, Oroszlánszívű Richárd lett az uralkodó, aki azonnal kiszabadította anyját. Eleonóra ezután régensként kormányzott, mialatt fia részt vett a harmadik keresztes hadjáratban. Özvegyként még a korábbinál is jóval befolyásosabb volt, hiszen nagyrészt ő irányította Angliát, elsimította a fiai közötti konfliktusokat, valamint később Artúr unokája apja elleni lázadását is sikerült elfojtania. Richárd 1199-ben a karjai közt halt meg, ezért másik fia, János foglalta el a trónt. Eleonóra mindenben támogatta fiát, segített elrendezni az ország számára előnyös házasságokat, és 77 évesen is szívesen utazott, ha szükség volt rá. Igazi anyatigris volt, aki nemcsak gyermekeiért, hanem az országáért is bármire képes volt.

Az Artúr unokája által kirobbantott felkelés során egy ostrom alá került várban ragadt, és még ekkor is ő maga vezette seregét. Kiszabadulása után azonban visszavonult, és apácának állt. Élete vége felé sokat betegeskedett, és végül 1204-ben, körülbelül 82 évesen hunyt el. Ez akkoriban ritkaságnak számított, ugyanis nagyon keveseknek adatott meg, hogy ilyen szép kort élhessenek meg. A Fontevraud-i Apátságban II. Henrik és fia, Richárd mellé temették. Aquitániai Eleonóra egy kivételes asszony volt, akit azóta is a középkor legbefolyásosabb, legerősebb és legnagyobb hatalmú nőjeként emlegetnek.

A 20. század legbefolyásosabb női - Te felismered őket?

A 20. század is bővelkedett figyelemre méltó nőkben, akik hatalmas befolyással rendelkeztek. De vajon te mennyire ismered őket? Most tesztelheted a tudásodat a következő kvízzel. Képeken mutatjuk az előző évszázad legbefolyásosabb asszonyait, alatta pedig a lehetséges válaszokat: azt kell csak bejelölnöd, hogy kit látsz a fotókon.

Képek: Getty Images Hungary.

• aquitániai eleonóra
• női sorsok
• történelem
• királyné
• befolyásos nő
• uralkodónő
• franciaország
• anglia
• történelmi érdekesség
• érdekesség
• Lélek&Test