Rosszul tanítanak a hagyományos iskolákban: a Google AI vezető kutatójával erről is beszélgettünk

Általános iskolában gyűlölte a matematika órákon a rengeteg számolást, ma a világ egyik legnagyobb technológiai cégének szoftvermérnöke, AI vezető fejlesztője. Munkája mellett Alphacademy néven iskolát alapított, ahol több száz gyerek tanul matematikát és programozást a hagyományos magyar iskolarendszerben megszokottól eltérő módon.  Hogyan látja a magyar iskolarendszert, miben rejlik az iskolájának sikere, a Femina exkluzív interjújában Weisz Ágostonnal a Google Gemini Multimodality vezetőjével többek között erről is beszélgettünk. 

Weisz Ágoston és az Alphacademy iskola

A magyar iskolarendszer az elmúlt évtizedekben szinte semmit nem változott, a diákok ugyanúgy és szinte ugyanazt tanulják, mint nagyszüleik tették a múlt század közepén. Bizonyos tantárgyak említése rengeteg emberben vegyes érzelmekkel teli emlékeket idéznek fel, akár a későbbi évekre is kiható kudarcok sorozatát.

A magyar iskolákban a bemagolandó tananyagok hosszú sora mellett viszonylag kevés, az életben is hasznosítható tudást kapnak a gyerekek. Elvárások és osztályzatok mentén alakul ki mindenkiben az, amit saját magáról és a tanuláshoz való viszonyáról gondol, illetve magával visz az életben az iskolapad elhagyása után. Vannak ugyan ez alól kivételek, de nagyon sok gyerek a lexikális tudás bemagolásán túl nem kapja meg a lehetőséget a kreatív problémamegoldó gondolkodásra.

Az Alphacademy világa más, ide nem kötelező járni, mégis örömmel tanulnak a gyerekek és érnek el mérhető sikereket minden évben. Diákjai sorra nyerik a versenyeket, mely elsősorban a stresszmentes, felfedeztető oktatással történő tanulásnak köszönhető, ami az Alphacademy egyik alapvető tanítási módszere. 

Itt olyan diákok tanítják a fiatalabbakat, akik maguk is kiemelkedő eredményeket értek el a saját szakterületükön. Az oktatás innovatív szemléletben zajlik, ami az iskola alapítójának köszönhető. Weisz Ágoston 15 éve működteti online szakköreit, miközben a Google DeepMind vezető kutatójaként dolgozik Zürichben.

A Google Gemini fejlesztője vagy, 10 éve élsz Zürichben, az iskola elvégzése után egyenes út vezetett ide?

- Az életben az embernek néha szerencséje van és nekem itt az volt. Matematikusként végeztem és a gyakornoki időmre felvett a Google. Korábban azt gondoltam, hogy a matematika a programozás felett áll, de épp ez idő alatt alatt jöttem rá, hogy a programozást jobban szeretem, mert több emberrel lehet együtt gondolkodni egy közös projekt keretében.

Ez az „együtt” élmény, amit a magyar iskolarendszer nem tanít meg eléggé, annyira tetszett, hogy miután befejeztem az egyetemet, rögtön visszamentem a Google-hoz dolgozni.

Az Alphacademy-t te alapítottad, online szakköröket kínál gyerekek számára, matematika és programozás területén. Honnan jött az ötlet, hogy elindíts egy ilyen iskolát?

- Egy nagy szerencse volt az életemben, hogy amikor kilencedikes voltam, egy egyetemista srác megtanított programozni. Később jöttem rá arra, hogy ebből mennyit profitáltam az életben. Ennek hatására, amikor egyetemista voltam, el kezdtem én is tanítani. Már akkor látszott, hogy ezt a gyerekek nagyon élvezik, és nekem is nagyon jó volt látni, ahogy mások a segítségemmel fejlődnek és sikerélményeik lesznek.

Ez volt az az élmény, ami miatt később úgy döntöttem, hogy alapítok egy iskolát. A szülőknek azt szoktam mondani, hogy nem tudják még, hogy mire képes a gyerekük és szeretném meglepni őket ezzel, írassák be a gyerekeket, és megmutatom nekik mennyire szuperek.

Tehetséggondozással is foglalkoztok, bárki beiratkozhat az iskolába, aki elmúlt 8 éves, kicsit is érdekli a programozás és a matematika világa. Jól gondolom?

- A tehetséggondozás kicsit elcsépelt szó Magyarországon, nem szeretem, mert utána be vannak skatulyázva a gyerekek. Én úgy gondolom, hogy nagyon sok motivált gyerek van az országban, sokan szeretnének fejlődni és új dolgokat megtanulni, vagy csak megismerni, hogy mennyi mindenre képesek. Szerintem nem az a kérdés,  hogy tehetséges, vagy nem tehetséges valaki.

Motivált gyerekek vannak, akik kíváncsiak, és nekik akarom kinyitni a lehetőségeiket

Hány gyerek jár most hozzátok?

- 300-400 gyerek tanul nálunk.

Az iskolád oktatási szemlélete teljesen szembe megy a hagyományos, a magyar oktatási rendszer jellemzőivel. Az iskola oktatási filozófiája mit tart a 21. századi „alapkészségnek”, amit a hagyományos iskola még nem tanít jól? Mennyire volt tudatos döntés, hogy más módszerrel tanítasz, mint ahogy téged is tanítottak?

- Teljesen tudatos döntés volt, hiszen biztosan sokan vannak Magyarországon, akik visszagondolva az iskolára, elmondhatják, hogy gyűlölték a matekot, meg az egész iskolát. A fiatalkori matematikát én sem szerettem, mert az számolás és nem matek. A tanáraim az elején nem tudták, hogyan kell matematikát tanítani, később szerencsére lettek olyan tanáraim, akik tudták, és azt már én is szerettem.

Gyerekként nem szerettem az iskolai matekot, olyannyira, hogy sztrájkoltam otthon, hogy ne kelljen az összes matek házit megcsinálni, és így lettem matematikus. Egyébként mindenkinek el tudom mondani, aki azt gondolja, hogy gyűlöli a matekot, az a számolást gyűlöli, ami nem azonos a  matematikával. A baj az, hogy nem tanítják meg, hogy mi a matematika igazi szépsége, és ezért gyűlölik sokan.

Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a foci helyett cipőfűzőkötést tanítanának a gyerekeknek, és utána azt mondanák, hogy kisfiam, ez a foci. Így senki nem szeretné a focit. Nálunk teljesen máshogy történik a matematikaoktatás.

Egyrészt levesszük a gyerekről azt a stresszt, azt az elvárást, hogy meg kell oldani valamit, mert ha nem oldja meg, akkor nem elég jó.

Ezt például azonnal el kellene felejteni a hagyományos iskolarendszerben, mert a tanulás alapvetően szórakozás. Ha elvesszük a stresszt, a gyerekek már sokkal többre képesek. 

A másik dolog, amit máshogy csinálunk, hogy nem mondjuk el a gyerekeknek a megoldást. Itt nem az a lényeg, hogy bemagolunk és visszaadunk ismeretanyagokat, mert a mai világban ez nagyrészt felesleges.

Problémákat kell tudni megoldani, kreatívan kell gondolkodni, alkotni és építeni kell tudni, és mi ezt tanítjuk meg a gyerekeknek.

Ezt nem lehet úgy megtanítani hogy megmutatom a gyereknek, a megoldást, utasítom őt, hogy magolja be, aztán még egyszer adok egy feladatot, és még egyszer megmutatom a megoldást és így tovább. Ez egyrészt nagyon unalmas, másrészt egyáltalán nem hatékony. 

Mi levesszük a stresszt a gyerekekről, odaadjuk a feladatot megoldás nélkül, maximum apró segítségekkel, és a gyerek meg fogja tudni oldani a feladatot. Van, hogy a harmadikos gyerekeknek az ötödikes, hatodikos “tananyag” felhasználásával adunk feladatot és meg tudják oldani.

A szülők ilyenkor hátrahőkölnek, hogy „de hiszen ez hányadikos anyag”, ám ez lényegében mindegy, mert a gyerekek, ha nincsen stressz rajtuk, megoldják a feladatot. Lehet, hogy ez hihetetlen, de erre csak azt tudom mondani, hogy aki nem hiszi el, hozza el a gyerekét hozzánk és majd megmutatom, hogy ez így van.

Ez lett volna a következő kérdésem, hogy hogyan reagálnak a szülők az iskola innovatív oktatási szemléletre, ezek szerint megleped őket időnként?

- Igen, a szülők meglepődnek, van, hogy megijednek, hogy az ő gyereke ezt nem fogja tudni. Ilyenkor el szoktam mondani, hogy hagyják békén a gyereket, mert fogja tudni, lehet, hogy a szülő nem tudja, vagy azt gondolja a gyerekéről, hogy nem fogja tudni, de mi ezt nem mondjuk el a gyereknek, hogy nem hiszünk benne, mert a gyerek képes rá. Nem csak a matekból öt-ös gyerek, hanem az is, aki épp most hármas matekból.

Egyébként nálunk valóban nem túl nehéz a gyereknek, mert észre sem veszi, hogy tanul, hiszen azt gondolja, hogy játszik, és közben sokkal komolyabb dolgokat megcsinál, mint az iskolában.

A gyerek azt látja, hogy fejlődik, hogy sikerélménye van, mert meg tud oldani dolgokat, mert felfedez dolgokat és ez nagyon jó neki. Az a csodálatos bennük, megvan bennük egy nagy adag kíváncsiság , amit ha kielégítünk, akkor ők boldogok lesznek. 

A szülők még azt is meg szoktak kérdezni, hogy tud-e a harmadikos gyerekük 90 percen át fókuszálni, amikor az iskolában 45 percet sem bír végigülni. Fel szoktam hívni a figyelmüket arra, hogy ha leültetik a gyereküket a képernyő elé tévét nézni, vagy videójátékozni, akkor valahogy nem csodálkoznak, hogy tud  90 percet fókuszálni.

Nem azzal van a baj, hogy nincs a gyerekeknek fókuszideje, hanem az a baj, hogy rosszul tanítanak a hagyományos iskolarendszerben.

Egyszerűen nem kötik le a gyerek figyelmét. Mi lekötjük a figyelmét és igen, tud figyelni, akár 90 percen keresztül is. 

Mi az egyetlen olyan dolog, amit az Alphacademy-ből biztosan átültetnél bármely magyar iskolába, ha lehetőséged lenne rá?

- Az, hogy felejtsük el, hogy bemagoltatunk dolgokat a gyerekekkel és utána számonkérjük, ehelyett hagyjuk alkotni őket és azt tanítsuk meg, hogyan kell kreatívan, problémamegoldóan gondolkozni és innovatívvá válni, hogyan kell gondolkodva megoldani problémákat. Erre lesz szükségük később is az életben és pont ezt nem tanítja meg az iskolarendszer. 

Ha mondhatok még egy példát, akkor az a csoportmunka, ami az oktatási rendszerből nagyon hiányzik. A gyerekek ugyanis azt tapasztalják , hogy a csoportmunka az, hogy egyvalaki dolgozik, a többi lustul és a végén mindenkinek rossz érzése van.

A csoportmunka nem ez, hanem az, hogy érdekeltté tesszük a gyerekeket munkában. Van ugyanis egy mágikus, hatása annak, hogy együtt oldanak meg valamit.

Akik hozzátok jelentkeznek, azok olyan gyerekek, akiket kifejezetten érdekel a programozás és a matematika, vagy olyanok is jönnek, akik esetleg az iskolában nem érnek el jó eredményeket? Mennyire kell az, hogy a matematikában jó képességűek legyenek?

- Nem kell, hogy a gyerek jó legyen, egy dolog kell, hogy kíváncsi legyen. Lehet, hogy éppen hármas matekból, volt is ilyen példa. Eljött hozzánk,  mondta, hogy ő nagyon rossz matematikából, mire én azt feleltem, hogy ezt most felejtsük el, inkább élvezze a feladatok megoldását.

Egy fél évvel később pedig megmondtam neki, hogy amit programozás óra alatt csinál, az nagyon hasonlít a matematikához, mi lenne, ha az iskolában is ugyanúgy gondolkodna, mint nálunk és év végén már ötös volt matematikából. 

Az AI fejlesztőjeként mennyire tartod fontosnak, hogy a gyerekek megismerkedjenek a mesterséges intelligenciával, nálatok tanulják ezt a gyerekek?

- Nagyon fontosnak tartom, hogy megismerjék, mert akkor biztonságosan tudják használni, de még nem tanítjuk. Vannak kísérletek, de még nem találtam meg a tökéletes megoldást, hogy hogyan tanítsuk nekik, tehát még nem tanítjuk. 

Szerinted hány éves korban érdemes ezt megtenni? 

- Erre még nem tudok most válaszolni, az biztos, hogy megváltozott a világ az AI miatt, és fontos, hogy a gyerekek tudják biztonságosan használni, ám ehhez kell egy kicsit érteni is. Fel kell építeni minden korosztálynak a megfelelő tananyagot, ami használja az AI-t, támaszkodik rá, de a gyerekek problémamegoldó gondolkodását fejleszti.

Az AI-ban óriási lehetőségek vannak ugyanakkor épp ekkora veszélyeket is rejthet, ha nem jól használják. Fejlesztőként és az AI világában felnövő gyerekek oktatójaként szerinted mi kell ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják jól használni, mit tanácsolnál a szülőknek, akik nagy része szintén csak most ismerkedik a mesterséges intelligenciával?

- Azt javaslom, hogy buzdítsák a gyerekeiket arra, hogy használják, azonban azt meg kell akadályozni, hogy az AI csinálja meg helyettük a dolgokat.

Az legyen a cél, hogy fejlesszék magukat és megoldjanak valamilyen problémát, amit nem tudtak volna az AI nélkül megoldani.

Emeljék magasabbra a lécet, és az AI segítségével érjék el azt. 

Téged jelenleg melyik kérdés foglalkoztat legjobban az AI jövőjével kapcsolatban?

- Meg szeretném reformálni az oktatást az AI segítségével. Erre hatalmas lehetőséget látok, ez sokat tudna adni a mai fiataloknak. Mindenki a szuper intelligenciáról beszél az AI kapcsán, én úgy gondolom, hogy az igazi lehetőség abban van, hogy az AI segítségével a gyerekeket tegyük szuper intelligensé. 

Az Alphacademy iskolába erre a linkre kattintva lehet jelentkezni.

Fotók: Weisz Ágoston/Getty Images Hungary

• ai
• interjú
• exkluzív
• iskola
• matematika
• programozás
• mesterséges intelligencia
• fejlesztés
• stresszmentes
• tanulás
• gyerekek
• diák
• siker
• google
• gemini
• motiváció
• kíváncsiság
• oktatás
• tanítás
• Gyerek