"Ha megkapják a támogatást, képesek bármire" - Így segít Hajdu Henrietta a hátrányos helyzetű gyerekeknek
A gyerekek jövője a szeretet talaján nő – ezt vallja a Pillangó-díjas pedagógus, Hajdu Henrietta.
A Hősök Tere Alapítvány idei Pillangó-díját Hajdu Henrietta, az Encsencs–Penészlek–Nyírvasvári térségben működő intézmény igazgatója kapta. Több mint huszonöt éve dolgozik pedagógusként és vezetőként, lendülete és elhivatottsága pedig egész közösségekre hat. Számára az iskola nemcsak tanulásról, hanem összetartozásról, fejlődésről és esélyteremtésről is szól. A díj apropóján mesélt arról, hogy hisz abban, hogy a legnehezebb sorsú gyerekek is kibontakozhatnak, ha szeretettel és figyelemmel fordulnak feléjük.
A hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáról interjút adott Hajdu Henrietta
- Már gyerekként is szívesen segítettem a társaimnak a tanulásban. Gyakran 'tanítóst' játszottam, és mindig én voltam a tanár – idézi fel lapunknak a gyermekkori emlékeit Hajdu Henrietta.
Már akkor érezte, hogy a tanítás több mint hivatás: küldetés. És valóban, a keze alatt született meg az ország egyik legboldogabb iskolája: annak ellenére, hogy diákok fele hátrányos helyzetű, mind továbbtanul.
Láttam, milyen pozitív hatással lehet egy pedagógus a gyerekek életére, és tudtam, hogy ez az én utam is. A gyerekek kíváncsisága, fejlődése és őszinte reakciói adnak értelmet ennek a hivatásnak.

Több generáció nőtt fel óvó tekintete és értő füle mellett, és miközben a világ átalakult, az alapértékek nem változtak. A gyerekek ma más közegben nőnek fel – gyorsabb, digitális világban –, de a szeretet, a figyelem és az elfogadás iránti vágyuk ugyanaz.
- Régen a gyerekek sokat játszottak kint, a világuk is talán egyszerűbb volt. Ma minden gyorsabban változik, és ehhez a felnőtteknek is nehéz alkalmazkodni. De a lényeg ugyanaz: a gyerekek ma is ugyanúgy vágynak a szeretetre és az elfogadásra. Hiszem, hogy bennük van a jövő, és ha megkapják a támogatást, képesek bármire - mondta.
A közösség ereje a változás kulcsa
Az encsencsi iskola közösségformáló programjainak alapja a hit: hogy együtt minden lehetséges. Hajdu Henrietta szerint hátrányos helyzetű térségekben különösen fontos a közös célok megfogalmazása, mert sokszor épp a remény hiányzik.
Az emberek gyakran elveszítik a hitüket abban, hogy saját erejükből is képesek változást elérni. Ezért különösen lényeges, hogy közösen megfogalmazott és elérhető célokat tűzzünk ki – például egy közösségi kert, tanoda vagy iskolai program formájában.
Ezek a kezdeményezések nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is bevonják. A cél, hogy mindenki átélhesse a közös munka örömét. A programok során a gyerekek megtanulják, hogy együttműködéssel, felelősséggel és empátiával valódi változást lehet elérni.
- Nemcsak magát a programot tartom lényegesnek, hanem azt is, hogy az emberek megtapasztalják: együtt képesek változást teremteni. A személyes jelenlét, az empátia és a hit képes újraépíteni a közösségeket, és ez az igazi eredmény - tette hozzá.
Az elmúlt években a Penészleki Tagintézményben elindított Hős Iskola program is ennek a szemléletnek a része. Már három tanéve működik, és számos gyerek életét formálta át. Az iskolai közösségfejlesztő programban kreatív műhelyek, közösségi kertgondozás, közös ünnepi projektek és filmkészítések is helyet kaptak.
Voltak olyan tanulóink, akik a kezdetekben igazi 'keménydióknak' számítottak – zárkózottak, bizalmatlanok voltak, nehezen találták a helyüket. Ma már ezek a gyerekek azok, akik segítik a fiatalabb társaikat, részt vesznek a közösségi munkákban, és példát mutatnak szorgalomból.
A pillangóhatás: apró gesztusok, nagy változások
A Pillangó-díj szimbolikája különösen közel áll Hajdu Henrietta gondolkodásához. Számára a pillangóhatás nem elvont fogalom, hanem mindennapi tapasztalat.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
- A 'pillangóhatás' számomra azt jelenti, hogy akár a legapróbb cselekedetek is – egy szó, egy mosoly, egy segítő kéz – hosszú távon hatalmas változásokat indíthatnak el - mondta.
Úgy véli, a pedagógus munkája épp attól különleges, hogy a hatása nem mindig azonnali, mégis életre szóló.
- Ha a mindennapok jóságát, türelmét és figyelmét adjuk tovább, talán nem azonnal, de idővel láthatjuk, mennyit számít egy-egy apró gesztus. A gyerekeknek is azt próbálom megtanítani, hogy a kedvesség és a figyelem ereje valóban jobbá teheti a világot, ahogyan egy pillangó szárnycsapása is képes vihart kelteni a világ másik végén.
Ha ma visszatekint a pályájára, azt mondja, talán csak egy dolgot csinálna másként: még több időt szánna a személyes jelenlétre.
Ma már tudom, hogy egy jó szó, egy biztatás vagy egy mosoly sokszor bárminél többet ér, mert ezekből a pillanatokból születnek az igazi élmények.
Hajdu Henrietta története annak bizonyítéka, hogy a valódi pedagógusi hivatás nem csupán tudás átadásáról szól, hanem a szív és a közösség formálásáról is. Az ő példája mutatja meg, milyen ereje van annak, ha valaki hisz abban: minden gyerek kibontakozhat – származásától és körülményeitől függetlenül.
Új esélyt adott a mozgássérült gyermekeknek: magyar nő találta fel a Jánó-módszert
Egy tanárnő, aki újraírta a mozgássérült gyermekek jövőjét.
ElolvasomFotók: Szabó Ivett / Hősök Tere Alapítvány, Getty Images
OLVASD EL EZT IS!


















