Új esélyt adott a mozgássérült gyermekeknek: magyar nő találta fel a Jánó-módszert

Öt évtizednyi hivatás, sorsfordító életutak és egy módszer, amely emberek százainak adta vissza a hitet önmagukban. Kékesiné Jánó Rozália neve ma már fogalom az inkluzív pedagógia világában. Az általa kidolgozott és szabadalmaztatott Jánó-módszer nem csupán technikai segítség a mozgáskorlátozott gyermekeknek, hanem valódi kulcs az önálló élethez. Munkásságát idén a Hősök Tere Alapítvány is elismerte: 2025-ben azon három tanár közé választották, akik kiérdemelték a Pillangó Életműdíjat.

Jánó-módszer a mozgássérült gyermekek számítógépes írásához

Kékesiné Jánó Rozália számára a pedagóguspálya soha nem csupán hivatás volt, hanem élethosszig tartó elköteleződés is.

- Aki ezt a hivatást választja, az egy életre történő elköteleződést jelent a sérült emberek, a kézzel fogható esélyegyenlőség ügye iránt - mondta a lapunknak.

A kíváncsiság, a megújulásra való nyitottság, a hit abban, hogy a nevelés, a tanítás nemcsak munka, hanem örömforrás is, mert látjuk tanítványaink gyarapodását tudásban, emberi értékekben egyaránt.  Ez tartja meg az embert ezen a pályán, hosszú éveken át.

Ötven év szakmai tapasztalata során a tanítványai lettek a legnagyobb motivációi. Célja, hogy erőt adjon nekik, hogy higgyenek önmagukban és a fejlődésükben.

Mi is valójában a Jánó-módszer?

A Jánó-módszer egy különleges, mozgássérült gyermekek számára kidolgozott tanítási és fejlesztési rendszer, amelynek középpontjában a számítógép mint íróeszköz áll. Lényege, hogy helyettesíti a kézírást azoknál, akik mozgásukban korlátozottak, és emiatt nem tudnak hagyományos módon írni.

Kékesiné Jánó Rozália már az 1980-as években megfigyelte, hogy a mozgássérült tanulók összetétele megváltozott.

- Az 1980-as években a mozgássérültek diagnózis szerinti összetétele megváltozott, ezért vált szükségessé a gépírás tantárgy megreformálása, adaptálása diagnózis, illetve mozgásállapot szerint. Míg korábban a gyermekparalízis okozta bénulások voltak túlsúlyban, a 80’-as évektől az agyi sérültek domináltak. Ezért a tízujjas vakírás elsajátítására lényegesen kevesebb tanuló volt képes, mint korábban - mondta.

Ez az oka annak, hogy keresnünk kellett azokat a módszereket, eljárásokat, megsegítő eszközöket, amelyekkel a mozgáskorlátozott gyermekek képessé válnak - optimális módon – számítógéppel kommunikálni.

A módszer ezért nem egy egyszerű gépeléstanfolyam, hanem egy személyre szabott fejlesztési rendszer, amely:

• a gyermek mozgásállapotához és diagnózisához igazodik,
• speciális segédeszközöket (például adaptált billentyűzetet vagy egykezes beviteli eszközöket) alkalmaz,
• megtanítja a gyermeket számítógéppel kommunikálni,
• és legfőképp: visszaadja az önállóság és az önkifejezés képességét.

- A kézmozgás súlyos sérülése lehetetlenné teszi az olvasható írás kivitelezését, ami a kommunikáció, a tanulás és a munkavégzés eszközeként is szolgál. Ebben az esetben a kézírást pótolhatja a számítógépes írás. A módszer kidolgozásában az az elv vezérelt, hogy a mozgássérült emberek is – minél szélesebb körben – sikeresen tudják használni a számítógépet - mondta a pedagógus.

- Célom volt továbbá, hogy ezzel a terápiával a mozgáskorlátozottsági állapot elfogadásához is segítséget nyújtsak, amely megkönnyíti az esélyegyenlőséghez vezető utat. A módszer garanciája annak, hogy a különböző diagnózisú, azon belül különböző mozgásállapotú emberek – ha szükséges – eszközös megsegítéssel elsajátítsák a kommunikációhoz, a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen, a sérült embereknek a „tollat” jelentő számítógép használatát.

Más szóval: a Jánó-módszer a kézírás modern, személyre szabott formája mozgáskorlátozott embereknek. Egy olyan eszközrendszer, amely lehetővé teszi, hogy azok is „megszólaljanak”, akiknek a keze nem engedelmeskedik.

A módszer születése és az ember, aki mögötte áll

A Jánó-módszer tehát az 1980-as években született meg, amikor a pedagógus felismerte, hogy a mozgássérültek tanításában gyökeres változásra van szükség. A cél az volt, hogy minden tanuló – legyen bármilyen fokú a mozgáskorlátozottsága – esélyt kapjon a számítógépes kommunikáció elsajátítására.

Ez a módszer nemcsak a tanulást, hanem a társadalmi integrációt is segíti: a számítógép a kézírást helyettesíti, így a gyerekek képessé válnak önállóan tanulni, kommunikálni, dolgozni. Ezáltal olyan ajtók nyílnak meg előttük, amelyek korábban zárva voltak.

Emberség, amelyből módszert lehetne tanítani

Az interjú során több olyan történetet is megosztott, amelyek mélyen meghatározták pályáját.

- Négy évig tanítottam Kováts Laura Rozáliát (Kováts Adél művésznő, színházigazgató lányát), akinek az egyik keze érintett. Amikor hozzám került, rögtön el akartam kezdeni a tízujjas írásra tanítását, de ő azt nem vállalta be, mert úgy érezte, még nem áll készen erre. Csodálattal tekintettem a gyermekre, aki ennyire ismerte a saját testét, ennyire tisztában volt a saját képességeivel. Két év múlva – miután megtanult öt ujjal írni - azt mondta, most már készen áll a tízujjas írásra, ami a Belső tenger című könyve tíz ujjal történő megírását eredményezte. 

Ezt a gyönyörű folyamatot, a kislány tudatosságát, soha nem fogom elfelejteni. 

- Egy másik történet is eszembe jutott, amikor egy tíz éves, féloldali bénult kislány került hozzám, aki azt mondta, hogy neki csak egy keze van. A másik kezét soha nem használta, nem is vett róla tudomást, ezért mondta. Rá kellett őt ébreszteni az érintett keze használhatóságára, amit ő nagy örömmel fogadott. A legnagyobb öröm akkor ért, amikor az édesanyja jelezte, hogy otthon is használja mindkét kezét, konkrétan, a burgonya meghámozására. Ez óriási, meghatározó érzés volt az életemben. Sok hasonló boldogságforrás volt pályám során, melyek erőt adtak, és megerősítették bennem, hogy érdemes volt… 

Ha újra kezdhetném, ugyanezt az életutat választanám.

A hitelesség alapja: szeretet és példamutatás

Saját hitvallása szerint a pedagógus csak akkor lehet hiteles, ha maga is hisz abban, amit tanít. A mozgáskorlátozott gyerekekkel való munka különösen nagy bizalmat igényel – nemcsak a diák részéről, hanem a tanárétól is.

- A sérült gyermekek esetében nagyon mélyre kellett ásniuk a sikerért, de megtették. Ehhez mind a kettőnk hite kellett – mondta.

Szerinte a következetesség, az igazságosság és a valódi odafigyelés az alapja minden pedagógiai munkának. A szakmai tudás biztonságot ad, de az igazi meggyőző erőt a példamutatás és a szeretet hordozza.

- Nagyon fontos a következetesség, az igazságosság. A gyermek „érzékeny műszer” azonnal észreveszi, ha nem így van. Valódi érdeklődést, odafigyelést kell mutatni diákjaink iránt, soha nem szabad elfelejteni, hogy mi is voltunk gyermekek. A szakmai felkészültség is nagyon fontos, a tudásból fakadó magabiztosság megnyugtató, csak a hitelességgel tudunk meggyőzőek lenni. A példamutatás nagyon nagy meggyőző erővel bír. A szeretetnek van a legnagyobb ereje. Érezzék, hogy jó emberek vagyunk.

Nagyon büszke vagyok a sok-sok tanítványomra, akik sikeres, boldog emberek lettek, és akiknek nagyon hálás vagyok, mert sokat tanultam tőlük.

Egy életmű, mint örökség

Kékesiné Jánó Rozália ma is aktív tagja az Addetur Baptista Gimnázium és Szakiskola tantestületének, ahol Kékesné Czinder Gabriella főigazgató támogatásával valósíthatta meg több évtizedes álmát: elkészült a háromkötetes számítógépes írás tanítási könyvcsomag, valamint a mozgássérültek és ép emberek számára egyaránt hasznos, ingyenesen igényelhető számítógépes szoftver. A könyvrendeléssel kapcsolatos információk hamarosan elérhetővé válnak ezen az oldalon.

Munkájának következő fejezete az ismeretek továbbadása: akkreditált képzéseken szeretné felkészíteni a pedagógusokat arra, hogyan segíthetnek a mozgássérült gyermekeknek a számítógépes írás elsajátításában.

Mottója, amely egész pályáját végigkísérte, ma is hitvallásként cseng: „Minden dolognak megvan a maga módszere, és ha ez hiányzik, sohasem juthatunk el a kitűzött célhoz.” (Roger Bacon)

A Jánó-módszer nem pusztán egy oktatási eljárás, hanem az empátia, a tudás és a hit erejének szimbóluma. Kékesiné Jánó Rozália életműve bizonyíték arra, hogy a pedagógia akkor növi ki magát igazi értékké, ha az emberi lélek megértésével párosul. Az általa adott esély sokak számára nemcsak tanulást, hanem életet jelentett – és ez az, amiért valóban megérdemli a Pillangó Életműdíjat.

Fotók: Hősök Tere Alapítvány, Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• interjú
• exkluzív
• számítógép
• jánó-módszer
• mozgássérült
• gyerekek
• tanítás
• tanár
• iskola
• szoftver
• könyv
• Gyerek