A gyerek egész életére hatással lesz, ha kimutatod a szeretetedet: nem csak a tanulásban lesz jobb
Sokan nem is hinnék, milyen ereje van a szülői szeretetnek.
Nem lehet patikamérlegen mérni a szülői szeretetet, erejének mégis van mutatója, és az maga a gyerek, illetve a majdani felnőtt. Boldogsága, jövőbeni sikeressége nagyban múlik azon, hogy a szülő kimutatta-e, és mennyire az iránta érzett szeretetét.
Belátható, miért olyan fontos a gyerek számára, hogy a szülő minél több jelét adja szeretetének, de tudományosan is többszörösen alátámasztott tényről van szó: a szülői viselkedés és a gyerek gyarapodásának összefüggéseit kutatják.
Hogyan mutatható ki a szeretet?
2010-ben készült egy kutatás a Duke Egyetemen, mely 30 éves korig követte nyomon mintegy 500 főnyi résztvevőjét, rámutatott, hogy azok válnak boldogabb, kiegyensúlyozottabb felnőttekké, akikkel babaként, illetve első éveikben nagyon gyengéden, szeretetteljesen bántak. Ez száraz tudomány, de tudjuk, a szülői gyengédségnek valóban hatalma van.
Nem mindenki erős a szeretete kimutatásában, ezért senki sem hibás, viszont érdemes dolgozni rajta, mert a gyereknek óriási szüksége van rá lelkileg és értelmi fejlődésében is, hogy a szülő minél több látható, érezhető jelét adja a szeretetének. Ez biztonságérzete, érzelmi stabilitása, jelen és jövőbeni boldogságának záloga, de akár későbbi sikerességéé is.
A szeretet kimutatásának legegyszerűebb eszközei az ölelés, az érintés, a puszi, a simogatás. A szeretet kimutatása nem merülhet ki a mindennapi gondviselésben, törődésben még akkor sem, ha az szeretetből történik. Ezek alapvető szülői feladatok a gyereknevelésben. Ugyancsak a normális szülői viselkedéshez tartozik a szép, türelmes beszéd a gyerekkel szemben. Apropó: tudjuk, a szülő is ember, akinél, ha fáradtabb, stresszesebb, elszakadhat a cérna, de fontos, hogy tudjon a kicsitől is bocsánatot kérni, mert korától függetlenül megérdemli és igényli is ezt, és muszáj feloldani benne a negatív érzéseket.
Mi mindent ad a szülői gyengédség?
A szeretet kimutatása, az érintések, ölelések a gyerek számára rengeteget adnak a jelenben és a jövőre nézvést is. A mély érzelmi kapcsolat a szülővel, ahogy a távolságtartóbb viselkedés is, hosszú távon is érezteti hatását.
A kulcsszó az oxitocin. Ruth Feldman és Orna Zagoory-Sharon, a Herzliya's Interdisciplinary Center kutatópárosa, azon dolgozik, hogy felmérje, az oxitocin hogyan működik, és miként befolyásolja az ember életét, hogy gyerekként, úgymond, mennyi oxitocinban volt része, azaz mennyi szülői törődésben, ami az oxitocinszint-emelkedést adta neki.
Már babakortól kutatják a hormon működését, sőt, koraszülötteknél tesztelték, hogyan hat hosszú távon. 73 koraszülöttel végeztek babahordozós kísérletet. A babák egy része napi egy órát volt babahordozóban, de bőrkontaktusban az édesanyjuk mellkasánál. A babák másik része volt a kontrollcsoport, őket nem részesítették ebben.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Tíz év után felkeresték a gyerekeket, és elképesztő eredményt láttak: azok, akiket az anyuka napi egy órát, bőrkontaktusban tartott a mellkasán, sokkal jobb kapcsolatot ápoltak az édesanyjukkal, alacsonyabb volt a stresszhormon-szintjük, kevesebb arányban volt jelen náluk a figyelemhiányos hiperaktivitás, és sokkal jobban felismerték, illetve meg tudták fogalmazni saját igényeiket, érzelmeiket.
Egy hasonló jellegű projekt volt, ugyancsak babahordozós-bőrkontaktusos, melyben húsz év elteltével az empátiát felmérő vizsgálatot végeztek. Egy elvileg empátiát keltő feladatot kellett megoldaniuk, és megnézték, a feladatmegoldás alatt mely agyterületek aktivizálódnak. Azoknál, akik a kenguruban, napi egy órát mellkason töltöttek, több érintett agyterület lépett működésbe. A végeredmények szerint felnőttként 50%-kal empatikusabbak lettek, mint a kontrollcsoport.
Ez csupán néhány kutatási adat, de jól mutatja, már babakortól elképesztő fontosságú, hogy a gyerekek megkapják a szülőktől a közelséget, a szülői gyengédséget, a szeretet kimutatását. Feldman azt is kiemelte, nagyon érdekes, hogy egy olyan gyereknél, aki mindezt megkapja, idővel kialakul egyfajta szinkron a szülővel a hang, a testtartás, az érzelmi állapotok terén. Ahogy a gyerek fejlődik, egyre inkább tágul ez a szinkron, és kiterjed összetettebb tevékenységekre is. A gyerek képes lesz jól olvasni a szülő igényeit, megérteni nézőpontját, empatikusabb vele szemben, és a kölcsönös megoldáskeresésre is sokkal inkább képes lesz, mint azok, akik a szülővel nincsenek olyan közeli viszonyban.
A szülővel kialakult kapcsolat, annak elsajátítása, hogy hogyan figyeljen a másikra, hogyan legyen kompromisszumkész, nyitott a másik ember érzelmeire és szavaira, felbecsülhetetlen útravaló lesz a gyereknek az életben. Emberi kapcsolatai, legyen az baráti, családi, szerelmi vagy épp kollegiális, sokkal problémamentesebbek, örömtelibbek lehetnek, élete pedig ezáltal gördülékenyebb.
A szülő szerepe az érzelmi intelligencia fejlődésében
Az érzelmi intelligencia az életben rendkívül hasznos és fontos, részint a saját érzelmi élet menedzselése, részint a másokkal való kapcsolatok kialakítása és ápolása szempontjából is. Az érzelmi intelligencia ugyanis annak a képessége, hogy felismerjük, megfogalmazzuk, kezelni tudjuk a különböző érzelmeket.
Kétéves kor körül egy kisgyerek már képes érteni mások érzelmeit, empátiát gyakorolni. Az érzelmek egyre szélesebb skálája kap helyet a szerepjátékokban is. Minél több érzelmet felismer, eljátszik és megél, annál több szóra van szüksége, hogy kifejezhesse és megfogalmazhassa ezeket. A szülő feladata átadni ezt a szókincset. Ha saját érzelmeit szavakba önti, például: dühös vagyok, hogy már bezárt a bolt, illetve a gyereknek segít saját érzelmeit szavakba fordítani, például: most csalódott vagy, amiért nem a tiéd lett a pöttyös labda, akkor nagyban segíti a gyerek érzelmi intelligenciájának a fejlődését. Ez később is hasznára lesz, mivel az életben oly fontos szerepet betöltő érzelmekről csak megfelelő szókinccsel tud majd hatékonyan beszélni, legyen szó dühről, örömről vagy akár szomorúságról.
A pici kortól kapott érzelemben és kontaktusban gazdag szülői törődés nem egyszerűen egy nyugodtabb, stresszmentesebb gyerekkort vagy ezzel járó jobb iskolai teljesítményt ad a gyereknek, hanem egy általános értelemben vett boldogabb életet.
Így hat a gyerekre, ha szuperhősnek öltözik
A gyereklélek különlegesen működő szerkezet, bonyolult, mégis egyszerű: a legapróbbnak tűnő dolog is rengeteget adhat nekik. Egészen megváltozott a beteg gyerekek viselkedése, miután magukra öltöttek egy szuperhősjelmezt: különleges fotósorozat.
Így hat a gyerekre, ha néha szuperhősjelmezbe bújik: nem is hinnéd, mennyit ad neki
Venni vagy varrni is megéri - a lényeg a végeredmény.
Elolvasom