Heti hány különórára jár a gyerek? Ennél többől baj lehet

A történelem során mindig voltak olyan időszakok - például háborúk idején -, amikor a gyerekeknek idő előtt kellett felnőniük. A világ szerencsésebb felét ma már elkerülik a hadiállapotok, ám megfigyelhető egy tendencia, mely bár alapvetően oktató-nevelő szándékkal, de ugyancsak a gyerekkor elmúlását sürgeti. Az úgynevezett siettetettgyermek-szindróma már az alsó tagozatosok esetében is megfigyelhető.

Mi az a siettetettgyermek-szindróma?

A „sietettgyermek-szindróma” kifejezést David Elkind amerikai gyermekpszichológus alkotta meg az 1980-as években. A fogalom lényege, hogy a gyerek - jellemzően külső nyomás hatására - szinte átrohan a gyerekkorán, miközben az érettségi szintjét meghaladó feladatokat kell teljesítenie.

Míg az óvodáskorú gyereket nevelő szülők közül sokan osztják az egyik legismertebb hazai gyerekpszichológus, Vekerdy Tamás nézeteit, és emlékeztetik magukat arra, hogy a szabad játékidő, sőt az unalom segíti a fejlődést, felszabadítja a kreatív energiákat, addig az iskoláskor megkezdésével egyre többen megfeledkeznek erről. A teljesítményorientáltság, az egész világunkat átható FOMO érzése már a 6-10 éves korosztályon is lecsapódik.

A szülők az alsó tagozattól kezdődően hajlamosak telezsúfolni a gyerek iskolán kívüli idejét fejlesztőfoglalkozásokkal, különórákkal. Nyilván minden gyermek esetében akadnak fejlesztendő területek vagy akár olyanok is, melyekkel épp azért érdemes foglalkozni, mert tehetséget mutat. Nem beszélve arról, hogy vannak világunknak olyasfajta elvárásai, melyeket a hazai oktatási rendszer nem tud teljesíteni, ezért a szülők úgy érzik, muszáj korán elkezdeni foglalkozni vele - például az idegennyelv-tanulás. Ám mindeközben szülőként nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy mit ad a szabad játékidő a gyerek életéhez: többek között segíti az információfeldolgozást, támogatja az érzelmi rugalmasság kialakulását, a problémamegoldó képességet.

A korai mérhető eredmények elérése nem feltétlenül a jövőbeni sikereket alapozza meg. Ha abban az időszakban, amikor a gyerekeknek a játékon keresztül a szociális és érzelmi készségek fejlesztésére kellene összpontosítani, a gyerek minden délután különfoglalkozásra jár, az stresszes hétköznapokhoz, kiégéshez vezethet.

- A szülőknek lehet az a legjobb szándékuk, hogy kivételes gyermeket neveljenek, de néha ezek az törekvések kontraproduktívak, és negatívan befolyásolják a gyermek növekedését és fejlődését - mondja dr. Thomas Priolo, a Jersey Shore Egyetem Orvosi Központjának pszichiátere.

A szakember szerint a sietettgyermek-szindróma példái közé tartozhat a gyerekek koruknak megfelelő szinten túli korrepetálása, de akár az is, ha a szülők túl sokat osztanak meg velük a házassági vagy anyagi gondjaikból, illetve versenyszituációban a túlzott összpontosítás a győzelemre, valamint az állandó fegyelem elvárása.

Ennél több különórára ne járjon a gyerek

Érdemes tehát végiggondolni a gyerek hetirendjét, és szükség esetén a délutáni különórák közül kigyomlálni néhányat. Természetesen különbségek vannak a gyerekek terhelhetősége szempontjából, illetve az sem mindegy, hogy milyen jellegű különórára jár. Ha 8-tól 16-ig iskolában volt, utána már nem szerencsés heti háromszor-négyszer különangolra, -matekra vinni, hiszen a gyerekek figyelmi kapacitásának vannak korlátai.

Ha valamilyen sporttevékenységről van szó, az kicsit más elbírálás alá esik, hiszen másfajta odafigyelést igényel, sőt a napközben felgyülemlett feszültség levezetésére is alkalmas lehet. De természetesen olyan mozgásformát érdemes választani, amit a gyerek örömmel csinál. Ha az egész napos iskolai nyüzsgés után láthatóan sok neki még egy óra a tornateremben, az idegrendszerét túlingerli a többi gyerek által keltett zaj, érdemesebb olyan sportot választani, ahol ez a probléma nem áll fenn - például lovaglás.

Alapvetően fontos, hogy ne legyen betáblázva az általános iskolás gyerek minden délutánja: heti négynél több különóra biztosan sok, hiszen emellett már nem jut idő a szabad mozgásra, lazításra hét közben. A témáról bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben, melyben Teveliné Horváth Melinda okleveles pszichológust kérdeztük.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• különóra
• általános iskola
• gyerekek lelki bajai
• kiégés
• stressz
• Gyerek