Mi és hogyan befolyásolja a termékenységet? Interjú dr. Vass Zoltán meddőségi szakértővel
Tudd meg, mit tehetsz a babáért!

Ez is érdekelhet

Tippek hogyan hozd a legjobb formád télen is - a hideg idő nem akadály! (x)

Csatlakozz te is Fördős Zéhez, és #FőzzAGYERMEKEKÉRT! (x)

Megvan az év legnagyobb gyermekelőadása: ha szemfüles vagy, jövőre megnézheted! (x)

Nem tudod, milyen legyen idén a karácsonyi dekoráció? Segítünk! (x)

Négy dekortrend, amivel biztosra mehetsz karácsonykor (x)

beauty and style

Szoknya és kabát nőiesen: így lehetsz csinos a téli rétegekben »

Szétálló hajjal, pattanásokkal ébredt, 10 perc múlva csodásan festett: gyors trükkök fáradt napokra »

A kávéfilter erre is jó: olcsó trükk a smink tökéletesítésére »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Nem biztos, hogy nagy a baj, ha hosszabb próbálkozás után sem jön össze a baba. Elképzelhető, hogy néhány életmódbeli változtatás is meghozza az eredményt. Mindazonáltal nem árt, ha már a gyerekvállalás gondolatának felmerülésekor szakemberhez fordultok - lehetnek ugyanis olyan esetleges problémák, amikkel jobb előbb, mint később foglalkozni.

Dr. Vass Zoltán

Dr. Vass Zoltán meddőségi szakember elárulja, mire érdemes odafigyelni, illetve mit kell tenni, hogy a mielőbb egy új kis taggal gyarapodhasson.

- Mennyi próbálkozás után merül fel annak a lehetősége, hogy akár a férfi-, akár a női oldalon valamilyen probléma van - magyarul mikor kell elkezdeni aggódni?

A régi ajánlás úgy szólt, hogy két év védekezés nélküli, kifejezetten gyermeknemzési szándékot is tartalmazó házasélet után mindenképpen indokolt a vizsgálatok megkezdése. Ma egy kicsit diplomatikusabban azt mondjuk, attól függ - leginkább pedig az életkortól. A legfontosabb korlátozó tényező, ha szabad így fogalmazni, a női életkor, hiszen a szervezet biológiai képességei mégiscsak egy görbe mentén futnak, és a kor előrehaladtával sajnos nem felfelé, hanem lefelé.

30-35 éves korig bezárólag ez a két év teljesen reális, hiszen a statisztika szerint ennyi idő alatt a terhességnek 90% fölötti valószínűséggel létre kell jönnie, ha minden rendben van.

35 éves kor fölött viszont már legfeljebb egy évet érdemes várni, majd ez az időtartam egyre csökken. 40 éves kor után például a jelenlegi amerikai ajánlások szerint három hónap után már mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni, hogy ne fussunk ki az időből.

Mindezt természetesen árnyalhatja az, ha valakinek tudomása van arról, hogy gondja lehet a termékenységet illetően - például nagyon rendszertelen menstruáció esetén felvetődik ez a lehetőség.

Ugyanez férfioldalon is igaz: ha valakinek az életében valamilyen urológiai jellegű megbetegedés szerepelt, például rejtettheréjűsége volt kiskorában, akkor egyértelműen korábban meg kell kezdeni a vizsgálatokat.

Mi egyébként támogatjuk azt a gondolkodásmódot, hogy a vizsgálatok megkezdését nem kell szigorúan időponthoz kötni: hívhatjuk akár reprodukciós szűrésnek is, amikor kifejezetten nem megterhelő, nem bonyolult vizsgálatokra gondolva egy kicsit megnézzük ezt a területet a női és a férfioldalon egyaránt. Ha jók a visszajelzések, rendben van a hormonrendszer, rendben vannak a belszervek, nincsen jelen fertőzés a szervezetben, akkor azt mondhatjuk, nyugodtan, mindenféle görcsölés nélkül lehet próbálkozni. Viszont egy ilyen szűrés, amely, hangsúlyozom, mindkét oldalon elvégezhető, kiemelhet olyan problémát, amivel sokkal jobb előbb, mint később foglalkozni.

- Sokat emlegetik a stresszt a meddőség egyik lehetséges, ám kissé nehezen megfogható okaként. Ilyen nagy jelentősége lenne ennek az állapotnak?

Elméletileg azt mondhatom, hogy igen. A való életben nyilván nem tudunk laboratóriumi körülményeket biztosítani ahhoz, hogy ezt mérjük, de az a tapasztalatunk - akár a személyes benyomásaink, akár a páciensek elmondása alapján -, hogy a zaklatott, stresszes élet kifejezetten gátolhatja a terhesség létrejöttét mindkét oldalon, de a női oldalon különösen. A női szervezet egy nagyon bonyolult rendszer, ahol az idegrendszeri folyamatok végül visszacsatolódnak a hormonrendszer működésére, azaz bizonyos hormonszinteknél egyértelműen látható olyan eltérés, amit a stresszfaktornak tudhatunk be.

A stressz hatása a termékenységre sokkal összetettebben is érvényesül: van a biológiának egy nagy alaptörvénye, amit Maslow-piramisnak hívnak. Eszerint a szükségletek hierarchiájában az életben maradás áll az első helyen, ha tehát az idegrendszert megszorítjuk, akkor a reprodukciós folyamatok háttérbe szorulnak, mert az előbbi élvez prioritást.

Mindez jól nyomon követhető, de míg szervi oldalon számos beavatkozási lehetőségünk van, addig két hét karib-tengeri nyaralást nem tudunk receptre felírni, pedig a tapasztalatok szerint a kikapcsolódás, a nyugalom, az egymásra hangolódás kifejezetten sokat jelenthet.

Ha nem sikerül a baba, netán a gyermekvállalás gondolatát fontolgatod, és reprodukciós szűrésen vennél részt, vagy bármilyen nőgyógyászati jellegű problémád van, dr. Vass Zoltánt eléred a www.gynefert.hu oldalon.

- Egyes vélemények szerint a szennyvízből a csatornarendszeren keresztül a természetes vizekbe, majd az ivóvízbe kerülő gyógyszermaradványoknak - egyebek mellett fogamzásgátlók maradványainak - köszönhető, hogy a spermiumszám évtizedek óta folyamatos csökkenést mutat átlagosan. Igaz lehet ez, vagy nem több egy urban legendnél?

Megint azt tudom mondani, hogy ennek a realitása elméletileg teljes mértékben megvan. A fogamzásgátló tablettákban úgynevezett kemény ösztrogén található, ami nem bomlik le olyan könnyen, mint a természetes, lágy ösztrogén, és a víz körforgása során bizony eljuthat az ivóvízbe - legalábbis bizonyos helyeken mérhetően jelen van abban. Kétségkívül tény, és számos statisztika is igazolja, hogy - főleg a nyugati világban, ahonnan az információink származnak - az elmúlt évtizedekben átlagosan csökkenő tendencia figyelhető meg mind a spermiumszám, mind a spermiumminőség tekintetében.

Azt gondolom, hogy ebben a fogamzásgátló tablettákon kívül mindazon környezeti faktoroknak szerepe van, amelyek körülvesznek minket - ilyenek a vizeinkben és a levegőben megjelenő mérgek vagy akár az elektronikus eszközök. Egyértelműen bizonyított például az elektromágneses sugárzás káros hatása. Mostanra szerencsére kimentek a divatból a katódsugárcsöves monitorok, de nagyon szépen látható, hogy ha egy teljesen jó minőségű spermamintát két részre osztunk, és az egyiket közvetlenül egy ilyen képernyő elé, a másikat pedig az asztal túlsó végére tesszük, két óra múlva az előbbi mintában gyakorlatilag nem lesz élő spermium.

Ugyanez igaz az ölben tartott laptop esetében is, ami meleg, holott a herék azért vannak a szervezeten kívül, mert alacsonyabb hőmérsékletre van szükségük. Gyanítjuk azt is, hogy a zsebben hordott, folyamatos készenléti állapotban lévő mobiltelefon nemcsak az idegrendszerre, illetve az agyi folyamatokra, hanem akár a spermaképre is káros hatással lehet. Mindezen feltevéseknek a többsége nem bizonyítható feketén-fehéren, tehát nem kell az összes ilyen készüléket kiszórni, de célszerű odafigyelni a használatukra, és amit ki lehet kerülni, azt kikerülni - például a laptopot és a mobiltelefont nem az ölbe vagy a zsebbe, hanem valahová máshová tenni.

A vizek minőségét illetően pedig azt tudnám mondani - bár nem vagyok senkinek ügynöke -, hogy a nagy mélységből előszivattyúzott ásványvizek minden bizonnyal mentesek ezektől modern kori szennyeződésektől - legalábbis reméljük.

- A dohányzást is a meddőség lehetséges okaként szokták emlegetni, sokan azonban úgy gondolják, hogy - talán éppen azért, mert úgyis annyiféle méreg hatásának vagyunk nap mint nap kitéve - pár szál cigaretta ide vagy oda már szinte mindegy. Valóban így van, vagy akár a kismértékű dohányzás is számít a meddőség szempontjából?

Nagyon sokat számít, sőt, nemcsak a dohányzás, hanem a passzív dohányzás is. Ha valakinek a környezetében, vele egy légtérben dohányoznak, az ugyanolyan rossz, mintha az illető maga dohányozna.

Ez férfi- és női oldalon is igaz: a dohányzás a spermiumok számára, mozgékonyságára, illetve a petesejtek érési folyamatára egyaránt nagyon kedvezőtlen hatással van. Nem azt szeretném hangsúlyozni, hogy a dohányzás kerülése milyen fontos az egészség megőrzése és mondjuk a tüdőrák megelőzése szempontjából - hiszen ezt ma már szerencsére mindenki tudja -, hanem azt, hogy a mi ügyünk, tehát a termékenység szempontjából is ugyanilyen fontos.

Nyilván ez is egy olyan dolog, ami nem mindenkire érvényes - hányszor látunk sajnos cigarettázó kismamákat is -, tehát nagyon egyéni, hogy a dohányzás következményei kit milyen mértékben érintenek, de a statisztika nagy úr, és sok-sok emberre nézve egyértelmű, hogy átlagosan egy teljesen negatív hatásról van szó.

- Az étrendnek mekkora jelentősége van a meddőség szempontjából?

Férfioldalon mostanában egyre több olyan információ van a birtokunkban, amelyek arra engednek következtetni, hogy a spermiumok hagyományos paraméterein kívül - tehát hogy mekkora a számuk, milyen a mozgékonyságuk, hogy néznek ki alakilag - legalább ilyen fontos a belső szerkezetük is. Míg a petesejtek magzati kortól kezdve ott vannak a szervezetben, tehát egy kialakult sejtállományról beszélünk, amin legfeljebb rontani lehet a külvilágból érkező ártalmak révén, addig a spermiumok folyamatosan újraképződnek, és nagyon nem mindegy, hogy milyen környezetben.

Amire azt mondjuk, hogy stressz, az biokémiai szinten is megjelenik. Általában az oxidáló hatású szabadgyököket vagy oxidatív gyököket nevezzük biokémiai szempontból olyan stresszfaktoroknak, amelyek a spermiumok képződése során az örökítőanyag, vagyis a DNS szerkezetét rongálják. Ilyen szempontból kifejezetten előnyösek az olyan redukáló szereket tartalmazó ételek és készítmények, amikkel csökkenteni lehet a szervezetben keringő szabadgyökök mennyiségét, melyek egyébként nemcsak a meddőség, hanem a daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszanak.

A legkézenfekvőbb és közismertebb redukáló szer a C-vitamin. Ha spermaképeltérést vagy a DNS-töredezettség vizsgálatakor kedvezőtlen eredményt látunk, nemritkán magunk is ajánlunk olyan vitaminokat - a C-vitamin mellett például az E-vitamint - vagy vitaminkomplexumokat, illetve olyan, sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrendet, amelyek ezt az állapotot el tudják vinni kedvező irányba.

Ugyanezek a női oldalon is pozitív hatást fejtenek ki, bár ott - mint említettem - valamivel kisebb a jelentősége a káros környezeti tényezők kiküszöbölésének, mivel a petesejtek már megvannak.

Dr. Vass Zoltán

Általános orvosi diplomám megszerzését követően gyakornoki éveimet a SOTE I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán töltöttem, itt szakvizsgáztam 2000-ben.
A klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályán lett választott életpályám a meddő párok problémáinak kivizsgálása és megoldása. Hat év klinikai gyakorlatot követően a meddőségi kezelésekre szakosodott Dévai Intézetben dolgoztam nyolc évig, majd 2009-ben a CIRIS Budapest Reprodukciós Intézet orvos igazgatója és meddőségi centrumának vezetője lettem. 2012 októberétől vagyok a Róbert Károly Magánklinika munkatársa.
Az asszisztált reprodukciót mint szakmai profilt sokan a szülészet-nőgyógyászat egy kicsiny határterületének tartják. Közel 20 benne eltöltött év után is azt gondolom, hogy a mai orvostudomány egyik legbonyolultabb, a mai napig az egyik legdinamikusabban fejlődő, tudományosan is szigorúan megalapozott ága
A sikeres terhességhez vezető út igazi csapatmunka: a laboratóriumban sejtekkel dolgozó biológus, a pácienst időben és helyesen megoperáló nőgyógyász, a férfioldalt felkészítő andrológus, a határterületek művelői: endokrinológus, genetikus, immunológus, ha kell pszichológus együtt jelölik ki azt az utat, amelyen aztán a meddőségi specialista nőgyógyász vezeti végig a pácienst - vele együttműködve.
Ha meg kellene jelölnöm a szűkebb szakmámon belül is külön érdeklődési területet, az asszisztált reprodukciós kezelések által okozott megterhelés csökkentését mondanám. Ez egyrészt a kezelések lehetséges szövődményeinek - túlstimuláció, többes terhességek - elkerülését, másrészt a kezelések „macerásságának” minimalizálását jelenti: pácienseink idejével és energiáival is hatékonyan kell gazdálkodnunk, ami sokszor csak ügyesebb szervezés kérdése.
Nős vagyok, feleségem szintén szülész-nőgyógyász, két gyermekünket fertőzzük folyamatosan az orvoslét szépségeivel és nehézségeivel.
Ezt is szeretjük