Különóra alsóban: ennél több ne legyen hetente az iskolapszichológus szerint
Az iskolapszichológus szerint fontos az arányok megtartása.

GettyImages-954601282
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Míg néhány évtizeddel ezelőtt inkább csak a felső osztályos vagy középiskolás gyerekek jártak, ma már sok 6-10 éves alsós számára sem ismeretlen a különóra fogalma. A világ egyre gyorsul, a szülők igyekeznek tartani a tempót, a kicsik pedig matekra, idegen nyelvre, fejlesztőfoglalkozásra járnak délután.

Cikkünkben Teveliné Horváth Melinda okleveles pszichológus, iskolapszichológus, sportszakpszichológus, pedagógus, life coach véleményét kérdeztük arról, hol érdemes meghúzni a határt, meddig terhelhetőek egy alsós diák iskola utáni foglalkozásokkal.

- Tapasztalatod szerint melyek azok a tantárgyak vagy egyéb különfoglalkozások, amelyekből már az alsós gyerekeket is heti rendszerességgel különórákra viszik a szülők?

- Alsó tagozatos gyermek esetében elsősorban a sporttevékenységek kedveltek különóra tekintetében, illetve a nyelvi vagy a kézműves-foglalkozások. Valójában a különóra célja a hangsúlyos: különböznek a felzárkóztatás céljából, tehetséggondozás céljából végzett különórák, illetve sport területén is meg kell különböztetni a verseny-, szabadidős vagy akár gyógyászati célból történő testmozgást - például gyógytorna, gyógyúszás.

- Természetesen vannak egyéni különbségek, de általánosságban mit mondhatunk, heti hány különórát bír el egy 6-10 éves gyerek?

- A korábbi időkben a gyermekeknek nem volt kötelező alsó tagozatos korukban délután az iskolában maradniuk. Jelenleg reggel 8-tól délután 16 óráig az iskolában tartózkodnak, így a különórákra csak az ezt követő időszakban kerülhet sor. A kisgyermekek figyelmi kapacitásának vannak korlátai, illetve az egész napos iskolai létet követően már nagyon fáradtak lehetnek, tehát nagyon fontos, hogy a szülő saját gyermeke egyéni teljesítőképességével tisztában legyen. Nagy különbségek vannak a gyermekek terhelhetősége szempontjából, illetve a különóra típusa sem mindegy. Ha sporttevékenységet jelent a különóra, tehát sportolni viszi iskola után a szülő a gyermeket, akkor az más jellegű odafigyelést jelent, és a mozgás még az aznap felhalmozódott feszültség levezetése szempontjából is hasznos lehet. Az egyéb fejlesztő foglalkozásokat azonban lehet, hogy hasznosabb a hét első felére időzíteni, amikor még kevésbé kimerült a gyermek. Az pedig fontos, hogy ne legyen betáblázva a gyerek minden délutánja, jusson idő a szabad játékra is!

- Melyek azok a jelek, amik arra utalnak, hogy szülőként talán átestünk a ló túlsó oldalára, és a gyerek számára túl sok az iskolán kívüli program?

- A gyermek motivációja fontos összetevője az iskolán kívüli programoknak. Ha motivált, szívesen részt vesz rajta, akkor valóban el is éri a célját a foglalkozás. Ám ha csak a szülő saját önmegvalósításáról van szó, azért hordja az adott különórára a gyermeket, hogy az ő meg nem valósult álmait a gyermekén keresztül valóra váltsa, és ezt a gyermek egyáltalán nem élvezi, az nem jó. Ha a gyermeken a kiégés jeleit tapasztaljuk, folyamatosan fáradt, kedvetlen, akár testi tüneteket is produkál - például hasfájás, hányinger, fejfájás formájában -, hogy ne kelljen részt vennie a különórán, akkor mindenképpen megfontolandó, hogy érdemes-e tovább folytatni.

- Mit javasolsz a szülőknek, ha a környezetükben a legtöbb gyereket heti több alkalommal iskolán kívüli foglalkozásra viszik, hogyan engedjék el azt a kényszert, hogy ők is megtegyék ugyanezt, csak mert félnek, hogy a gyerek lemarad, kimarad?

- Az alapkészségek elsajátítása normál képességű és fejlődésű gyermek esetében alsó tagozaton teljes mértékben megvalósul az iskolában, véleményem szerint szülőként nem kell azon aggódnunk, hogy a gyermekünk nem tanul meg írni vagy olvasni. Ha tanulási nehézséggel küzd a gyermek, akkor is vannak fejlesztőpedagógusok, akik segítik őket az iskolai kereteken belül. De természetes, ha egy aggódóbb alkatú szülő mindent szeretne megadni, hogy gyermeke fejlődése rendben menjen, ezért külön is próbál segítséget keresni a számára. Főleg, ha kifejezetten tehetséggondozásról van szó, akkor érdemes megfontolni a különórákat. Ha valamiben nagyon kiemelkedő a gyermek teljesítménye, és a jövőbeli specializációt segítheti a dolog, akkor érdemes elvinni. Ha a sport terén mutatkozik tehetségesnek, fontos ilyen korán is a fejlesztés, a gyermekek mozgásigénye amúgy is nagy ekkor.

A cikk az ajánló után folytatódik

- A másik terület a nyelvtanulás, amiben ha az iskolai kereteken túl, több nyelvet is szeretnénk a gyermek számára elérhetővé tenni, azt valóban érdemes minél kisebb korban elkezdeni. Teljesen más az agy plaszticitása, és másképpen rögzül gyermekkorban a nyelvi tudás, mintha felnőttként szeretnénk elsajátítani azt. Ezen a területen van értelme különórákat venni, de lényeges, hogy ne égessük ki a gyermeket, sokkal hatékonyabbak a különórák, ha dolgozik benne a tanulási vágy és gyermekkori lelkesedés. Ha kényszernek éli meg a gyermek ezeket, nehezen fog működni a dolog. Szülőként fontos szem előtt tartani azt is, hogy nem szabad az egész gyermekkort elvenni, hanem a tudásvágyra és az adott gyermek teherbíró képességére építve inkább kielégíteni azt.

Mit sportoljon a gyerek?

Fontos, hogy minden gyermek a maga ütemében fejlődik, más-más jártasságokban jeleskedik, és ízlésük, mozgásigényük a korral változhat. Mutatjuk korcsportok szerint az ideális sportokat.

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük