Megdöbbentő, mitől csökken a gyerekek kreativitása: elkeserítő a válasz

A kreativitás és a problémamegoldó képesség minden gyerekben ott van, az egyedi szemléletmód és a túláradó érdeklődés sok éven keresztül meghatározó része az életüknek. Képesek máshogyan tekinteni a hétköznapi dolgokra, és megtalálni a dolgokban azokat az apró részleteket, amik felett felnőttként már sokszor elsiklanak az emberek.

De pontosan mikor jön el az az életkor, amikor ez a kreativitás és egyediség kopni kezd? A gyerekek fejlődéstörténetében egy meghatározó pont az iskolakezdés és az intézményben eltöltött évek, és nem csak pozitív hozadéka van az oktatási rendszernek.

A kreativitás csökkenése az iskolában

Annak ellenére, hogy a modern munkaerőpiacon szinte minden második fehérgalléros pozíciónál megemlítik az előnyös tulajdonságok között a kreativitást, mégis úgy tűnik, hogy mire a gyerekekből munkaképes felnőtt lesz, addigra az oktatási rendszer éppen a kreativitásukat és az egyéniségüket igyekszik beolvasztani. A hagyományos oktatási rendszer gyakran a konformitást, a szabványosított és pontrendszeralapú tesztelést, valamint a memorizálást helyezi előtérbe a kreativitással, a problémamegoldással és a kritikus gondolkodással szemben. Végül ez elriasztja őket a nem szokványos ötletek vagy megközelítések felfedezésétől.

A NASA tudósai által kidolgozott teszt szerint a gyerekek 98%-a kreatív zseninek születik, de ez a szám megdöbbentően alacsony, mindössze 2%-os átlagra csökken, mire elérik a felnőttkort. A hatvanas évek végén a NASA nagyon szeretett volna innovatív elméket alkalmazni. Ennek érdekében igyekeztek megérteni a kreatív zsenialitás természetét, és megrendeltek egy George Land által vezetett tanulmányt. A fókuszban a 3 és 5 év közötti kisgyermekek álltak, akiknél a kreativitás alakulását és természetét vizsgálták. A programba beiratkozott 1600 gyerekkel végeztettek el egy eredetileg a NASA újoncai számára kidolgozott kreativitási tesztet.

Az eredmények megdöbbentőek voltak, a legifjabb korosztály 98%-át kreatív zseninek mutatta az eredmény. A nyomon követés azonban egy aggasztó tendenciát tárt fel. A zsenialitás 30%-ra csökkent 10 éves korukra, és tovább csökkent 12%-ra 15 éves korukra. A felnőttkorra csak egy lehangoló 2% tartotta meg a kreatív zsenialitás szintjét. Sok tudóst megmozgatott akkoriban ez a felfedezés, és sokan a klasszikus iskolarendszerben keresték a hibát.

Az iskolarendszer számlájára írják, hogy a gyerekek kevesebb kérdést kezdenek el feltenni, ami valahol érthető, hiszen a tanárok leterheltek, és nincsen lehetőség naponta harminc gyerek minden kérdésére. Valahogyan a jelenlegi rendszer arra inti a gyerekeket, hogy ne álmodozzanak, hanem éljenek a valóságban. Megteremtik bennük azt a gátlást, amely aztán akadályozza a gondolatok szabad áramlását és a kreatív alkotást, újító gondolatokat. Végül sikerül elérni, hogy a gyerekek szabálykövetőek legyenek, ne kérdőjelezzék meg a rendszereket, és menjenek a nyájjal.

Azonban felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi társadalmi rendszerek valóban olyan jól funkcionálnak-e, hogy nincsen szükség kritikus újítókra, friss szemléletmódra? Ebben mindig is a fiatal generáció vitte a fáklyát, amelyet egyre inkább eloltani igyekeznek. Talán ez is magyarázza, hogy miért választja az USA-ban és más országokban is egyre több szülő az otthoni vagy magánoktatást.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• iskola
• kreativitás
• oktatás
• nevelés
• Gyerek