Koraszülés: miért mondják, hogy veszélyesebb a 8. mint a 7. hónapban?

A világon nagyjából minden 10. újszülött a vártnál korábban érkezik. Hazánkban ez az arány valamivel alacsonyabb, körülbelül a babák 8-9 százaléka születik idő előtt.

Aki közvetlenül vagy közvetetten nem érintett a témában, annak viszonylag kevés információja van a koraszülött babákkal kapcsolatban. Ebből adódik, hogy ebben a témában a mai napig megmaradtak a köztudatban bizonyos tévhitek.

Ki számít koraszülöttnek?

A 24. és 36. terhességi hét között érkező babákat nevezzük koraszülötteknek. A 24. terhességi hét után az életjelenségeket mutató 500 gramm súlyt és 30 centiméter testhosszt elérő aprócska baba hazánkban - a WHO ajánlásának megfelelően - már eléri az életbentarthatóság alsó határát, de a kórházban természetesen minden életjelenséget mutató koraszülött ellátását és kezelését megkezdik. Súly és terhességi hét tekintetében nagy különbség lehet koraszülött és koraszülött között.

De az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egy 35. terhességi hétre született 2000 grammos koraszülött baba életkilátásai nagyjából megegyeznek a 40. hétre érkezett nagyobb súlyú társaikéval. Sőt, már egy 1500 grammot meghaladó születési súllyal érkező babák túlélési esélyei is nagyon jónak számítanak.

Veszélyesebb a 8. mint a 7. hónapban születni?

Időről időre felbukkan egy régi mítosz, miszerint, ha koraszülött a baba, jobb, ha a hetedik hónapban születik, mint a nyolcadikban. Bár néhány évtizeddel ezelőtt még volt realitása ennek az elképzelésnek, mára tévhitnek számít, hiszen alapvetően igaz, hogy egy egészséges, 40 hétig tartó várandósság esetén minél több időt tölt a baba méhen belül, annál jobb.

A tévhit azon alapszik, hogy a terhesség akár hetedik, akár nyolcadik hónapjában születik a baba, mindenképpen éretlen a tüdeje, ám a 8. hónapban már nagyobb a súlya, és így a fejletlen tüdőnek egy nagyobb testet kell oxigénnel ellátnia. Napjainkban természetesen ez a több évtizeddel ezelőtti elképzelés nem állja meg a helyét, hiszen ma már fenyegető koraszülés esetén a kismama kaphat tüdőérlelő injekciót.

Hogyan hat a tüdőérlelő?

Ha a várandósság 24. és 34. hete között fennáll a koraszülés gyanúja, a baba már a méhen belül kaphat szteroidtartalmú - dexamethasone vagy bethametasone - tüdőérlelőt. A gyógyszernek legalább hat órára van szüksége ahhoz, hogy kifejthesse hatását, de még jobb, ha 48 órán át tud hatni. Ilyenkor, amennyiben szükség és mód van rá, a méhizomzat gyógyszeres lazításával tudják késleltetni a túl korán beindult szülést.

A minimális szteroidtartalmú tüdőérlelő injekció beadásával elősegíthető a tüdősejtek érése, mely a szülést követően a megfelelő oxigéncseréhez nélkülözhetetlen. Ennek köszönhetően a koraszülött baba életkilátásai jelentősen javulnak.

Anyatejes táplálás szerepe a koraszülötteknél

A koraszülött babák esélyeit tovább javítja, ha legalább az első hat hónapban kizárólag anyatejet kapnak. Esetükben ennek jelentősége hatványozott, mert fejletlen immunrendszerük különösen fogékony a fertőzésekre. A koraszülött babák édesanyjának teje ehhez igazodva magasabb fehérje-, zsír- és immunanyag-tartalommal bír. Erről bővebben is olvashatsz korábbi cikkünkben. 

Az orvosok lemondtak a 60 dekával született kisfiúról

A kisfiú a 23. terhességi héten, mindössze 60 dekával és 30 centivel született, akkorra volt, mint egy Superman-figura, amit az édesapja vásárolt neki.

Képek: Getty Images Hungary

• koraszülött
• koraszülés
• szteroid
• tüdő
• újszülött
• Gyerek